BK BH 1982/493
BK BH 1982/493
1982.12.01.
Több emberen elkövetett emberölés kísérletének megállapítása ajtókilincsbe vezetett villanyáram alkalmazása esetén [Btk. 16. §, 166. § (2) bek. f) pont].
A megyei bíróság a vádlottat emberölés bűntettének kísérlete miatt 3 évi – börtönben letöltendő – szabadságvesztésre és 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, egyben elrendelte a kényszergyógyítását.
A megyei bíróság által megállapított tényállás lényege a következő.
A vádlott és házastársa rosszul éltek, gyakoriak voltak a veszekedések, főként a vádlott rendszeres italozása miatt. Többször éltek különváltan is, de az életközösséget utóbb mindig helyreállították. A vádlott korábban alkoholelvonó kezelésen is volt.
1981 augusztusától a vádlott ismét italozni kezdett, és a nézeteltérések is kiújultak. Ebben az időszakban ismételte meg egyik szomszédjuk előtt a vádlott az év elején is megtett olyan tartalmú fenyegetését, hogy az árammal agyonütteti a feleségét.
Az elektromos fogyasztók javításával is foglalkozó vádlott megvett egy kétlapos, zárlatos villanyrezsót G. L. nevű ismerősétől azzal, hogy az ellenértéket két nap múlva kifizeti. A vádlott hozzáfogott a rezsó javításához, közben pálinkát is fogyasztott. A hazaérkező felesége észrevette a pálinkás üveget, s emiatt a vádlott és a sértett között veszekedés támadt. Az elhúzódó veszekedés során a vádlott megfenyegette feleségét: ha nem hagyja abba, az árammal agyonvágatja. Mivel a vita tovább folytatódott, a vádlott a 220 V-os feszültség alatt levő háromeres vezetéket – melynek szabad végei a szigetelőanyagtól megtisztítottak voltak –, a felesége kezéhez nyomta. A sértettet áramütés érte, a vezeték is szikrázott, a megtisztított vezetékvégek összeérése folytán azonban a fogyasztáshőmérő megszakítója kioldott, és az elektromos áramlás megszűnt. Ezután a sértett kiabálni kezdett, a vádlott pedig kilökte őt az udvarra.
Az áramütéstől nem, de a kilökés következtében történt elesése folytán a sértett a csuklóján zúzódásos sérülést szenvedett.
A sértett még ugyanezen a napon elköltözött férjétől.
Két nappal később G. L. felkereste a vádlottat a rezsó vételárának átvétele céljából. Amikor a lakás bejárati ajtajának kilincsét megfogta, erős áramütés érte, megszédült és rosszul érezte magát. A vádlott észrevette, hogy G. L. az udvaron tartózkodik és behívta a lakásba. G. L. az áramütés miatt nem tett szemrehányást, mert úgy vélte, hogy a vádlott csupán meg akarta tréfálni, de még ugyanezen a napon két személynek elmondta a történteket.
A bejárati ajtó kilincsébe a vádlott vezette az áramot azért, hogy ha a felesége megjönne, őt érje az áramütés.
A 220 V-os dugaszolóaljzatba csatlakozott vezeték másik megtisztított végeinek az emberi testhez érintése, illetve nyomása halált okozó áramütést eredményezhet. Az ajtókilincsbe vezetett ugyanilyen áram is okozhat egészségkárosodást vagy halált is.
A vádlott az elmeműködés kóros állapotában nem szenvedett; idült alkoholista, akivel szemben a kényszergyógyítás orvosi szempontból szükséges.
A tényállásból a megyei bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, de tévedett a cselekmény jogi minősítésénél.
A megyei bíróság figyelmen kívül hagyta azt, hogy a vádlott reálisan számolhatott a feleségén kívül más személy érkezésével is. A vádlottnak különösen G. L. érkezésével kellett számolnia, mert vele két nappal korábban egyezett meg abban, hogy a rezsó ellenértékének kiegyenlítése céljából felkeresi. A bejárati ajtó kilincsének feszültség alá helyezésével kiépített rendszer elsődlegesen ugyan a vádlott felesége ellen irányult, ez azonban nem zárta ki annak előzetes felismerését, hogy a rendszer más személyek – így G. L. – életét is veszélyezteti. A vádlottnak a felesége iránti gyűlölete azonban közönyössé tette őt e további súlyos következmények iránt.
A megyei bíróság helyesen állapította meg, hogy a vádlott által létesített rendszer, mely szerint a bejárati ajtó kilincsét 220 V-os feszültségű elektromos áram alá helyezte, az emberölés végrehajtásának alkalmas módja.
A vádlott egyenes szándékkal a felesége sérelmére, két nappal később pedig eshetőleges szándékkal G. L. sérelmére követte el az emberölés bűntettének kísérletét. Mindkét esetért való felelősségre vonása egy eljárásban történt, ezért a vádlott cselekményét a Legfelsőbb Bíróság a Btk. 166. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdésének f) pontja szerinti több emberen elkövetett emberölés bűntette kísérletének minősítette.
A büntetés kiszabásánál irányadó bűnösségi körülményeket a megyei bíróság ítélete helyesen tartalmazza.
A minősítés változása a bűnösség körének jelentős tágulását eredményezte, és az így megállapított cselekményre irányadó törvényi büntetés alsó határa 10 évre emelkedett. Ezek folytán a fő- és a mellékbüntetés viszonylag jelentősebb felemelése vált szükségessé. A cselekmény konkrét súlyára és annak kísérleti szakban maradására figyelemmel azonban a Legfelsőbb Bíróság indokoltnak találta a Btk. 87. §-a (2) bekezdésének a) pontja jelentősebb alkalmazását. Ezekre figyelemmel a főbüntetést 6 évi, a mellékbüntetést 5 évi időtartamra felemelte. (Legf. Bír. Bf. II. 330/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás