MK BH 1982/442
MK BH 1982/442
1982.10.01.
I. Ha nyugdíjperben a termelőszövetkezeti tagsági viszony fennállása vitás, és a nyugdíjigénylő felperes bizonyítja, hogy a tulajdonában levő földeket – a törvényesen visszatartható háztáji föld kivételével – a termelőszövetkezet közös használatába adta, e körülmény amellett szóló bizonyítékként értékelhető, hogy a termelőszövetkezetbe tagként belépett és a termelőszövetkezet közös munkájában a tagsági viszony alapján vett részt [17/1975. (VI. 14.) MT sz. r. 125. §].
II. Nem lehet a termelőszövetkezet pártoló tagjának tekinteni azt a személyt, aki részt vett a termelőszövetkezet közös munkájában és nem volt egyidejűleg államhatalmi vagy államigazgatási szerv, állami vállalat, gazdaság, intézet, intézmény, szövetkezet vagy társadalmi szerv dolgozója, illetve nyugdíjasa [1967. évi III. tv. 138. §; 13/1960. (V. 3.) FM sz. r. 1. §].
Az alperes az 1939. szeptember 1-jétől 1980. augusztus 23-ig terjedő időre – megszakításokkal – 18 év 85 nap (6655 nap) nyugdíjra jogosító szolgálati időt ismert el a felperes javára. A felperes felszólalása folytán a társadalombiztosítási bizottság a beszámítható szolgálati időt 19 év 20 napban (6955 nap) állapította meg, ezt meghaladóan a felszólalást elutasította.
A felperes a társadalombiztosítási bizottság határozata ellen keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, amelyben szolgálati időként kérte figyelembe venni a „B”. Mezőgazdasági Termelőszövetkezet jogelődjénél 1960. január 1-jétől 1962. december 31-ig tagsági viszonyban eltöltött idejét.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, mert a „B.” Termelőszövetkezet igazolása szerint a felperes nem tagja, hanem csak pártoló tagja volt a termelőszövetkezetnek.
A munkaügyi bíróság az eljárása során kihallgatott tanúk vallomása alapján tényként állapította meg, hogy a felperes a megjelölt időben tagsági viszony alapján dolgozott a termelőszövetkezetben, az előírt munkaegységet teljesítette, illetve túlteljesítette. A termelőszövetkezeti iratok elkallódása nem vonhatja maga után a ledolgozott évek figyelmen kívül hagyását. Ezért a kért időt a 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 125. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjára tekintettel beszámította a felperes szolgálati idejébe, és ezáltal a felperes javára 1960. január 1-jétől 1962. december 31-ig további 1096 nap szolgálati időt ismert el.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett, és kérte annak megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását.
A megyei bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, és elutasította a felperes keresetét. Megállapította, hogy a felperes tagsági viszonyának fennállására utaló adat nem áll rendelkezésre. A munkaügyi bíróság által kihallgatott tanúk a felperes munkavégzését igazolták, azt azonban már nem, hogy ezt a tevékenységet milyen jogviszony keretében végezte. Belépési nyilatkozat és egyéb okirat hiányában a tanúvallomások nem elegendők a tagsági viszony fennállásának bizonyítására.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A perben a felperes termelőszövetkezeti tagsági viszonya fennállásának kérdése volt vitás.
Az alperes arra hivatkozott, hogy a „B.” MGTSZ igazolása szerint a felperes nem tagja, hanem csupán pártoló tagja volt a jogelőd termelőszövetkezetnek. A termelőszövetkezet ezzel szemben a bíróságok megkereséseire olyan válaszokat is adott, hogy a felperes még pártoló tagja sem volt a jogelőd termelőszövetkezetnek, hanem miután az apja elnökhelyettes volt, annak nevén családtagként dolgozott „egy keveset”.
A perben tanúként kihallgatott B. D. volt termelőszövetkezeti főkönyvelő azt adta elő, hogy a felperes belépési nyilatkozat alapján az 1960. év elején pártoló tagja volt a szövetkezetnek, majd apjának 1961-ben történt elnökhelyettesi megválasztásakor már tagként dolgozott, illetve az 1960. év tavaszán megkezdődött mezőgazdasági munkák elvégzése után rendes tagként lépett be a termelőszövetkezetbe. 1963-ban, a termelőszövetkezet egyesülésekor az iratok nagyrésze megsemmisült, és azokat öt év után selejtezték is. A felperesnek a belépésekor három hold földje lehetett, ezt a termelőszövetkezet használatába adta. A termelőszövetkezetet a segítő családtagok, illetve pártoló tagok tekintetében bejelentési kötelezettség nem terhelte.
G. Gy.-né és R. P. tanúk egybehangzóan azt adták elő, hogy a felperes tavasztól–őszig a kérdéses időben a mezőgazdaságban dolgozott, „sokszor előfordult, hogy még decemberben is szedtek a répát”.
A bizonyítási eljárás eddigi anyagi alapján alaposan következtetni lehet arra, hogy a felperes a vitatott időszakban tagként végzett munkát a termelőszövetkezetben.
Ennek alátámasztására a perben azt is előadta, hogy belépésekor a tulajdonában álló két földterületet a termelőszövetkezet közös használatába adta.
Erre tekintettel nem mellőzhető az illetékes járási tanács mezőgazdasági osztálya és a földhivatal megkeresése arra vonatkozóan, hogy a felperes földtulajdona a termelőszövetkezet közös használatába került-e vagy sem.
Ez a bizonyíték ugyanis döntően kihathat a felperes igénye megalapozottságára.
Az alperesnek az az álláspontja, hogy a felperes pártoló tagja volt a termelőszövetkezetnek, téves.
Az 1968. január 1. napján hatályba lépett 1967. évi III. törvény 138. §-a megszüntette a pártoló tagság intézményét. A termelőszövetkezeti pártoló tagokról szóló 13/1960. (V. 3.) FM számú rendelet 1. §-a szerint pártoló tag olyan személy lehetett, aki államhatalmi vagy államigazgatási szervnél, állami vállalatnál, gazdaságnál, intézetnél, intézménynél, szövetkezeti vagy társadalmi szerveknél munkaviszony vagy tartós megbízás alapján dolgozik, vagy ilyen munkaviszony alapján nyugellátásban részesül.
A felperes azonban a termelőszövetkezetben teljesített munkavégzésének ideje alatt nem állt az előzőekben megjelölt szervezetek valamelyikével munkaviszonyban, és nem volt ilyen szervezetnek a nyugdíjasa sem.
Az 1967. évi III. törvény 138. §-ához a jogszabályalkotó által fűzött indokolás szerint a pártoló tagság intézményének kialakítására az átszervezés időszakában azért volt szükség, hogy esetenkénti közreműködéssel más munkaterületen dolgozó személyek is bekapcsolódhassanak a termelőszövetkezetek munkájába, segítséget nyújthassanak a közös gazdálkodás feladatainak megvalósításához. Ez a közreműködés lehetett politikai, szakmai, gazdasági és egyéb segítségnyújtás.
Nyilvánvaló, hogy a felperes tekintetében – mivel nem volt a 13/1960. (V. 3.) FM számú rendelet 1. §-ában megjelölt szervezet dolgozója vagy nyugdíjasa – a pártoló tagsággal járó feladatok ellátása szóba sem jöhetett. Ilyen körülmények között tehát téves a felperes pártoló tagként való minősítése. (M. törv. II. 10 137/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás