MK BH 1982/265
MK BH 1982/265
1982.06.01.
Nem jogi személyt a társadalombiztosítás szervével szemben terhelő megtérítés összegét a bíróság méltánylást érdemlő körülmények estén sem mérsékelheti, ha a megtérítésre kötelezett helyett biztosítási szerződés alapján az Állami Biztosító tartozik helytállni. Ha az Állami Biztosító helytállási kötelezettsége a perben vitás, a bíróságnak a biztosítót nyilatkozattételre kell felhívnia, és a perről értesítenie, valamint a beavatkozás lehetőségéről tájékoztatnia kell [1975. évi II. tv. 114. §; Pp. 54. § (2) bek.; 42/1970. (X. 27.) Korm. sz. r. 2. §, 12. §, 13. §; 38/1970. (XII. 2.) PM sz. r. 13. §; MK 107. sz.].
A járművezetői engedéllyel nem rendelkező felperes 1978. október 10-én alkoholtól befolyásolt állapotban személygépkocsit vezetett. Előtte haladt egy kivilágított szekér, amelynek előzését megkezdte, de befejezni nem tudta, mert a szekérnek ütközött, majd az úttest bal oldalára áttérve összeütközött a vele szemben szabályosan közlekedő tehergépkocsival. A baleset következtében a felperes által vezetett gépkocsi utasa, P. G. súlyos sérüléseket szenvedett.
Az alperes P. G. részére baleseti járadékot állapított meg, majd az 1975. évi II. tv. 109. §-a alapján fizetési meghagyást bocsátott ki a felperes ellen, amelyben a már lejárt járadékrészletek fejében 15 130 forint, 1980. július 1-jétől kezdődően pedig havi 1540 forint járadék megtérítésére kötelezte.
A munkaügyi bíróság a felperes keresete folytán hozott ítéletében a felperes által egy összegben megtérítendő összeget 3026 forintra, a havonta megtérítendő járadék összegét pedig 308 forintra mérsékelte. Döntése meghozatalánál figyelembe vette, hogy a felperesnek a balesetből kifolyóan az Állami Biztosítóval szemben is jelentékeny mértékű megtérítési kötelezettsége áll fenn, ő maga is hosszabb ideig keresőképtelen állapotban volt, felesége pedig gyermekgondozási szabadságon van.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett, és a felperes keresetének elutasítását kérte.
A megyei bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét részben megváltoztatta. A felperes által egy összegben megtérítendő összeget 6052 forintban, az 1980. július 1-jétől megtérítendő járadék összegét pedig havi 616 forintban állapította meg. A megyei bíróság ítéletének indokai szerint az adott esetben valóban van helye mérséklésnek, a felperes cselekményének súlya és annak felróhatósági foka azonban a munkaügyi bíróság ítéletében megállapított arányú mérséklésre nem ad lehetőséget.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A bíróság az 1975. évi II. törvény 114. §-a alapján a nem jogi személyt terhelő megtérítés összegét méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mérsékelheti.
A felhívott jogszabály értelmezése tárgyában hozott MK 107. számú állásfoglalásban kifejtettek szerint általában nem kerülhet sor mérséklésre, ha bizonyított, hogy a megtérítésre köteles személy helyett valamely jogi személy (pl. az Állami Biztosító) tartozik helytállni.
A felperes által vezetett személygépkocsira vonatkozóan felelősségbiztosítás állt fenn. A 42/1970. (X. 27.) Korm. számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerint a felelősségbiztosítás alapján az Állami Biztosító mindazokat a károkat megtéríti, amelyekért a gépjármű üzemben tartója e minőségében a magyar jog szerint felelősséggel tartozik. A felhívott jogszabály (2) és (4) bekezdésbe sorolja fel azokat az eseteket, amelyek fennállása esetén az Állami Biztosító nem téríti meg a kárt.
A perben adat van arra, hogy a gépkocsi utasának sérülésével kapcsolatban felmerült költségek egy részét az Állami Biztosító megtérítette az alperesnek. Az eljárt bíróságok azonban nem tisztázták, hogy az Állami Biztosító a jelen perben szereplő követelését miért nem térítette meg az alperesnek. E tekintetben a bíróságnak az Állami Biztosítót nyilatkozattételre kellett volna felhívnia, és – a per eldöntéséhez fűződő érdekére tekintettel – a perről értesítenie, valamint a beavatkozás lehetőségéről tájékoztatnia kellett volna [Pp. 54. § (2) bek.].
Amennyiben a szükséges bizonyítás lefolytatása után az állapítható meg, hogy az Állami Biztosító az alperesnek a jelen perben szereplő követeléséért helytállni tartozik, a felperes megtérítési kötelezettsége mérséklésének – a felhívott kollégiumi állásfoglalásban kifejtettekre tekintettel – nincs helye.
Más és nem erre a perre tartozó kérdés, hogy az Állami Biztosítónak kötelezettsége fennállása esetén és ha annak eleget tett – tehát a biztosítási szerződés alapján a felperes helyett teljesített –, a 42/1970. (X. 27.) Korm. számú rendelet 12–13. §-a értelmében megtérítési igénye keletkezik a felperessel szemben, és követelheti tőle az alperesnek kifizetett összeg megtérítését. Ez a körülmény azonban nem szolgálhat alapul arra, hogy a bíróság az alperesnek járó s valójában jogi személyt – az Állami Biztosítót – terhelő megtérítés összegét mérsékelje, mert ez ellentétben állna az 1975. évi II. törvény 114. §-ában foglalt azzal a rendelkezéssel, amely szerint méltányos esetben a nem jogi személyt terhelő megtérítés összegét lehet mérsékelni vagy elengedni. Az Állami Biztosító viszont a 38/1970. (XII. 2.) PM számú rendelet 13. §-a értelmében jogosult arra, hogy amennyiben a felperessel szemben megtérítési igénye keletkezik, rendkívüli méltánylást érdemlő körülményekre tekintettel a követelését vagy annak egy részét ne érvényesítse (M. törv. I. 10 360/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás