BK BH 1982/410
BK BH 1982/410
1982.10.01.
I. Az utcán parkoló közlekedési eszköz eltulajdonítása nem jogtalan elsajátítás, hanem lopás [Btk. 316. § (1) és (3) bek., 325. §].
II. A pártfogó felügyelet elrendelését nem zárja ki az, hogy a vádlott rendőri felügyelet alatt áll [Btk. 82. §, 89. § (6) bek., 91. § (1) bek. c) pont; 1979. évi 11. sz. tvr. 92. §; 4/1976. (VII. 24.) BM r.].
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a sértett 1981. június 7. napján az esti órákban a filmszínház előtt hagyta lezáratlanul a 2100 forint értékű segédmotoros kerékpárját.
A segédmotoros kerékpárt eltulajdonítási célzattal a vádlott vette magához és használta.
Az esti órákban a segédmotoros kerékpárral a vádlott a filmszínházhoz ment. Itt a sértett a segédmotoros kerékpárt felismerte, és kérte a vádlottat, hogy azt adja vissza. Közölte a vádlottal azt is, hogy tulajdonjogát okirattal igazolja. A vádlott azonban a motorkerékpárt nem volt hajlandó a sértettnek visszaadni.
A tényállás alapján az elsőfokú bíróság bűnösnek mondotta ki a vádlottat jogtalan elsajátítás vétségében, és ezért 6 hónapi szabadságvesztésre és 3000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette.
Helyes a bűnösség megállapítása, de a cselekmény minősítése törvénysértő.
A Btk. 325. §-ában meghatározott jogtalan elsajátítás akkor valósul meg, ha az elkövető a talált idegen dolgot eltulajdonítja, avagy 8 nap alatt a hatóságnak, vagy annak, aki azt elvesztette, nem adja át. A dolog pedig akkor elveszett, ha a tulajdonos birtokából kiesett, s az a dolgot már nem tudja ismételten birtokába venni vagy lehetetlen, hogy a dolgot fizikai uralma alá vonja.
A tényállásból kitűnően a sértett a segédmotoros kerékpárját a filmszínház előtt leállította, tehát az csak időlegesen került ki a fizikai uralma alól, a műsor megtekintése után ismét birtokába kívánta és tudta volna venni, nem vált lehetetlenné, hogy a dolgot ismét uralma alá vonja. Így az nem tekinthető elveszettnek.
Egyébként is a közlekedési eszköz, amelyet az utcán leállítanak, nem tekinthető elveszettnek. Nyilvánvaló, hogy a tulajdonos közeli jelenlétét fel kell tételezni, és azt, hogy teendője elintézése után a jó állapotban levő járművet ismét használatba veszi.
A vádlott tehát az idegen járművet azért vette el, hogy azt eltulajdonítsa.
A megyei bíróság ezért a cselekményt a Btk. 316. §-ának (1) és (3) bekezdésében meghatározott kisebb értékre elkövetett lopás vétségének minősítette.
Törvénysértő azonban a pártfogó felügyelet elrendelésének a mellőzése.
Az ügyészség a vádindítványában indítványozta a vádlott pártfogó felügyeletének elrendelését is, a bíróság azonban ezt szükségtelennek tartotta, figyelemmel arra, hogy a vádlott jelenleg rendőri felügyelet alatt áll. Ez az intézkedés pedig a vádlott magatartásának állandó ellenőrzését és a bűnmegelőzést a pártfogó felügyelettel egyenértékűen biztosítja. Ezért a bíróság ennek az ügyészi indítványnak nem tett eleget.
A vádlott életvitele kifogás alá esik. Garázdaság miatt korábban pénzbüntetésre ítélték, verekedés, közveszélyes munkakerülés szabálysértése miatt a rendőrhatóság eljárást folytatott vele szemben. A vádlott nem dolgozik rendszeresen, állandó munkaviszonyt nem létesített, csak alkalmi munkát végez.
Téves a városi bíróságnak az az álláspontja, hogy a rendőrhatósági kényszerintézkedés – a rendőri felügyelet – és a pártfogó felügyelet egyenértékűen biztosítja a vádlott felügyeletét.
A rendőrhatósági kényszerintézkedésekről szóló 4/1976. (VII. 24.) BM számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdése értelmében rendőrhatósági felügyelet alkalmazható azzal szemben, aki az állam belső rendjét, a közbiztonságot vagy a közrendet rendszeresen vagy folyamatosan veszélyeztető magatartást tanúsít. E rendelet 1. §-ának (3) bekezdése a rendőrhatósági kényszerintézkedések célját, így a rendőri felügyelet célját is a bűncselekmények elkövetésének megelőzésében, a kényszerintézkedéssel érintett személyeknek a törvény tiszteletére, valamint a társadalmi együttélés szabályainak megtartására való nevelésében határozza meg.
A Btk. 82. §-ának (1) bekezdése szerint a pártfogó felügyelet elrendelésének többek között akkor van helye, ha a próbaidő (Btk. 72. §, 89. §) eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. Mint ahogy a miniszteri indokolásból kitűnik: „A pártfogó felügyelet a bűncselekményt elkövetők ellenőrzését, irányítását, a társadalomba beilleszkedésük segítését és támogatását szolgáló intézkedés.”. A pártfogó felügyelet nem önálló intézkedés, az más jogintézményhez kapcsolva rendelhető el.
Mind a rendőrhatósági felügyelet, mind a pártfogó felügyelet nevelési célzatú jogintézmény, a kettőt azonos értékűnek, egymást pótlónak, az alkalmazhatóságuk különbözőségéből folyóan sem lehet tekinteni. A rendőrhatósági kényszerintézkedés (rendőri felügyelet) a helytelen életvitelű személyekkel kapcsolatban – attól függetlenül, hogy követtek-e el bűncselekményt, vagy sem – nyújt lehetőséget az ellenőrzésre, míg a pártfogó felügyelet csak a már bűncselekmény elkövetése miatt felelősségre vont személyek ellenőrzését szolgálja. Ezt támasztják alá az 1979. évi 11. számú törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) 92. §-ában írtak is, melyek szerint a pártfogó felügyelet célja, hogy az elkövető ellenőrzésével és irányításával elősegítse annak a megakadályozását, hogy ismételten bűncselekményt kövessen el, és segítséget nyújtson a társadalomba való beilleszkedéshez és az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez.
A pártfogó felügyelet az elkövető személyiségéhez, családi körülményeihez is igazodik, éppen a nemcsak általános fegyelmezett életvitelre nevelő szabályok, de egyedi, az elkövetőre speciálisan szükséges szabályok és tilalmak során keresztül. A pártfogó felügyelet tehát nem csupán általánosságban ellenőrzést jelent, hanem a bűncselekményt elkövetők átnevelését, a társadalomba való beilleszkedését és személyi segítségét biztosítja.
Végül nem hagyható figyelmen kívül az, hogy a pártfogó felügyelet szabályainak a megszegése, illetve súlyos megszegése milyen komoly következményeket vonhat maga után.
A magatartási szabályok súlyos megszegése esetén a Btk. 91. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani.
A vádlott írástudatlan, tehát ennek folytán a jelenlegi életviszonyoknak megfelelő műveltségi szintet nem éri el. Szakképzettsége nincs. Így a munkába elhelyezkedése – függetlenül a személyében fennálló körülményektől (közveszélyes munkakerülés szabálysértése, csak alkalmi munkák végzése) – szükségessé teszi a munkavállalásnál a rendszeres ellenőrzés mellett a segítségnyújtást is. A vádlott fegyelmezetlen magatartású is, verekedés szabálysértése miatti felelősségre vonásai, a garázdaság miatti pénzbüntetés is ezt tanúsítja. Ezért a helyes magatartás kialakításában nemcsak a szabályok előírása és azok betartása, de nevelése is szükséges.
Ezért a megyei bíróság a Btk. 82. §-ának (1) bekezdése, illetve a 89. §-ának (6) bekezdése alapján a vádlott pártfogó felügyeletét elrendelte. (Pest Megyei Bíróság 1. Bf. 1211/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás