• Tartalom

BK BH 1982/451

BK BH 1982/451

1982.11.01.
Házának bontását végző terhelt az ezzel kapcsolatos foglalkozási szabályok hatálya alatt áll, ezért ha az óvórendszabályok megsértésével összefüggésben halálos baleset történik: nem gondatlan emberölés, hanem halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés valósul meg [Btk. 171. § (2) bek. b) pont, 166. § (4) bek.].
A terheltet a városi bíróság gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége miatt 1 évi – végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre és 4000 forint pénzbüntetésre ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt a tulajdonában levő ház bontására engedélyt kapott. A bontási munkához készült műszaki leírás, valamint a bontást engedélyező határozat előírta, hogy a munka végzésénél megfelelő képesítésű szakember igénybevétele kötelező; a bontást végző dolgozókat baleseti oktatásban kell részesíteni; italt fogyasztott vagy ittas állapotban levő személy a bontásban nem vehet részt; a falak bontásánál borítás és alávésés szigorúan tilos. (Ez utóbbi tilalom az Építőipari Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály 72.307. pontja szerint a 64 cm-nél vékonyabb falra vonatkozik, a bontandó épület falazata 45 cm széles volt.)
A bontást szervező terhelt megfelelő képesítésű szakembert nem vett igénybe, a bontásban résztvevőkkel nem ismertette az óvórendszabályokat, a bontásban résztvevőket kisebb mennyiségű szeszes itallal kínálta, látta, hogy a falat alávéséssel bontják, de a más módon történő bontás iránt nem intézkedett. A terhelt sógora – a sértett – csákánnyal kb. 18-20 cm mélységre a falat alávéste, amely kitámasztva nem volt, így az a vésést folytató sértettre ráomlott, aki az elszenvedett sérülései következtében meghalt.
A városi bíróság ítélete ellen a cselekmény minősítése miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A terhelt a városi tanács v. b. műszaki osztályától házának a bontására engedélyt kapott, a bontási munkához készült műszaki leírás, valamint a bontást engedélyező határozat az ítéleti tényállásban foglalt előírásokat tartalmazta, és a terhelt ugyancsak az ítéleti tényállásban részletezett módon szegte meg ezeket a szabályokat.
A bírói gyakorlat minden olyan tevékenységet foglalkozásnak tekint, amely szabályokhoz kötött. Ennek megfelelően az, aki, valamely szakképzettséget igénylő foglalkozást folytat, arra az illető foglalkozási – az ítéleti tényállás alkalmazása szempontjából az építőipari és balesetelhárító és egészségvédő – óvórendszabályok az irányadók.
Ennek megfelelően megállapítható, hogy a terhelt foglalkozási szabályok hatálya alatt állt. Minthogy a foglalkozási szabályszegés és a bekövetkezett halálos eredmény között az okozati összefüggés fennállott a cselekményt helyesen a Btk. 171. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti, halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének kellett volna minősíteni.
A Legfelsőbb Bíróság ezért megállapította, hogy az ítéletnek a minősítésre vonatkozó rendelkezése törvénysértő, a határozatnak ezt a részét hatályon kívül helyezte, és a bűncselekményt a fentiekben kifejtettek szerint minősítette. (B. törv. III. 1157/1981. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére