PK BH 1982/376
PK BH 1982/376
1982.09.01.
A vagyontárgy ági jellege megállapításának egyik feltétele, hogy az meghatározott személyekről háruljon az örökhagyóra. Ez a személyi kör a felmenőkből, illetőleg a testvérekből vagy azok leszármazóiból áll [Ptk. 611. § (1) és (2) bek.].
Az örökhagyó hagyatékához tartozott a leltár szerint az S.-i 2855. számú tulajdoni lapon 2896 hrsz. alatt felvett házasingatlan l/2 része. Az ingatlanilletőség az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint az örökhagyó korábbi házastársának: Sz. J.-nek a testvérei utáni öröklés jogcímén került az örökhagyó tulajdonába.
Az örökhagyó után – végintézkedés és leszármazók hiányában – törvényes öröklésre jogosult a házastársa: T. J.
A közjegyző a fenti ingatlanilletőséget ági öröklés jogcímén az örökhagyó testvére gyermekének: M. J.-nak adta át, a túlélő házastárs özvegyi jogával terhelten. A hagyatékátadó végzés indokolásában a közjegyző megállapította, hogy az örökhagyó vagyonát öröklés útján szerezte, így hagyatékában ági öröklésnek van helye.
Az eljárás során M. J. és T. J. előadták, hogy a lakóház nem ezen az ingatlanon van, hanem az S.-i 2854. sz. tulajdoni lapon 2895 hrsz. alatt felvett ingatlanon, valóságban pedig a Damjanich u. 5. szám alatt. A közjegyző ennek ellenére a fent megjelölt ingatlant adta át M. J.-nak.
A közjegyző póthagyaték-átadó végzésével az S.-i 2854. sz. tulajdoni lapon 2895 hrsz. alatt felvett ingatlan 1/2 részét ugyancsak az örökhagyó testvére gyermekének, M. J.-nak adta át. A végzés ellen az örökhagyó házastársa, T. J. nyújtott be fellebbezést. A másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte a megfellebbezett póthagyaték-átadó végzést és a közjegyzőt új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásban a közjegyző az S.-i 2854. sz. tulajdoni lapon 2895 hrsz. alatt felvett ingatlan 1/2 részét törvényes házastársi öröklés jogcímén T. J.-nek – az örökhagyó túlélő házastársának – adta át, mert előkerült az 1965. június 30-án kelt adásvételi és ajándékozási szerződés, amely szerint az örökhagyó az egész ingatlan 4/5 részét adás-vétel, 1/5 részét pedig ajándékozás jogcímén szerezte meg korábbi házastársának testvéreitől.
A jogerős hagyatékátadó végzések ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Ptk. 611. §-a értelmében, ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik. Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ingyenesen szerzett vagyontárgyra is, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte, vagy ingyenesen kapta.
A fenti rendelkezésekből következően az ági jelleg megállapításának egyik feltétele az, hogy a vagyontárgy meghatározott személyekről háruljon az örökhagyóra. Ez a személyi kör a felmenőkből, illetőleg a testvérekből vagy azok leszármazóiból áll.
A rendelkezésre álló adatok szerint az örökhagyó az ingatlanilletőség tulajdonjogát korábbi házastársa testvéreitől szerezte meg – az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint öröklés jogcímén. Még abban az esetben is, ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogcím helytálló – vagyis az örökhagyó az ingatlanilletőséget valóban örökölte volna –, az ági örökléshez megkívánt személyi feltételek hiányoznak. A házastárs testvérei ugyanis kívül esnek a Ptk. 611. §-ában meghatározott személyi körön. Így tehát a házastárs testvéreitől öröklés vagy ingyenes juttatás útján az örökhagyóra szállt vagyontárgy szerzeményi vagyonnak minősül, és azt törvényes öröklés jogcímén a túlélő házastárs örökli. Ez okból a jogerős hagyatékátadó végzés az adott tényállás mellett törvénysértő.
De az adott esetben az örökhagyó tulajdonszerzésének jogcímén és a tulajdonjog terjedelmét illetően a tényállás kellően nem tisztázott.
Az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint az ingatlannak csupán 1/2 része állt az örökhagyó tulajdonában, és ezt az ingatlanilletőséget az örökhagyó öröklés jogcímén szerezte meg korábbi házastársának testvéreitől. Az utóbb előkerült, 1965. június 30-án kelt adásvételi és ajándékozási szerződéssel viszont az örökhagyó korábbi házastársának testvérei az egész ingatlan tulajdonjogát az örökhagyóra ruházták át, mégpedig 4/5 részben adásvétel, 1/5 részben ajándékozás jogcímén. A szerződésre a telekkönyvi hatóság által vezetett iktatószám – 397/1967. – azonos az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjog-változás alapjául szolgáló határozat számával. Ennek ellenére a tulajdonjog bejegyzése a szerződésben foglaltaktól eltérő jogcímen és csak az ingatlan 1/2 részére történt meg. Az ellentmondás okát tisztázni kell és meg kell állapítani, hogy az egész ingatlan vagy csak 1/2 része tartozik-e az örökhagyó hagyatékához. Az ellentmondó ingatlan-nyilvántartási adatokra tekintettel tisztázni kell azt is, hogy a 2855-ös és 2854-es tulajdoni lapon ugyanazon ingatlan vagy pedig két különböző ingatlan van nyilvántartva, mindketten az örökhagyó tulajdona volt-e, mely ingatlanokat, milyen címen szerzett meg az örökhagyó. Csak ezt követően lehet a hagyaték átadása kérdésében megalapozott döntést hozni.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a közjegyző hagyatékátadó végzését és a póthagyaték-átadó végzését a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a közjegyzőt új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 20 974/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás