BK BH 1982/40
BK BH 1982/40
1982.02.01.
I. Az előzetes letartóztatás fenntartása indokolt, ha a fiatalkorú már eddig is hosszabb időn keresztül, eredményesen vonta ki magát a büntetőeljárás alól és az elfogatóparancs útján kézre került vádlott által elkövetett szándékos vétségnek jelentősebb a tárgyi súlya [Be. 92. § (1) bek. d) és e) pont, 302. § (1) bek.].
II. Ha az ügy az elsőfokú bíróság előtt van folyamatban, a másodfokú bíróság nem utasíthatja a járásbíróságot meghatározott bizonyítás felvételére, a bizonyítás kiegészítésére vagy evégből pótnyomozás elrendelésére [Be. 206. §].
Az elsőfokú bíróságnak a fiatalkorú vádlott előzetes letartóztatását fenntartó végzése ellen a vádlott, a védője és a törvényes képviselő élt fellebbezéssel, a vádlott szabadlábra helyezését kérték.
I. A fellebbezések alaptalanok.
A fiatalkorú vádlott ellen a büntetőeljárás 1979 szeptembere óta van folyamatban, annak elhúzódása egyértelműen a vádlott magatartására vezethető vissza. A vádlott a büntetőeljárás alól elrejtőzésével igyekezett kivonni magát, s ez hosszú időn át eredményes volt. Az 1979 novemberében kibocsátott elfogatóparancs alapján a vádlott kézre kerítésére csak 1981. július 25. napján került sor.
A vádlott munkahellyel nem rendelkezik, családi körülményei rosszak. A büntetőeljárás kisebb értékre elkövetett lopás vétsége miatt van ugyan folyamatban, a vádirati tényállás szerinti elkövetési tevékenység és elkövetési mód azonban a cselekmény jelentősebb tárgyi súlyára utal.
Minthogy a fiatalkorú vádlott már hosszan tartó kísérletet tett az eljárás meghiúsítására, szabadlábra helyezése az eljárás folytatását és befejezését akadályozná. Erre, valamint életvitelére is figyelemmel helyesen határozott az elsőfokú bíróság, amikor a Be. 92. §-a (1) bekezdésének d) és e) pontjában, illetőleg a Be. 302. §-ának (1) bekezdésében foglalt okok fennállása folytán a vádlott előzetes letartóztatását továbbra is fenntartotta és a szabadlábra helyezés iránti indítványt elutasította. Ezért a megyei bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Be. 268. §-ára utalással, a Be. 259. §-a alapján helybenhagyta.
II. Alaptalannak találta a megyei bíróság a főügyészségnek azt az indítványát, hogy a megyei bíróság hívja fel a járásbíróságot pótnyomozás elrendelésére és e végett az iratoknak az ügyészséghez való visszaküldésére.
A járásbíróság a bizonyítási eljárást nem fejezte be, a vádlott elmeállapotának megvizsgálása érdekében elmeorvos szakértői vizsgálatot rendelt el, folyamatban van továbbá egy – még ki nem hallgatott – tanú lakcímének felkutatása is. Nem foglalt még állást a járásbíróság abban a kérdésben sem, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokat elegendőnek találja-e az eljárás befejezéséhez. A járásbíróság által elrendelt bizonyítás kiegészítés szükségtelenné teszi a pótnyomozás elrendelését.
Egyébként is a pótnyomozás bizonyítási eljárás része, a bizonyítás kiegészítésének egy formája, a bíróság által az ügy tárgyalási szakában elrendelt pótnyomozás esetén az ügy nem kerül vissza a nyomozás szakába.
Az eljárásnak ebben a szakában az elsőfokú bíróság előtt még nyitva álló bizonyítási eljárás tartama alatt a másodfokú bíróságnak nincs lehetősége az elsőfokú bíróság részére megszabni a bizonyítási eljárás mikénti folytatását, s arra sincs lehetőség, hogy a másodfokú bíróság a járásbíróságot egyes bizonyítási cselekmények felvételére, illetőleg evégből pótnyomozás elrendelésére utasítsa. (Győri Megyei Bíróság Fkf. 388/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás