MK BH 1982/355
MK BH 1982/355
1982.08.01.
Ha a termelőszövetkezet tagja vagy alkalmazottja kívülálló személlyel együttesen okozott kárt a termelőszövetkezetnek, a károsult termelőszövetkezet a tagjával, illetve az alkalmazottjával szemben fennálló kárigényét is közvetlenül a bíróság előtt érvényesítheti. A kártérítésre kötelezés az általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozik [Pp. 45. § (2) bek., 349. § (2) bek.; 7/1977. (III. 12.) MT sz. r. 114. § (3) bek.].
Az I. és II. rendű alperesek a felperes termelőszövetkezetnek a tagjai, a III. és IV. rendű alperesek pedig kívülálló személyek voltak.
A termelőszövetkezet sérelmére az I–IV. rendű alperesek bűncselekményt követtek el, amiért őket a büntetőbíróság jogerősen elítélte.
A felperes a járásbírósághoz benyújtott keresetlevelében az I–IV. rendű alpereseket 154 750 forint, ezenkívül a II. és IV. rendű alpereseket még további 25 640 forint egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni.
A járásbíróság a végzésében hatáskörének hiányát állapította meg és elrendelte az iratok áttételét a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság a kereseti kérelmet érdemben elbírálta és ítéletet hozott.
A II. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette. Megállapította, hogy a perre a munkaügyi bíróságnak nincs hatásköre és elrendelte az iratok felterjesztését a Legfelsőbb Bírósághoz eljáró bíróság kijelölése végett.
A megyei bíróság álláspontja az alábbiak szerint helytálló.
A felperes kárát termelőszövetkezeti tagok és kívülálló személyek együttesen okozták.
A 7/1977. (III. 12.) MT számú rendelet 114. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a termelőszövetkezet tagja vagy alkalmazottja kívülálló személlyel együttesen okozott kárt a termelőszövetkezetnek, a kártérítésre kötelezés a bíróság hatáskörébe tartozik. Ugyanígy rendelkezett a korábban hatályban volt 35/1967. (X. 11.) Korm. számú rendelet 134. §-ának (3) bekezdése is.
A felhívott jogszabályokból következik, hogy a felperesnek a vele korábban tagsági viszonyban álló I. és II. rendű alperesekkel szemben nem kellett a kártérítésre kötelezés felől határozatot hoznia; ez iránti igényét közvetlenül a bíróság előtt érvényesíthette.
A III. és IV. rendű alperesek nem voltak tagjai vagy alkalmazottai a termelőszövetkezetnek, így a közöttük és a felperes között keletkezett jogvita nem tagsági (munkaügyi) vita, ügyükben a tagsági és munkaügyi vitákat eldöntő szövetkezeti szervek tehát – ideértve a munkaügyi bíróságot is – nem járhatnak el. Ennélfogva a velük szembeni igényét a felperes az általános hatáskörű bíróság előtt érvényesítheti.
Termelőszövetkezeti tag tagsági vitájában a jogosult a Pp. 349. §-ának (2) bekezdése értelmében a szövetkezeti döntőbizottság, illetve a közgyűlés és a küldöttgyűlés határozata ellen fordulhat a munkaügyi bírósághoz, kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik.
Minthogy az I. és II. rendű alperes személyére vonatkozóan a szövetkezet szervei nem hoztak és nem is hozhattak határozatot, a felperes a velük szemben támasztott igényét a munkaügyi bíróság előtt nem érvényesíthette, figyelemmel arra is, hogy nincs olyan jogszabály, amely az adott esetre vonatkozóan a munkaügyi bíróság előtti közvetlen keresetindítást megengedné. Ehhez képest – mivel a jogszabály a kártérítésre kötelezést a bíróság hatáskörébe utalja – a korábban termelőszövetkezeti tag I. és II. rendű alperesek kárfelelősségének elbírálása is az általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozik.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság és a munkaügyi bíróság között keletkezett nemleges hatásköri összeütközést a Pp. 45. §-ának (2) bekezdése alapján a járásbíróság eljáró bíróságnál való kijelölésével szüntette meg. (Mpk. I. 10 309/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás