PK BH 1982/422
PK BH 1982/422
1982.10.01.
A kártérítési felelősség megállapítása során annak eldöntéséhez, hogy az alkalmazottért vagy a megbízottért való felelősség szabályai kerülhetnek-e alkalmazásra, különösen azt kell vizsgálni, hogy megvolt-e a munkaviszonyra jellemző alárendeltség, függőség, személyi lekötöttség, rendszeres és folyamatos tevékenység, munkabér folyósítása [Ptk. 339. § (1) bek., 348. § (1) bek., 350. § (1) és (2) bek.].
A felperes 1979. július 15-én a délutáni órákban Ny.-n a Dimitrov utcában parkolta Lada 1300-as típusú személygépkocsiját. Amikor a parkoló gépkocsihoz visszatért, észlelte, hogy a gépkocsi bal oldali része megrongálódott, a visszapillantó tükör letört. A helyszínen széna maradványt talált. A szomszédok arról tájékoztatták, hogy egy szénát fuvarozó lovas kocsi sérthette meg a gépkocsiját. A felperes ezért fizetési meghagyás kibocsátását kérte az I. r. alperessel, a lovas kocsi hajtójával szemben 3875 forint erejéig. A perré alakult eljárásban keresetét kiterjesztette a lovas kocsi tulajdonosára, a II. r. alperesre.
A járásbíróság ítéletével arra kötelezte a II. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 3875 forintot, valamint ennek 1979. július 15-től a kifizetés napjáig járó évi 5%-os kamatát, továbbá 232 forint perköltséget. Az I. r. alperessel szemben a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy az I. r. alperes alkalmazottja volt a II. r. alperesnek, s így az okozott kárért, a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése valamint a 348. §-ának (1) bekezdése alapján a II. r. alperes felel.
Az első fokú ítélet ellen a II. r. alperes élt fellebbezéssel, melyben az első fokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte.
A megyei bíróság az első fokú ítéletet helybenhagyta.
A jogos ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Ptk. 348. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint, ha alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató felelős.
Az eljárt bíróságok azt állapították meg, hogy az I. r. alperes alkalmazottja volt a II. r. alperesnek. E vonatkozásban azonban a tényállás megalapozatlan.
Az I. r. alperes a kitűzött tárgyaláson nem jelent meg a II. r. alperes pedig személyes meghallgatás során azt adta elő, hogy saját lovas kocsijával és két lovával fuvarozó tevékenységet folytat, és alkalomszerűen hajtotta a lovakat az I. r. alperes. E nyilatkozat alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy az I. és II. r. alperes között munkaviszony vagy megbízási jogviszony jött-e létre. Vizsgálni kellett volna ezért az alperesek részletes személyes meghallgatása útján a közöttük fennálló jogviszony tartalmi elemeit, nevezetesen, hogy megvolt-e az alárendeltség, függőség, személyi lekötöttség, utasítási jog, a tevékenység folyamatos és rendszeres végzése, a munkabér folyósítása stb. Ehhez képest munkaviszonynak minősült-e az I. r. alperes tevékenysége. Ettől függően lehet ugyanis állást foglalni abban a kérdésben, hogy a II. r. alperes felelőssége a Ptk. 348. §-ának (1) bekezdése alapján megállapítható-e.
Az előadottakra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította [Pp. 274. §-ának (3) bekezdése]. (P. törv. V. 21 071/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás