BK BH 1982/366
BK BH 1982/366
1982.09.01.
A kábítószerrel visszaélés bűntettének és a kóros szenvedélykeltés vétségének az elhatárolása szempontjából annak van jelentősége, hogy az elkövető az igazgatási jogszabályban foglalt kábítószert vagy annak minősülő pszichotróp anyagot, avagy pedig a jogszabályban fel nem sorolt egyéb kábító hatású anyagot (szert) adja-e át a kóros élvezet elősegítése céljából a 18 éven aluli személynek [Btk. 282. § (2) bek., 283. §; Btk. 23. §].
A városi bíróság a fiatalkorú terheltet 5 rb. kóros szenvedélykeltés vétsége és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 5 hónapi – a fiatalkorúak fogházában letöltendő – szabadságvesztésre ítélte, a büntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A fiatalkorú terheltnél – akinek szülei elváltak – neurotikus reakciók jelentkeztek. Rossz baráti társaságba keveredett, és tapasztalta, hogy a fiatalok egy része kábítószert helyettesítő gyógyszereket szed, amelyek kábulat előidézésére alkalmasak. A terhelt is rászokott ezek szedésére, és mintegy másfél éven át rendszeresen szedett Gracidin és Parkan nevű gyógyszert. Ez időszak alatt a terhelt összesen 26 orvosi vényt hamisított, és azok felhasználásával az említett gyógyszerkészítményeket megszerezte.
A kiváltott gyógyszereket nem mind maga fogyasztotta el, hanem néhány alkalommal más fiatalkorúaknak is adott azokból. Így egy 16 éves fiúnak 2 szem Gracidint; egy 17 éves leánynak 1 szem Parkánt; egy 17 éves fiúnak kb. 6-8 alkalommal Gracidint és Parkánt; egy 16 éves leánynak 8-10 szem Parkánt, még egy további 15 éves személynek kb. 8-10 esetben egy-egy szem Gracidint adott.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság a városi bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az eljárt bíróságok határozatai ellen a cselekmény részben téves minősítése miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Btk. 282. §-ában szabályozott kábítószerrel visszaélés bűncselekményéhez viszonyítva a Btk. 283. §-a szerinti kóros szenvedélykeltés vétsége kiegészítő szerepet tölt be. A kábítószernek nem minősülő anyagok és szerek megszerzése, tartása, fogyasztása nem bűncselekmény. Ennélfogva nem büntethető az, aki kóros élvezet végett ilyen anyagot fogyaszt, de az sem, aki a fogyasztást más számára lehetővé teszi, illetőleg más kábító hatású anyagok kóros élvezetére rávesz. Ez utóbbi alól kivétel a Btk. 283. §-ának az a rendelkezése, amely a 18. életévet be nem töltött serdülő korú személyek – mint passzív alanyok – egészségének fokozottabb védelme érdekében sui generis törvényi tényállást alkotva, a részesi cselekményeket önálló elkövetési magatartásként büntetni rendeli.
A Btk. 283. §-ában szabályozott vétség elkövetési tárgya – a kábítószereket és annak minősülő pszichotróp anyagokat (készítményeket) kivéve – bármely más kábító hatású anyag (szer) lehet, amely a rendszeres használóknál magatartási és emocionális zavarokat kelt, pszichikai függőséget alakít ki, s ezzel annak veszélyét is hordozza, hogy az egyén a megszokás következtében kábítószerek szedésére tér át. Ha viszont az elkövetés tárgya kábítószer vagy annak minősülő pszichotróp anyag (Btk. 23. § ), akkor a cselekmény – a konkrét magatartástól függően – a Btk. 282. §-ában szabályozott kábítószerrel visszaélés bűncselekményét valósítja meg.
A kábítószer és annak minősülő pszichotróp anyagok fogalmát a büntetőtörvény nem határozza meg, s azok felsorolását külön jogszabályok tartalmazzák. Így a) a kábítószernek nyilvánított anyagok jegyzékét az 1/1968. (V. 12.) BM–EüM számú együttes rendelet mellékletei és további kiegészítése; b) a pszichotróp anyagok jegyzékét pedig a 4/1980. (VI. 24.) EüM–BM számú együttes rendelet mellékletei és kiegészítései tartalmazzák.
A 4/1980. (VI. 24.) EüM–BM számú együttes rendelet mellékletét összesen őt (I–II–III–IV jegyzék alkotja. Ezek közül azonban csak az I. és a II. számozású jegyzékekben felsorolt pszichotróp anyagok minősülnek – a visszaélés szempontjából – kábítószernek. Következésképpen a pszichotrop anyagok közül csak e két jegyzékben felvett anyagok lehetnek a Btk. 282. §-ában írt kábítószerrel visszaélés bűncselekményének elkövetési tárgyai. A 4/1980. (VI. 24.) EüM–BM számú együttes rendelet 3. §-ának (2) bekezdése értelmében azonban az Egészségügyi Minisztérium jogosult a rendelet mellékletét alkotó jegyzékeket módosítani vagy kiegészíteni. [Így a 16/1981. (XII. 8.) EüM számú rendelet a pszichotróp anyagok IV. számú jegyzékét kiegészítette.]
A Btk. 23. §-ának rendelkezése szerint a Btk. 282. §-ának alkalmazásában kábítószeren a visszaélés szempontjából veszélyes pszichotróp anyagot is érteni kell. E rendelkezéshez fűzött miniszteri indokolás pedig azt tartalmazza, hogy a Bécsben 1971-ben elfogadott Pszichotróp Egyezmény I. és II. jegyzékébe felvett anyagokra az Egyezmény a kábítószerrel azonos rendelkezések alkalmazását írja elő. E nemzetközi jogi kötelezettségnek tesz eleget a Btk. szóban levő szabálya. A Pszichotróp Egyezmény I. és II. jegyzékének a 4/1980. (VI. 24.) EüM–BM számú együttes rendelet mellékletét alkotó I. és II. számú jegyzékek felelnek meg.
A kábítószerek felsorolását is tartalmazó 1/1968. (V. 12.) BM–EüM számú együttes rendeletet időközben több esetben kiegészítették, illetve módosították [1/1979. (III. 21.) EüM. sz., 6/1979. (VI. 20.) EüM. sz., 15/1981. (XII. 8.) EüM sz. rendeletek].
Az irányadó tényállás szerint a terhelt 3 serdülő korú személynek adott Gracidin elnevezésű gyógyszerkészítményt, amely a 4/1980. (VI. 24.) EüM–BM számú együttes rendelet mellékletét alkotó II. számú jegyzékben szerepel, s így kábítószernek minősül. Ezért a terheltnek ezek a cselekményei a Btk. 282. §-ának (2) bekezdése szerinti 3 rb. kábítószerrel visszaélés bűntettét valósítják meg.
Tévedtek tehát az eljárt bíróságok, amikor a terhelt valamennyi közegészség elleni cselekményét a Btk. 283. §-a szerinti kóros szenvedélykeltés vétségének minősítették.
A Parkán elnevezésű gyógyszerkészítmény a 4/1980. (VI. 24.) EüM–BM számú együttes rendelet – és az azt kiegészítő 16/1981. (XII. 8.) EüM számú rendelet – mellékleteit alkotó jegyzékek egyikében sem szerepel, így ez a készítmény kábítószernek nem tekinthető, hanem legfeljebb a Btk. 283. §-ában szabályozott bűncselekmény elkövetési tárgya lehet.
Az eljárás során beszerzett igazságügyi orvos szakértői vélemény szerint a Parkán kábulat előidézésére és gyógyszerfüggőség kialakítására alkalmas hatású készítmény. Nem tévedtek ezért az eljárt bíróságok akkor, amikor a fiatalkorú terheltnek a serdülőkorú személlyel kapcsolatban elkövetett cselekményeit a Btk. 283. §-a szerint kóros szenvedélykeltés vétségének minősítették. Minthogy két fiatal részére adott át a terhelt ilyen szert, 2 rb. vétség megállapításának van helye.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést megállapította, az említett határozatok törvényességi óvással megtámadott részét hatályon kívül helyezte, és a fentiekben kifejtettek szerint minősítette a terhelt cselekményét. (B. törv. II. 120/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás