BK BH 1982/405
BK BH 1982/405
1982.10.01.
Az emberölés erős felindulásban elkövetettként minősül, ha nem az elkövető kóros elmeállapota, hanem valamely külső ok hatásaként létrejött és méltányolható körülményből származó felindulás magas foka váltotta ki az ölésre irányuló szándékot. Ilyen esetben a kóros elmeállapot folytán fennálló korlátozott beszámíthatóság a büntetés kiszabása során értékelhető [Btk. 167. §, 166. § (1) bek., 24. § (2) bek., 15. sz. Irányelv].
A megyei bíróság a vádlottat emberölés bűntettének kísérlete miatt 1 évi szabadságvesztésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette.
A megállapított tényállás szerint a 70 éves, büntetlen előéletű, beszámítási képességében súlyos fokban korlátozott vádlott a tőle pénzt követelő, majd őt bántalmazó – súlyosan ittas állapotban levő – felnőtt fiát a bántalmazás miatt keletkezett erősen felindult állapotában közepes erővel, egy nagyméretű konyhakéssel hasba szúrta. A sértett életét a gyors orvosi segítség mentette meg.
A felülvizsgálat eredményeképpen a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság tévedett a cselekmény jogi minősítésénél.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a vádlott cselekménye ugyan a Btk. 167. §-ában meghatározott erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette kísérletének tényelemeit magában foglalja, de minthogy az elkövető elmeműködése kóros jellegű, így terhére nem az említett bűncselekmény, hanem a Btk. 166. §-ának (1) bekezdése szerint emberölés bűntette kísérletének megállapítására és beszámítási képességének súlyos korlátozottsága miatt a büntetésnek a Btk. 24. §-ának (2) bekezdésében írt korlátlan enyhítésére van mód.
Helytálló lenne ez a jogi álláspont, ha a vádlottnak a tudatszűkítő kóros indulatait a szellemi-fizikai leépülése, elbutulása vagy más – a beszámítási korlátozottsággal járó – betegsége, állapota váltotta volna ki.
Ámde az időskori szellemi leépülésben, közepes fokú elbutulásban szenvedő – és enyhe-közepes fokú alkoholos állapotban is levő – vádlottnak a mérlegelési képességét súlyosan befolyásoló indulati állapotát az idézte elő, hogy a fia őt tettlegesen bántalmazta.
Az adott ügyben is – mint az ítélkezési gyakorlatban már többször előforduló esetben – az egyébként méltányolható külső okok által kiváltott és jogilag is értékelhető erős felindultság mellett felszínre kerültek az elkövetőnek olyan személyi adottságai is, amelyek természetüknél fogva szerephez jutottak mind az indulat mértékében, mind az indulatos cselekmény véghezvitelének módjában.
A Legfelsőbb Bíróság 15. számú Irányelvéből egyértelmű, hogy ha az elkövető indulata kóros jellegű, akkor kell a Btk. 24. §-a szerint eljárni. Emellett azt is kiemeli az irányelv, hogy a méltányolható ok megítélésénél jelentősége van az elkövető és a sértett között fennálló viszonynak. Ezeket is alapul véve, irányadó az a korábbi ítélkezési gyakorlat (BK 112. sz., BJD 4079. sz., BH1975./105. stb.), amely szerint amennyiben az elkövető olyan más által előidézett és méltányolható indulatait kiváltó helyzetben valósítja meg az egyébként emberölés bűntettének vagy e bűntett kísérletének tekintendő cselekményt: ez a magatartása akkor is a Btk. 167. §-a szerinti ún. privilegizált bűncselekményként bírálható el, ha a tudatot elhomályosító erős felindulás mellett a korlátozott beszámíthatóság is értékelésre került. Ilyen esetben a személyiség kóros adottságait, illetve ezeknek a konkrét cselekménnyel való összefüggését – a privilegizált minősítés alkalmazása mellett – a Btk. 24. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel a büntetés kiszabásánál lehet értékelni.
Ilyen esetben a két jogintézmény – a Btk. 24. §-ának (2) bekezdése és a Btk. 167. §-a – egymást nem zárja ki. Nincs helye az együttes alkalmazásnak azonban, ha a bűncselekmény elkövetését kizárólagosan az elkövető kóros elmeműködése és az ebből fakadó kóros indulatok motiválják. Ilyenkor az emberölés bűntettének vagy kísérletének megállapítása mellett kerülhet sor a Btk. 24. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazására.
Az adott ügyben megállapított tényállás szerint a sértett hosszú idő óta iszákos, rendszeresen durva, agresszív magatartást tanúsított, idős szüleit többször bántalmazta, pénzüket elvette. A vádbeli napon is súlyosan ittas állapotban azért kereste fel apja lakását, hogy annak aznapi pénzbevételét magának megszerezze. A kérést nem teljesítő idős vádlottat emiatt dühében úgy megütötte, hogy annak vérző sérülést okozott. A szülő és a gyermek közötti viszony általánosan elfogadott normáira, valamint a vádlott idős korára tekintettel ez különösen felháborító és durva magatartás, amely alkalmas volt a vádlott erős felindultságának kiváltására, és ebben az indulata által elhomályosított tudati állapotában szúrta hasba a fiát a keze ügyébe eső nagyméretű késsel.
A Legfelsőbb Bíróság mindezeknél fogva a vádlott cselekményét a Btk. 167. §-ába ütköző erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette Btk. 16. §-a szerinti kísérletének minősítette.
A vádlott elbutulását, szellemi leépülését – mint a beszámítási képességének a bűncselekmény elkövetésére is kiható korlátozottságát – a Btk. 87. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt enyhítő rendelkezés alkalmazásánál értékelte.
Az enyhébb minősítésű bűncselekményhez képest pedig az V. számú Büntető Elvi Döntés alapján sem látszik tévesnek a szabadságvesztés végrehajtásának a Btk. 89. §-ának (1) bekezdése szerinti felfüggesztése. A vádlott 70 éves, büntetlen előéletű, beteges ember. Vele szemben a szabadságelvonásnak tényleges végrehajtása egyrészt olyan súlyos következménnyel járhat, amely az adott büntetés kiszabásának az általános megelőzés szempontjainak fokozott előtérbe helyezése mellett sem lehet célja. Másrészt éppen az előrehaladott életkorú vádlott kifogástalan előéletére figyelemmel alapos az a feltételezés, hogy a végrehajtásában felfüggesztett büntetés is alkalmas hasonló vagy bármilyen egyéb bűncselekmény elkövetésétől való visszatartására.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezést alaptalannak ítélte meg, és az első fokú határozat büntetést kiszabó rendelkezéseit változatlanul helybenhagyta. (Legf. Bír. Bf. IV. 69/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás