GK BH 1982/301
GK BH 1982/301
1982.07.01.
A küldemény kiszolgáltatásának azt az időpontot kell tekinteni, amikor a vasút a vagont a címzett felügyelete alá helyezi. Ennek befejező mozzanata a vasúti kocsizárak együttes ellenőrzése, levétele, majd a nyitott ajtókon át a rakomány megtekintése [Ptk. 501. §].
A felperes külkereskedelmi vállalat keresetében azért kérte kártérítésre és fuvardíj-visszatérítésre kötelezni az alperest, mert a beavatkozó részére külföldön feladott árpaküldemény hiánnyal érkezett a belföldi rendeltetési állomásra.
Az alperes a védekezésében arra hivatkozott, hogy a felperes által becsatolt bizonyítékok a küldemény hiánnyal való kiszolgáltatását megfelelően nem tanúsítják.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolásában megállapította, hogy az alperes a küldeményt 1979. január 15-én szolgáltatta ki, viszont a beavatkozó csak másnap, január 16-án kezdte meg a kirakodást tanácsi kiküldöttek jelenlétében. Eddig az időpontig a küldemény kizárólag a beavatkozó felügyelete alatt állott, így az ekkor megállapított hiánynak a fuvarozás időszakában való keletkezése nem bizonyított.
Az ítélet ellen a beavatkozó fellebbezett, amelyben azt az álláspontját fejtette ki, hogy a küldemény kiszolgáltatása valójában 1979. január 16-án történt meg a tanácsi kiküldöttek jelenléte mellett, így a tanácsi jegyzőkönyv teljes bizonyítékul szolgál a hiány fennállására.
A fellebbezés alapos.
A hiányról felvett tanácsi jegyzőkönyv szerint a vagon felnyitásánál jelen volt a MÁV részéről is egy dolgozó, aki közreműködött a kocsizárak levételénél. Mindez 1979. január 16-án történt a kirakodás megkezdése előtt. Az elsőfokú bíróság megkeresésére az illetékes járásbíróság a tanácsi kiküldötteket tanúként kihallgatta. A tanúk egybehangzóan vallották, hogy az ólomzárak levételénél vasúti dolgozó közreműködött január 16-án, tehát nyilatkozatuk megegyezik a tanácsi jegyzőkönyv tartalmával.
A kialakult gyakorlat szerint a küldemény tényleges kiszolgáltatása arra az időpontra esik, amikor a vagont a vasút a címzett felügyelete alá helyezi (Ptk. 501. §), aminek befejező mozzanata a vasúti kocsizárak együttes ellenőrzése, levétele, majd a nyitott ajtókon keresztül a rakomány megtekintése. Mindez a fentiek értelmében 1979. január 16-án reggel történt, így ekkor kell a küldeményt kiszolgáltatottnak tekinteni. Mivel pedig a két tanácsi kiküldött ebben az időpontban a helyszínen volt, tehát a küldemény a vasút felügyelete alól azonnal a felügyeletük alá került, ezért a hiánnyal kapcsolatos tanúsításukat aggálytalannak kell venni. Ennek következtében az alperes kártérítésre és fuvardíj-visszatérítésre köteles.
Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és az alperest a kereset szerint marasztalta. (Legf. Bír. G. IV. 30 048/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás