BK BH 1982/37
BK BH 1982/37
1982.02.01.
Üzletszerűség esetén törvényi egység létesül az ugyanolyan vagyon elleni bűncselekmények között;
ezzel szemben az üzletszerűen elkövetett hasonló bűncselekmények bűnhalmazatban állnak [Btk. 137. § 7. pontja, 316. § (5) bek. b) pont, 325. §].
A katonai bíróság a honvéd vádlottat lopás bűntette, 8 rb. kisebb értékre elkövetett lopás vétsége, 3 rb. lopás vétsége és jogtalan elsajátítás vétsége miatt halmazi büntetésül szabadságvesztésre ítélte.
A megállapított tényállás szerint a vádlott katonai szolgálati ideje alatt egy év leforgása alatt – részben jogtalan behatolás útján – különböző vagyon elleni bűncselekményeket követett el. Ennek során részben állami vállalatok, állami kórházak vagyontárgyait, részben pedig magánszemélyek javait tulajdonította el, az eltulajdonított ingóságok összértéke mintegy 60 000 forint volt, végül a vádlott birtokába került egy 4000 forint értékű segédmotoros kerékpár, amelyet nem adott le a rendőrségen, hanem azt használta, majd eladta.
I. Az elsőfokú bíróság tévedett a vádlott lopási cselekményeinek minősítésénél, elmulasztotta ugyanis annak vizsgálatát, hogy ezek a bűncselekmények nem minősülnek-e üzletszerűen elkövetettként.
A Btk. 137. §-ának 7. pontjában írtak szerint üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.
Az irányadó tényállás szerint a vádlott egy év leforgása alatt összesen 12 alkalommal valósított meg lopási cselekményeket, melynek során válogatás nélkül vitt el jogtalanul minden vagyoni értékkel bíró tárgyat.
A bűncselekmények útján megszerzett tárgyak egy részét maga használta, más tárgyakat ismerősének adott, megint másokat pedig értékesített és így pénzhez jutott.
Ezek a körülmények arra utalnak, hogy a vádlott számára a bűnözés keresetforrást jelentet és ezen keresztül rendszeres haszonszerzésre törekedett, a bűncselekményeket tehát üzletszerűen követte el.
A vádlott – egyetlen eset kivételével – lopásokat valósított meg. Mivel az üzletszerűség törvényi egységet létesít az annak alapjául szolgáló azonos bűncselekmények tekintetében: a vádlott cselekményei e törvényi egységen belül értékelendők, így nem lehet helye bűnhalmazat megállapításának, továbbá az üzletszerűen elkövetett lopást az összesített érték (60 000 forint) szerinti minősítés folytán nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetettként [Btk. 316. § (5) bek. b) pont] kell értékelni.
II. Az üzletszerűen elkövetett lopási cselekményeken túlmenően megállapítást nyert, hogy a vádlott a véletlenül hozzá került idegen dolgot eltulajdonította. Mind a jogtalan elsajátítás, mind a lopás vagyon elleni bűncselekmény, jellegükben pedig hasonlóak, minthogy mindkét bűncselekmény az idegen vagyontárgy eltulajdonításával valósul meg. Jóllehet a jogtalan elsajátítás is haszonszerzés végett követte el a vádlott, ez a cselekmény nem vonható az üzletszerűen elkövetett lopásokkal egységbe. Az üzletszerűség által létesített törvényi egységbe ugyanis csak az ugyanolyan bűncselekmények, vagyis azok tartoznak, amelyeknek a Btk. Különös Részében írt tényállása azonos; míg az üzletszerűség alapjául szolgáló hasonló bűncselekményeket halmazatban kell megállapítani.
Ennek megfelelően az 1 rendbeli, üzletszerűen, nagyobb érték tekintetében elkövetett lopás bűntettével bűnhalmazatban kellett megállapítani a Btk. 325. §-ában foglalt jogtalan elsajátítás vétségét. E bűncselekmény tekintetében az üzletszerűség külön jogi értékelésre nem kerülhetett, mivel a Btk. 325. §-ában meghatározott bűncselekménynek nincs olyan minősített esete, mely az üzletszerűséget tartalmazna. (Legf. Bír. Katf. II. 338/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás