BK BH 1982/278
BK BH 1982/278
1982.07.01.
Nem izgatás bűntette, hanem közösség megsértésének vétsége megállapításának van helye, ha nincs ténybeli adat annak megállapítására, hogy az elkövető kijelentéseit ellenséges politikai célzatból tette meg [Btk. 269. § (2) bek., (3) bek. II. fordulat, 148. § (2) bek a) pont].
A járásbíróság a terheltet folytatólagosan elkövetett izgatás bűntette miatt 2 évi – börtönben letöltendő – szabadságvesztésre és a közügyektől 5 évi eltiltásra ítélte, valamint elrendelte a terhelt kényszergyógyítását.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt – akit még fiatalkorában elkövetett izgatás bűntette miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek – rendszeresen és nagy mennyiségben fogyaszt szeszes italt.
A terhelt a vádbeli napon az étteremben politikai meggyőződése miatt lealacsonyító kifejezésekkel illette az egyik felszolgálót, aki helytelen magatartására figyelmeztette őt.
Másnap ugyancsak az étteremben ismét összetűzött az egyik felszolgálóval s ezúttal is hasonló kijelentést tett.
Néhány nap múlva ugyancsak ittasan ment be az említett étterembe, ahol ittassága miatt nem szolgálták ki. Ezért részben az étterem alkalmazottait, részben az ott tartózkodó vendégeket szidalmazta és lealacsonyító kijelentéseket tett az állami és pártvezetőkre vonatkozóan is.
A megyei bíróság a járásbíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a terhelt cselekményét folytatólagosan, nagy nyilvánosság előtt elkövetett izgatás bűntettének minősítette. Egyebekben a járásbíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezési tárgyaláson felvett bizonyítás adataira figyelemmel a tényállást akként egészítette ki, hogy a legutóbbi cselekmény elkövetése idején legalább 15 személy volt jelen az étteremben.
Az eljárt bíróságok határozatai ellen a cselekményt minősítő és a büntetést kiszabó rendelkezés miatt 3 terhelt javára emelt törvényességi óvás alapos.
A Btk. 148. §-a az izgatás törvényi tényállását – a korábbi jogszabálytól eltérően – úgy szabályozza, hogy a részletesen leírt tevékenységek csak akkor tekinthetők izgatásnak, ha tudatosan ellenséges tartalmúak, kifejezetten a gyűlölet felkeltésére, illetve fokozására irányulnak, vagyis ilyen célzatúak.
A törvény által megkövetelt célzat hiányában az egyébként tényállásszerű cselekmény a Btk. 269. §-ában meghatározott közösség megsértésének valamelyik esetét valósítja meg.
Az eljárt bíróságok mindezt figyelmen kívül hagyták.
A járásbíróság ítéletének indokolásában – amelyet a másodfokú bíróság nem érintett – éppen azt állapította meg, hogy „a vádlott esetében a származásából vagy egyébkénti életviteléből azt nem lehetett megállapítani, hogy a szocialista társadalmi rendszer ellensége, azzal szembenálló érzelmű egyén lenne”. Ezzel szemben sem az első, sem a másodfokú ítélet nem tartalmaz olyan tényeket, adatokat, melyekből a fentiek szerinti célzatra vonható következtetés. Erre egyébként az eljárás adatai nem is adnak alapot. Ellenkezőleg az elkövetés helye, ideje és körülményei az ilyen célzat fennforgásának a hiányára utalnak.
A terhelt cselekménye ezért nem izgatás bűntettének, hanem a Btk. 269. §-ának (2) bekezdésében meghatározott és a (3) bekezdés II. fordulata szerinti folytatólagosan és részben nagy nyilvánosság előtt elkövetett közösség megsértése vétségének minősül. A helyes minősítés alapján pedig a kiszabott büntetés eltúlzottan, törvénysértően szigorú.
A Legfelsőbb Bíróság mindezek alapján megállapította, hogy a törvényességi óvással megtámadott ítéleteknek a cselekményt minősítő és a büntetést kiszabó része törvénysértő, ezért azokat hatályon kívül helyezte, a cselekményt a már említett bűncselekménynek minősítette.
A büntetés nemének és mértékének meghatározása során az alapeljárásban helyesen feltárt körülményeket értékelve a terheltet fogházban végrehajtandó 1 évi szabadságvesztésre és 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. (B. törv. III. 940/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás