BK BH 1982/404
BK BH 1982/404
1982.10.01.
A törvény szigorának érvényesítése indokolt azzal a többszörös visszaesővel szemben, aki jelentős tárgyi súlyú és az adott területen nagymértékben elszaporodott rablást követett el [Btk. 83. §, 97. §, 98. §, 321. §].
A járásbíróság az 1981. augusztus 14. napján kelt ítéletével az I. r. terheltet 2 rb. – tettesként, illetve társtettesként elkövetett – rablás bűntette miatt mint különös visszaesőt 3 évi szabadságvesztésre és 4 évre a közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani.
A megállapított tényállás szerint a bíróság az I. r. terheltet részben vagyon elleni, részben erőszakos jellegű bűncselekmények miatt már több alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. Legutóbb 1977. évben visszaesőként jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bűntette miatt szabott ki vele szemben a bíróság 2 évi szabadságvesztést. E büntetéséből 1979. augusztus 24-én szabadult. Ekkor pártfogó felügyeletét rendelték el, és eltiltották az italboltok látogatásától. Az előírt magatartási szabályok rendszeres megsértése miatt több esetben szabálysértési úton megbírságolták.
Az I. r. terhelt 1981. június 12-én a II. r. terhelttel együtt nagy mennyiségű szeszes italt fogyasztott, és a késő esti órákban a községi nagyvendéglőbe tértek be, ahol jelen volt K. J. és Sz. M. sértett is. Az I. r. terhelt felfigyelt arra, hogy az erősen ittas K. J.-nél nagyobb összegű pénz van. Ezért javasolta a II. r. terheltnek, hogy kövessék a hazafelé induló sértettet, és vegyék el a pénzét. Ennek megfelelően kerékpáron követték őt és társaságát, majd amikor utolérték őket, az I. r. terhelt megtámadta, elgáncsolta és a útszéli árokba lökte K. J. sértettet. A jelen levő személy azonban közbeavatkozott és így K. J. sértettnek sikerült elmenekülnie.
Amikor a társaság többi tagja eltávozott, az I. r. terhelt a magára maradt Sz. M. sértettet támadta meg, azt az árokba lökte, az ellenálló és tiltakozó sértettet arcul ütötte, majd nadrágjának farzsebéből erőszakkal 400 forintot vett el.
Ezután a terheltek ismét kerékpárra ültek és K. J. után indultak. Amikor utolérték, mindketten együttesen ütlegelték a sértettet, majd az I. r. terhelt kivette a földön fekvő sértett farzsebéből a pénztárcáját, elvette a benne talált 3700 forintot, a pénztárcát pedig eldobta. A társának azt mondta, hogy 1040 forintot talált, és ennek felét, 520 forintot neki adott át.
K. J. sértett a rablás során kifejtett erőszak következtében 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság, az első fokú ítéletet megváltoztatva megállapította, hogy az I. r. terhelt nem csupán különös, hanem többszörös visszaeső, és ennek megfelelően akként rendelkezett, hogy a szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani. Egyúttal a másodfokú bíróság rámutatott arra is, hogy a többszörös és különös visszaeső I. r. terhelttel szemben a büntetés törvényi minimumában megválasztott szabadságvesztés eltúlzottan enyhe, de ügyészi fellebbezés hiányában annak súlyosítására nem kerülhetett sor.
A fenti ítéletek ellen az I. r. terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés kirívóan enyhe volta miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A többszörös visszaeső I. r. terheltre irányadó büntetési tétel alsó határa – az általa elkövetett bűntettet alapul véve – 3 évi szabadságvesztés.
A járásbíróság által ilyen tartamban megválasztott büntetés eltúlzottan enyhe, és alapvetően sérti a Btk. 83. §-ában megfogalmazott büntetéskiszabási elveket.
Ugyanakkor a másodfokú bíróságnak a büntetés mértékét helybenhagyó határozata az egyik alapvető eljárásjogi kötöttséget jelentő súlyosítási tilalomra tekintettel objektíve ugyancsak törvénysértővé vált.
A büntetés kiszabásánál ugyanis nem lett volna figyelmen kívül hagyható az, hogy a többszörös visszaesés mellett egyben különös visszaeső I. r. terhelt jelentős tárgyi súlyú, ugyanakkor az adott területen nagymértékben elszaporodott bűncselekményeket követett el. Személyének társadalomra veszélyessége – korábbi életvitelének ismeretében – szintén számottevő, de bűnösségének foka is kiemelkedőbb az átlagosnál. E megállapítás helyességét igazolja az, hogy a cselekmények elkövetésénél kezdeményező szerepet játszott, azok végrehajtása során pedig nagyfokú kitartást és gátlástalanságot tanúsított. A sértett pénzének megszerzése érdekében szükségesnek ítélt tevékenységet megszervezte, majd tervének végrehajtásától, illetve a rablási támadás megismétlésétől az sem riasztotta el, hogy a sértett társaságában kezdetben több személy is tartózkodott. K. J. sértett – akinek létfenntartását is veszélyeztetve egész havi jövedelmét vették el – a bántalmazás következtében testi sérüléseket is szenvedett.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a fenti ítéletek az I. r. terhelt tekintetében a szabadságvesztés mértékét érintően törvénysértő, ezért azokat hatályon kívül helyezte, és a terhelttel szemben a cselekmény tárgyi súlyával és bűnösségének fokával is arányban álló 5 évi szabadságvesztést szabott ki. (B. törv. IV. 148/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás