• Tartalom

BK BH 1982/365

BK BH 1982/365

1982.09.01.
I. A „járművezetés” fogalmának értelmezése a jármű haladásához nélkülözhetetlen vezetéstechnikai teendők elvégzése esetén [Btk. 189. § (1) bek.].
II. Törvénysértően enyhe büntetés kiszabása súlyos testi sértést okozó ittas járművezetés esetén [Btk. 188. § (2) bek.].
A járásbíróság a II. r. terheltet ittas járművezetés vétsége és járművezetés tiltott átengedésének vétsége miatt halmazati büntetésül 6 hónapi – végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett és végrehajtás esetén fogházban letöltendő – szabadságvesztésre, 5000 forint pénzmellékbüntetésre és 2 évre a járművezetéstől eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A vádbeli napon a II. r. terhelt munkatársaival különböző helyeken szeszes italt fogyasztott és alkoholtól befolyásolt állapotban vezette személygépkocsiját. A délutáni órákban megengedte a járművezetői jogosítvánnyal és vezetési gyakorlattal nem rendelkező, ugyancsak ittas állapotban levő társának – az I. r. terheltnek –, hogy a gépkocsit kormányozza, míg a sebességváltást és egyéb vezetési tevékenységet ő maga végezte. Az I. r. terhelt a mintegy 60 km/óra sebességgel haladó gépkocsi felett egy kettős kanyarban elveszítette uralmát és áthaladva a menetirány szerinti bal oldalra összeütközött egy vele szemben szabályosan közlekedő személygépkocsival. A baleset következtében a két terhelt és két másik személy súlyos, míg további két személy könnyű testi sérüléseket szenvedett.
A II. r. terhelt terhére emelt törvényességi óvás alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen minősítette a terheltnek azt a magatartását, hogy a gépjármű vezetését az általa is tudottan ittas és vezetésre más okokból sem alkalmas II. r. terheltnek átengedte, a Btk. 189. §-ának (1) bekezdésébe ütköző járművezetés tiltott átengedése vétségének.
Tévedett azonban, amikor a II. r. terhelt további tevékenységét csupán a Btk. 188. §-ának (1) bekezdése szerinti ittas járművezetés vétségeként értékelte. Ez a terhelt maga is – pontosan meg nem állapítható, de legalább enyhe fokban – ittas állapotban a vezetés átengedése után is aktívan közreműködött a jármű vezetésében, hiszen igen fontos és a jármű haladásához nélkülözhetetlen vezetéstechnikai teendőket végzett, mely tevékenysége a „járművezetés” fogalmi körébe tartozik.
Ehhez képest a nevezett is ténylegesen okozója volt – az I. r. terhelttel együtt – a létrejött balesetnek és annak eredményéért büntetőjogi felelősséggel tartozik. Cselekményét tehát a Btk. 188. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti súlyos testi sértést okozó ittas járművezetés bűntettének kell minősíteni.
Mindezen túlmenően a járásbíróság a II. r. terheltre kiszabott büntetést is a törvény elvi sérelmével járó következménnyel szabta ki.
A terhelt a szóban levő napon a délelőtti óráktól kezdve italozott. Az egyik legalapvetőbb közlekedési előírás – az alkoholfogyasztási tilalom – gátlástalan semmibevételén túlmenően kirívó felelőtlenségére mutat az is, hogy a jármű vezetését a legelemibb közlekedési ismeretekkel sem rendelkező személynek engedte át. A baleset a súlyos eredményen felül az érintett személyek életét is közvetlenül veszélyeztette és a legsúlyosabb következmény elmaradása kizárólag a véletlennek tulajdonítható.
Mindezekre tekintettel a II. r. terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartama kirívóan enyhe és a végrehajtásának felfüggesztése is törvénysértő. A Btk. 89. §-ában írt rendelkezés alkalmazása nem felel meg a Legfelsőbb Bíróság V. számú Büntető Elvi Döntésében kifejtetteknek és az állandóan követett ítélkezési gyakorlatnak nem.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a járásbíróság ítélete az előzőekben említett részében törvénysértő, e rendelkezéseket hatályon kívül helyezte és a II. r. terhelt cselekményeinek minősítését részben megváltoztatva a szabadságvesztés tartamát 10 hónapi szabadságvesztésre felemelte, végrehajtásának felfüggesztését pedig mellőzte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát – a megváltozott minősítés folytán – a Btk. 43. §-ának a) pontja alapján határozta meg. A végrehajtásra kerülő szabadságvesztés mellett viszont a pénzmellékbüntetés alkalmazása nem szükséges, ezért a Legfelsőbb Bíróság annak kiszabását mellőzte. (B. törv. V. 690/1981. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére