GK BH 1982/260
GK BH 1982/260
1982.06.01.
Ha a bíróság a per érdemi tárgyalásába bocsátkozik, a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának már nincs helye [Pp. 95. § (1) bek., 130. § (1) bek. j) pont, 164. § (1) bek.].
A felperes fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében az alperest 1 776 239 Ft és kamatai megfizetésére kérte kötelezni, mert az a számlájából azt az összeget nem egyenlítette ki. Az alperes a fizetési meghagyást ellentmondással támadta meg. A perben a felperes a keresetét 365 468 Ft-tal felemelte.
Az elsőfokú bíróság a felperest arra kötelezte, hogy kereseti követelését tételesen részletezze „olyan formában, hogy az elbírálható legyen”. A felperes kereseti követelését részletesen megindokolta.
Az elsőfokú bíróság ezt követően a felperes keresetlevelét elutasította. Ítéletét azzal indokolta, hogy a felperes a bíróság végzésének nem tett eleget, az ügy a tételes részletezés hiányában nem bírálható el, ezért a Pp. 95. §-ának (1) bekezdését, illetve 130. §-a (1) bekezdésének j) pontját alkalmazta.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A fellebbezés alapos.
A Pp. 95. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a beadvány nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az elnök a beadványt rövid határidő kitűzésével s a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a félnek visszaadja és egyben figyelmezteti, hogy ha a beadványt újból hiányosan adja be, a bíróság el fogja utasítani, illetőleg hiányos tartalma szerint fogja elintézni. A Pp. 95. §-ának (4) bekezdése szerint, ha a fél a beadvány hiányát a kitűzött határidő alatt pótolja, a beadványt úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is helyesen adta volna be.
A Pp. 130. §-a (1) bekezdésének j) pontja pedig akként rendelkezik, hogy a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha a felperes a hiánypótlás végett neki visszaadott keresetlevelet a kitűzött határidő alatt nem adta be, vagy újból hiányosan adta be, és emiatt a keresetlevél nem bírálható el.
A per anyagából azonban megállapítható, hogy a felperes „hiányos” keresetlevelét (a fizetési meghagyás iránti kérelmet) az elsőfokú bíróság a Pp. 95. §-ának (1) bekezdése alapján nem adta vissza a felperesnek hiánypótlásra, hanem az alperes ellentmondására tekintettel az ügyben tárgyalást tartott. E tárgyaláson kötelezte a felperest kereseti követelésének tételes részletezésére.
A keresetlevél elutasításának tehát, minthogy az elsőfokú bíróság már a pert érdemben tárgyalta, nem volt helye.
Minthogy a felperest a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése szerint bizonyítási kötelezettség terheli – a kereseti kérelmének pontosítása mellett –, bizonyítékai előterjesztésére kellett volna felhívni. E kötelezettség elmulasztásának szankciója a bírságolás. A bizonyítatlanság pedig az érdemi határozatban kerül kifejezésre, s csak ha a bíróságnak egyéb módon sem sikerült a tényállást – a hivatalból lefolytatandó bizonyítás ellenére – tisztáznia, lehet a keresetet érdemben elutasítani.
Mindezekre figyelemmel, minthogy az elsőfokú bíróság eljárásjogi szabályt sértett, a felperes pedig perbeli állításait bizonyítani kívánja, s a lefolytatandó bizonyítás is nagyobb terjedelmű, az elsőfokú bíróság ítéletét a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (2) és (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf VII. 30 534/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás