• Tartalom

MK BH 1982/352

MK BH 1982/352

1982.08.01.
A járadék felemelésénél nem a jogosultnak az üzemi baleset (foglalkozási megbetegedés) előtt betöltött munkakörével azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók keresetében bekövetkezett béremelkedés, hanem a munkáltatónál megvalósult átlagos éves bérfejlesztés mértéke az irányadó [26/1980. (XII. 20.) MüM sz. r. 9. § a) és d) pont, 10. § (3) bek.].

A felperes az alperes vasöntödéjében betöltött munkakörében foglalkozási betegségben – vibrációs ártalomban – megbetegedett, és emiatt rehabilitációs jellegű munkakörbe helyezték át. Új munkakörében a keresete lényegesen kevesebb lett a korábbi munkakörében elérhetőnél. Az alperes kártérítési bizottságának 1979. április 27-én tartott üléséről felvett jegyzőkönyv megállapításai szerint a felperesnek a megbetegedése előtt 4159 Ft volt az átlagkeresete, „a hasonló munkakör bázisévhez viszonyított 21%-os béremelkedése alapján az elérhető keresete 5032 Ft lenne”. A tényleges keresete 4142 Ft, járadékként tehát 890 Ft illeti meg.
Az alperes évente felülvizsgálja a járadékok összegét. A kártérítési bizottság 1981. március 25-én a felperes járadékának felemelésére nem talált lehetőséget. Emiatt a felperes a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, amely a kérelmét elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy mivel az 1981. január 1-jétől hatályos jogszabályok értelmében a járadék számításánál a vállalat egész kollektívájánál ténylegesen megvalósult átlagos éves bérfejlesztés mértékét kell figyelembe venni, az elmaradt keresetre eső nyugdíjjárulékot pedig le kell vonni, e rendelkezések figyelembevételével a felperes nem tarthat igényt a járadékának felemelésére.
A munkaügyi döntőbizottság határozata ellen a felperes keresettel fordult a bírósághoz. A keresetlevelében előadta, hogy az eredeti munkakörében foglalkoztatott dolgozók jelenleg kb. 6000 Ft-ot keresnek. A jelenlegi munkakörében a keresete 4200 Ft, ezenkívül havi 890 Ft járadékban részesül. Megtérítetlen keresetvesztesége tehát havi 910 Ft, ezzel az összeggel kérte a járadékát felemelni.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítéletében utalt a 26/1980. (XII. 20.) MüM számú rendelet 10. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra, amelyek szerint a kártérítés módosításának alapjául szolgáló bérnövekedés mértékének meghatározásánál ténylegesen megvalósult átlagos éves bérfejlesztés mértéke az irányadó. Mivel az alperesnél az előző évi bérfejlesztés mértéke 4,5% volt, a felperes járadékának jelenlegi 890 Ft összege magasabb az ez idő szerint hatályos rendelkezések alapján megállapítható összegnél.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett és az ítélet megváltoztatásával a keresetének helyt adó ítélet meghozatalát kérte. Arra az esetre, ha erre nem lenne lehetőség, kérte a járadékának az éves bérfejlesztés átlagának megfelelően történő felemelését, mivel a járadékának összegét három éve nem emelték.
A megyei bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes által fizetendő járadék összegét 1981. január 1-jétől havi 1800 Ft-ra emelte fel.
Az ítélet indokolása szerint a megyei bíróságnak a 26/1980. (XII. 20.) MüM számú rendelet 10. §-a (1) és (3) bekezdésének egybevetett értelmezése alapján kialakított álláspontja szerint a járadék felemelésénél azt kell vizsgálni, hogy „az üzemi baleset, illetve a foglalkozási megbetegedés idején a dolgozóval azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók keresete bérrendezés (bérfejlesztés) folytán milyen mértékben emelkedett”, és ennek figyelembevételével kell megállapítani a járadék összegét. A felperes által a megbetegedése idején betöltött munkakörrel azonos munkakörben dolgozók bérfejlesztés folytán bekövetkezett 1980. évi átlagkereset-növekedése az előző évihez képest 17,8% volt. Ha a felperest nem éri foglalkozási megbetegedés és továbbra is az öntödei gyáregységben dolgozik eredeti munkakörében, a korábbi 5090 Ft jövedelme 17,8%-kal, azaz 906 Ft-tal, kerekítve 910 Ft-tal emelkedett volna.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A felperes keresete járadékának felemelésére irányult. Kérelmét arra alapította, hogy a foglalkozási betegségben történt megbetegedése előtt betöltött munkakörében dolgozók keresete a járadékának megállapítása után emelkedett, így az ő jövedelme is emelkedett volna.
A 26/1980. (XII. 20.) MüM számú rendelet 10. §-ának (3) bekezdése szerint a kártérítés módosításának alapjául szolgáló bérnövekedés mértékének meghatározásánál a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves bérfejlesztés (átlagkereset) mértéke az irányadó.
A megyei bíróság a jogszabályok téves értelmezése útján jutott az idézett jogszabály kifejezett rendelkezésével ellentétes álláspontra, nevezetesen arra, hogy a járadék felemelésénél nem a munkáltatónál megvalósult átlagos éves bérfejlesztés, hanem a járadékra jogosult dolgozóval azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók keresetében bekövetkezett béremelkedés mértéke az irányadó.
Az eddig rendelkezésre álló peradatokból egyértelműen nem állapítható meg, csupán valószínűnek látszik, hogy a felperes járadékának havi 890 Ft összegben történt meghatározása annak alapulvételével történt, hogy az eredeti munkakörében a keresete az 1978. évben 5032 Ft lett volna, az általa ténylegesen betöltött munkakörben pedig a keresete 4142 Ft volt. A két összeg különbözete 890 Ft.
Mindezekre figyelemmel a munkaügyi bíróságnak azt kellett volna vizsgálnia, hogy milyen adatok alapján történt a járadéknak havi 890 Ft összegben való meghatározása, továbbá hogy az e járadékmeghatározás alapjául szolgáló évet követő években milyen mértékű volt az alperesnél az átlagos éves bérfejlesztés, és annak alapulvételével kellett volna meghatároznia az egyes évekre vonatkozóan a járadék felemelése szempontjából irányadó átlagkereset összegét. Ennek összegéből a 26/1980. (XII. 20.) MüM számú rendelet 9. §-ának d) pontjában foglaltaknak megfelelően le kell vonni a felperes által ténylegesen megkeresett összeget, az a) pont értelmében pedig az elmaradt keresetre eső nyugdíjjárulékot. Amennyiben az e számítás szerint megállapítható járadék összege magasabb annál, mint amennyiben a felperes eddig részesült – 890 Ft-nál –, a járadék felemelésének ebben az esetben és ennek megfelelő mértékben van helye. (M. törv. I. 10 029/1982. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére