BK BH 1982/276
BK BH 1982/276
1982.07.01.
A levéltitok megsértése célzatos bűncselekmény, ezért csak akkor valósul meg, ha az elkövető a más részére szóló zárt küldeményt azért bontja fel, hogy annak tartalmát megismerhesse [Btk. 178. § (1) bek.].
A terhelttel szemben a kerületi bíróság végzésével tárgyalás mellőzésével, levéltitok megsértésének vétsége miatt 10 napi tétel pénzbüntetést szabott ki, az egynapi tétel összegét 100 forintban határozva meg.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A magánvádló, aki kisiparos, az iparával kapcsolatos leveleit L. J. lakására irányítja hosszabb ideje.
A magánvádló részére az OTP-től elszámolást tartalmazó levél érkezett, amelyet a postás tévedésből az ugyanabban a házban lakó – a magánvádlót egyébként ismerő – terhelt levélszekrényébe dobott be. A terhelt a levelet felbontotta, majd miután észlelte, hogy az nem neki szól, a levélbe egy cédulát helyezett azzal a szöveggel, hogy azt visszaküldi, mert a magánvádló nem lakik a megadott címen. A levelet ezt követően az OTP-nek visszaküldte.
A terhelt azon a címen kérte a tárgyalás megtartását, hogy „a végzés nem tartalmazza azokat a tényállási elemeket, amelyek az ügy teljes elbírálásához szükségesek”.
A kerületi bíróság tárgyalást tartott, majd a korábbi végzését hatályában fenntartotta.
A tárgyaláson a terhelt azzal védekezett, hogy a kérdéses napon részére öt levél érkezett, és azok között volt a magánvádlónak címzett is, amelyet gondatlanságból bontott fel. Amint észrevette a tévedését, az OTP-vel közölte a történteket és az onnan kapott levelet az OTP-nek visszaküldte. Állította, hogy a magánvádlót csak látásból ismeri, akkor még a nevét sem tudta.
A bíróság nem fogadta el a vádlottnak azt a védekezését, hogy véletlenül bontotta fel a levelet, „hiszen magánlevelezésben nem lehet olyan tömegű posta, hogy a boríték címzése ne tűnjék fel valakinek”. Ennek alapján azt állapította meg hogy a terhelt „a másnak szóló levelet felbontva annak tartalmáról meggyőződött, magatartása szándékos volt, így a Btk. 178. §-ának (1) bekezdésében foglalt levéltitok megsértése vétségének a tényállását megvalósította”.
A másodfokú bíróság a végzést helybenhagyta.
Az eljárt bíróságok határozatai ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Tévesen határozott a kerületi bíróság amikor a terhelttel szemben levéltitok megsértésének vétsége miatt tárgyalás mellőzésével pénzbüntetést szabott ki, majd ezt a végzést hatályában fenntartotta.
Valamely postán továbbított küldemény zárt jellege a gondolatközlőnek azt az igényét juttatja kifejezésre, hogy az általa közölteket csak az illetékes – elsősorban a címzett – ismerje meg. A közlemény tartalmának titokban tartása erkölcsi kötelesség és elvárható, hogy akik a közlemény tartalmát megismerik, azt a közlő akarata ellenére ne továbbítsák. Ilyen széleskörűen azonban indokolatlan lenne megvonni a büntetőjogi védelmet, ezért a törvény csak a célzatos magatartást bünteti, vagyis kizárólag az olyan elkövetőt, aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi vagy ilyen célból illetéktelennek átadja.
Az eljárt bíróságok a fent kifejtetteket figyelmen kívül hagyva nem vizsgálták, hogy a terhelt magatartása célzatos volt-e, vagyis azért bontotta-e fel más levelét, hogy annak tartalmát megismerje; csupán annak megállapítására szorítkoztak, hogy a terhelt magatartása szándékos volt. Az eljárás adatai a fent jelzett célzat fennállását nem támasztották alá, de azt sem, hogy a terhelt egyáltalán szándékosan cselekedett-e.
Az elsőfokú bíróság határozatának indokolásában foglaltak szerint a terheltnek a levél felbontása előtt meg kellett volna győződnie arról, hogy a levél neki szól-e. A vádlott azonban arra hivatkozott, hogy elmulasztotta a tőle elvárható figyelmet, vagyis gondatlanul cselekedett. E védekezés megdöntésére nem alkalmas az az indokolás, hogy a magánlevelezésben nem lehet olyan tömegű posta, hogy a boríték címzése ne tűnjék fel. A terhelt abban a postaládában találta meg a másnak szóló küldeményt, amely kizárólag a neki címzett levelek elhelyezésére szolgált, így a gondatlanság fennállása nem zárható ki. Az pedig, hogy a küldemény felbontása után ezt a tényt az OTP-vel közölte, a védekezésének hitelt érdemlőségét támasztja alá. Célzat hiányában tehát a terhelt terhére a Btk. 178. §-ának (1) bekezdése szerint levéltitok megsértése vétségének a megállapítása törvénysértő.
A cselekmény célzatos voltának és annak kiemelésére, hogy a célzat fennállásának megállapítása körültekintő vizsgálatot igényel, azért van szükség, mert a zárt küldemények kézbesítése során elég gyakran elkövetett hibák esetén sokszor indíthatnának büntetőeljárást a másoknak szóló levelek gondatlan felbontása miatt.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést megállapította, a határozatokat hatályon kívül helyezte és a terheltet az ellene levéltitok megsértése miatt emelt vád alól felmentette, mert a terhelt cselekménye nem bűncselekmény. (B. törv. III. 965/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás