GK BH 1982/305
GK BH 1982/305
1982.07.01.
Kamatigény sikeres érvényesítése végett a felperest terheli annak a bizonyítása, hogy az alperes olyan pénzt tartott a birtokában, amely nem illette meg [Pp. 163. § (1) bek.].
A felperes 1980. február 11-én fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperessel szemben 19 500 Ft-ra és ennek 1979. augusztus 1. napjától számított kamatára, mert szerinte az alperes az 1979. június 29-én kelt számlájában kimutatott fenti összeget felszólítása ellenére nem fizette vissza.
Az alperes ellentmondásában a követelést idő előttinek, ténybelileg pedig megalapozatlannak tartotta, mivel a felperes a számlában jelzett göngyöleg átvételét igazoló bizonylatot többszöri felhívás ellenére nem küldte meg és így a göngyöleg átvételének tényét nem tudta ellenőrizni.
Az elsőfokú bíróság felhívta a felperest, hogy igényét alátámasztó okirati bizonyítékait 8 napon belül csatolja be. A felperes ennek a kötelezettségének nem tett eleget, ezért a bíróság a keresetet elutasította és a felperest 585 Ft első fokú eljárási illeték megfizetésére kötelezte.
A felperes ezt követően közölte a bírósággal, hogy a szóban levő bizonylatot, amelyet „közönséges levélben” megküldött az alperesnek, nem tudja becsatolni.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Előadta, hogy a perbeli főkövetelés egy másik gazdálkodó szervezetet terheli, amely azt időközben – kezdeményezésére – elismerte. Az alperestől is elvárható lett volna, hogy ezt a körülményt a per előtt tisztázza. Mivel ezt elmulasztotta, a késedelmi kamat és az eljárási illeték őt terheli.
A fellebbezés nem alapos.
A főkövetelés megtérülése folytán csupán abban a két kérdésben kellett dönteni, hogy kell-e az alperesnek késedelmi kamatot fizetnie, illetőleg terheli-e őt eljárási illeték.
A Legfelsőbb Bíróság mindkét kérdést nemlegesen döntötte el.
A kamat idegen pénzeszközök használatának ellenértéke. A perbeli késedelmi kamatra vonatkozó igény sikeres érvényesítése érdekében a felperest terhelte volna annak bizonyítása [Pp. 164. § (1) bek.], hogy az alperes olyan pénzt tartott a birtokában, amely őt nem illette meg. Ilyen bizonyítékokat azonban a felperes nem terjesztett elő a fellebbezési eljárás során sem, következésképpen nem állapítható meg a göngyöleg-ellenérték címén átutalt összeg jogtalan használata, illetőleg az alperes kamatfizetési kötelezettsége.
A Pp. 78. §-ának (1) bekezdése értelmében a pernyertes fél költségeinek megfizetésére, ideértve az eljárási illetéket is, a pervesztes felet kell kötelezni. Az a körülmény, hogy az alperes bizonylat hiányában nem fizette vissza a már átutalt összeget, illetve nem kereste meg a másik – valójában kötelezett – gazdálkodó szervezetet, nem indokolja a Pp. 80. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazását. Nem vitásan a felperes birtokában volt az a bizonylat, amely szükséges lett volna a másik gazdálkodó szervezet fizetési kötelezettségének a megállapításához, és így a felperes – miként azt a per során tette – már a per előtt tisztázhatta volna a perbeli göngyöleg átvételét, a fizetésre kötelezhető személy kilétét. Ez esetben pedig valójában elkerülhető lett volna – legalábbis a főkövetelés tekintetében – a perindítás.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján a első fokú ítéletnek a fellebbezéssel támadott rendelkezését helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. III. 30 871/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás