BK BH 1982/449
BK BH 1982/449
1982.11.01.
I. Csoportosan elkövetettként minősülő bűncselekmény esetén a határozat rendelkező részében fel kell tüntetni az elkövetői minőséget [Btk. 137. § 11. pont, Be. 227. § (2) bek.].
II. A garázdaság bűntettének és az erőszakos magatartás eredményeként megvalósult súlyos testi sértés bűntettének bűnhalmazatban való megállapítása [Btk. 12. § (1) bek., 170. § (2) bek., 271. § (2) bek. a) pont; BK 93. sz.].
Az elsőfokú bíróság az I., a II. r. és a III. r. vádlottakat társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében, valamint társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntettében mondotta ki bűnösöknek, ezekért a vádlottakat halmazati büntetésként szabadságvesztésre, mellékbüntetésül pedig közügyektől eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A vádlottak a vádbeli napon együtt italoztak, majd összetűzésbe kerültek a sértettel, aki kifogásolta, hogy a vádlottak duhajkodásuk során az egyik sportlétesítmény kerítését rongálják. A három vádlott a sértettre támadt, több alkalommal megütötték, a sértett erre a helyszínről futva elmenekült. A vádlottak utána futottak, az I. r. vádlott a sértettet utolérve elgáncsolta, minek folytán a sértett a földre került. Ekkor a vádlottak a sértettet rugdosták.
A sértettet ért rúgása következtében a jobb kéz sajkcsontjának haránt irányú törése következett be, amely nyolc napon túli, ténylegesen 8-10 heti gyógytartamú sérülés volt.
A megalapozott tényállás alapján a vádlottak bűnösségének a megállapítása okszerűen történt és a cselekmények jogi minősítése törvényes.
A garázdaság bűntettének a minősítését illetően irányításul a megyei bíróság a következőkre mutat rá.
I. A Btk. 271. §-ának (1) bekezdésében meghatározott garázdaság vétsége abban az esetben minősül – egyebek között – az említett törvényhely (2) bekezdésének a) pontja szerinti bűntettként, ha a garázdaságot csoportosan követik el, a csoportos elkövetés fogalmát pedig a Btk. 137. §-ának 11. pontja határozza meg. Eszerint ez abban az esetben áll fenn, ha három vagy több személy együttes tevékenysége kapcsán valósul meg a bűncselekmény.
A törvény a csoportosan elkövetettként való minősítés szempontjából nem tulajdonít jelentőséget annak, hogy a cselekmény véghezvitelében ténylegesen résztvevő, felismerhetően együtt tevékenykedő, legalább három elkövető a bűncselekmény helyszínén tettesi, társtettesi vagy bűnsegédi tevékenységet fejtett-e ki (BH1981. évi 270. sz.).
A Btk. 137. §-a 11. pontjának az a kitétele, mely szerint „az elkövetésben legalább három személy vesz részt” ugyanazt a jogi fogalmat takarja, mintha a törvény szövege akként szólna, hogy „legalább három személyesen részt vevő elkövetője van a cselekménynek”. Minthogy pedig a Btk. 19. §-a értelmében elkövetők a tettes és a társtettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek), csupán az vizsgálandó, hogy az ekként körülírt személyek közül kik azok, akik a cselekmény elkövetésében ténylegesen részt vehetnek.
Mindebből következik, hogy a véghezvitelben ténylegesen résztvevő, legalább három elkövető lehet három társtettes, de lehet akár egy tettes és két bűnsegéd, illetve két társtettes és egy bűnsegéd is. Mindegyik esetben megvalósul a csoportosan elkövetés, csupán az a lényeges, hogy a bűnsegéd is tényleges résztvevője legyen az ilyenként minősülő cselekménynek.
Töretlen az az ítélkezési gyakorlat is, hogy a minősítés kapcsán – a tettes kivételével – meg kell jelölni, hogy az elkövető társtettes, felbujtó vagy bűnsegéd-e. Nyilvánvalóan áll ez a csoportosan elkövetett bűncselekmények tekintetében is.
Ezek összegezéseként a megyei bíróság megítélése szerint a jelen ügy kapcsán helyes az a meghatározás, hogy a csoportos elkövetés folytán bűntettnek minősülő garázdaságot a Btk. 20. §-ának (2) bekezdése szerinti társtettesként valósították meg a vádlottak.
II. A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiuma 93. számú állásfoglalásában kifejtettek értelmében az egy cselekménnyel véghezvitt garázdaság és testi sértés törvényi tényállásának megvalósulása esetén csak akkor kizárt a bűnhalmazat megállapítása, ha a testi sértés büntetési tétele súlyosabb mint a garázdaságé. Olyan esetben viszont, amikor a testi sértés törvényi büntetési tétele azonos vagy alacsonyabb mint a garázdaságé: bűnhalmazat megállapításának van helye.
Az említett iránymutatásban kifejtett elvek nemcsak az érintett cselekmények alapesetei, hanem a minősített esetek megvalósulása esetén is érvényesülnek. Ha tehát a több elkövető csoportosan követi el a garázdaságot, és ezáltal 8 napon túl gyógyuló sérülést okoznak: a Btk. 271. §-a (2) bekezdésének a) pontjába ütköző csoportosan elkövetett garázdaság bűntette valamint a Btk. 170. §-ának (2) bekezdése szerinti súlyos testi sértés bűntette bűnhalmazatban való megállapításának van helye, minthogy mindkét bűncselekményre 3 évig terjedő szabadságvesztés kiszabását rendeli a törvény.
Helyesen járt el tehát a bíróság, amikor az említett bűncselekményeket bűnhalmazatban állapította meg. (Székesfehérvári Megyei Bíróság Bf. 464/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás