• Tartalom

MK BH 1982/311

MK BH 1982/311

1982.07.01.
Azzal a dolgozóval szemben, aki a munkaköri feladatainak ellátásával összefüggésben a devizagazdálkodást sértő bűncselekményt követ el, az eset körülményeitől függően indokolt lehet a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása [1967. évi II. törvény 55. §].
A felperes kamiongépkocsi-vezetői munkakörben dolgozott az alperesnél. Az alperes az 1981. február 27-én kelt fegyelmi határozatával elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A fegyelmi büntetést azért szabták ki vele szemben, mert a szolgálati útja során 1981. február 26-án 10 000 francia frankot, 150 NSZK márkát, 200 dinárt, 140 csehszlovák koronát, 215 NDK márkát és 20 osztrák schillinget akart külföldre csempészni.
A fegyelmi határozat ellen a felperes a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, amely azonban a kérelmét elutasította.
A döntőbizottság határozata ellen a munkaügyi bírósághoz előterjesztett keresetében a felperes az enyhítő körülmények figyelembevételével a kiszabott fegyelmi büntetés mérséklését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével a döntőbizottság határozatát részben megváltoztatta, az elbocsátás fegyelmi büntetést áthelyezés fegyelmi büntetésre mérsékelte. A felperest szakmunkás munkakörbe helyezte képesítésének és gyakorlati idejének megfelelő bértétel mellett.
A munkaügyi bíróság az ítéletének indokolásában rámutatott arra, hogy a felperes munkaviszonya mintegy 10 éve áll fenn, munkája, magatartása ellen kifogás nem merült fel. Három kiskorú gyermekéről gondoskodik, és az elbocsátás elsődlegesen a családját érintené. Figyelembe vette a bíróság azt a körülményt is, hogy a felperes felelősségre vonása az ellene indult büntetőeljárás során megtörtént. A bíróság megítélése szerint az egy fokkal enyhébb fegyelmi büntetés is szolgálja a kellő visszatartó erőt különös figyelemmel arra, hogy hasonló cselekmények elkövetőinél a munkáltató nem minden esetben alkalmazta a legsúlyosabb fegyelmi büntetést.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A fegyelmi büntetés kiszabásánál – a dolgozó javára és terhére értékelhető körülmények figyelembevétele mellett – elsősorban az adott kötelezettségszegésnek a vállalatnál jelentkező súlyát értékelve kell megállapítani azt a fegyelmi büntetést, amely alkalmas arra, hogy a felelősségre vonás és a fegyelmi büntetés a célját betöltse.
A felperesre kiszabott büntetésnek nemcsak az ő nevelését és újabb fegyelmi vétség elkövetésétől való visszatartását kell szolgálnia, hanem alkalmasnak kell lennie arra is, hogy a vállalat többi dolgozóját is visszatartsa hasonló fegyelmi vétség elkövetésétől. Ahhoz tehát, hogy a fegyelmi büntetés a kellő nevelő hatást elérje, a büntetés mértékének meghatározása előtt az adott ügy összes lényeges körülményét értékelni kell.
Az adott esetben ez azt jelenti, hogy a munkaügyi bíróságnak értékelnie kellett volna a dolgozó korábbi magatartása és személyi körülményei mellett a kötelezettségszegésnek a munkáltatónál jelentkező súlyát és társadalmi veszélyességét.
A Legfelsőbb Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint általában indokolatlan a fegyelmi büntetés mérséklése akkor, ha a dolgozó kirívóan súlyos fegyelmi vétséget követ el. Ilyen esetben a fegyelmi büntetés mérséklése nem szolgálja sem az egyéni érdeket, sem az általános megelőzés céljait nem alkalmas arra sem, hogy a vállalat többi dolgozóját hasonló fegyelmi vétség elkövetésétől visszatartsa.
Tévedett akkor is az eljárt munkaügyi bíróság, amikor enyhítő körülményként értékelte, hogy a felperes felelősségre vonása a büntetőeljárás keretében megtörtént. A felperest büntető jogszabályba ütköző deviza-bűncselekményért vonták felelősségre. A felperes az általa elkövetett bűncselekménnyel azonban súlyosan megsértette a munkaköri kötelezettségeit is, amiért a munkajogi szabályok szerint kell felelnie.
A kifejtettekre figyelemmel megállapítható, hogy a munkáltató által kiszabott fegyelmi büntetés a felperes által elkövetett fegyelmi vétséggel arányban van, a munkaügyi bíróság a büntetést alaptalanul enyhítette. (M. törv. I. 10 030/1982. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére