BK BH 1982/500
BK BH 1982/500
1982.12.01.
I. A befolyással üzérkedés bűntette akkor is megvalósul, ha az elkövető a bűncselekmény hátterében levő hivatalos eljárás befejezése után kéri vagy fogadja el az előnyt, arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt vesztegetett meg [Btk. 256. § (2) bek. a) pont].
II. Befolyással üzérkedés esetén nincs helye a jogtalan vagyoni előny értéke megfizetésére kötelezésnek, ha az elkövető az adott ügyben az előnyhöz nem jutott hozzá [Btk. 258. §].
A városi bíróság a vádlottat vesztegetést színlelve elkövetett befolyással üzérkedés bűntette miatt 1 évi szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 1 évre a közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte és kötelezte 7000 forint jogtalan vagyoni előny megfizetésére.
A megállapított tényállás szerint a vádlott házkezelő-vezető volt az ingatlankezelő vállalat alkalmazásában.
K. L.-nénak tanácsi bérlakása volt, de lányához kívánt költözni, ezért elhatározta, hogy fiktív lakáscsere-szerződés útján nagyobb pénzösszeghez fog jutni. K.-né lánya – P. I.-né – ismeretségben állt a vádlottal, akit megkért, segítse őket abban, hogy fiktív lakáscsere-szerződéssel az anyja lakását el tudják cserélni, s ily módon készpénzhez jussanak.
M. Á. vidéken lakott, de szeretett volna városba költözni. Lakása nem volt, ezért szeretett volna egy tanácsi bérlakást szerezni, s ennek során kapcsolatba került a vádlottal.
A vádlott közvetített P. I.-né és M. Á. között, majd a két felet összehozta a „lakáscsere” ügyében. Olyan megállapodás született, hogy a lakásért M. Á. 40 000 forintot ad át P. I.-nének, majd elkészítették a lakáscsere-szerződést, melynek jóváhagyása érdekében a vádlott járt el a tanácsnál.
M. Á. felhívta a vádlottat, megtudakolva, mennyit kér a közbenjárásért, erre azonban választ telefonon nem kapott, de a vádlott ismerősével megüzente, hogy 5000 forintnál többet adjon, mert a vádlott is adott valakinek pénzt a lakáscsere-szerződés jóváhagyása érdekében.
M. Á. a megbeszélt időpontban 7000 forintot vitt magával – amely összeget a rendőrség bocsátott a rendelkezésére – és azt adta át a vádlottnak. A vádlott a pénzt tartalmazó borítékot letette az asztalra, majd megerősítette azt, hogy a lakáscseréhez 5000 forintot kellett adnia valakinek. Ekkor mondotta M. Á., hogy 7000 forintot hozott, mire a vádlott megjegyezte, hogy általában többet szokott kapni.
I. A védő fellebbezésében azzal érvelt, hogy a Btk. 256. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdésének a) pontja szerint minősülő, vesztegetést színlelve elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette csak akkor valósul meg, ha az előny kérésének időpontjában a vonatkozó hatósági aktus még nem fejeződött be. Álláspontja szerint az elkövetőnek olyan jövőbeni magatartása kifejtésére kell hivatkoznia az előny kérésekor vagy elfogadásakor, amely a hivatalos személy későbbi megvesztegetésének látszatát kelti.
A másodfokú bíróság ezzel az állásponttal nem értett egyet, mivel az a törvény téves értelmezésén alapul.
A befolyással üzérkedés szóban levő minősített esete a vesztegetéshez szorosan kapcsolódó bűncselekmény. E bűncselekmény elkövetési magatartása: előny kérése vagy elfogadása hivatalos személy befolyásolására hivatkozva. E bűncselekmény alapjaiban véve korrupciós jellegű, elkövetője mintegy beékelődik az aktív és passzív vesztegetés lehetséges alanyai közé, de önálló szerepe van. A befolyás színlelése pedig azt a nyilvánvaló célt szolgálja, hogy az elkövető előnyhöz jusson.
A Btk. 250. §-ához fűzött miniszteri indokolásból kitűnően az előny kérésének kapcsolatban kell állnia a hivatalos személy működésével. A kapcsolat akkor a legszorosabb, ha a hivatalos személy folyamatban levő ügyben kéri az előnyt, még mielőtt a konkrét hivatali kötelességének teljesítésére sor kerülne, vesztegetés azonban az is, ha csupán az ügy elintézése után kéri az előnyt. Ez az okfejtés a vesztegetéshez szorosan kapcsolódó befolyással üzérkedés bűncselekményénél is helytálló.
Összefoglalva tehát: a befolyással üzérkedés és a vesztegetés bűncselekményének szoros kapcsolatára tekintettel a vádbeli bűncselekmény megvalósulása szempontjából közömbös az, hogy az előnyt az elkövető a háttérben levő hivatalos eljárás előtt, az eljárás alatt vagy annak befejezése után kéri, illetőleg fogadja el.
A Btk. 256. §-hoz fűzött miniszteri indokolásnak az a része, amely szerint a befolyással üzérkedés elkövetője arra hivatkozással kéri vagy fogadja el az előnyt, hogy a hivatalos személyt „fog” befolyásolni, nem jelenti azt, hogy a bűncselekmény hátterében levő hivatalos eljárás befejezése után a befolyással üzérkedésnek a Btk. 256. §-a (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdésének a) pontja szerinti minősített esete ne lenne megállapítható, ha az előny kérése utóbb történik.
Mindebből következik, hogy a vádlott a vád tárgyává tett bűncselekményt elkövette akkor, amikor a lakáscsere-szerződés megkötése után közvetítő útján azzal kért anyagi előnyt, hogy korábban hivatalos személyt vesztegetett meg.
II. Tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor a vádlottat 7000 forint összegű jogtalan előny megfizetésére kötelezte.
M. Á. által a vádlottnak átadott 7000 forintot a rendőrség bocsátotta M. Á. rendelkezésére, s azt a hatóságnak már a nyomozás során visszaadták. A kapott vagyoni előnyt tehát a vádlott nem használta fel, nem semmisítette meg és egyéb módon sem rendelkezett azzal.
A jogtalan vagyoni előny megfizetésére való kötelezésnek az a célja, hogy a vádlott a bűncselekményből származó előnyt ne élvezhesse. A vádlott az előnyhöz az adott ügyben nem jutott hozzá, és nem is maga teremtett olyan helyzetet, hogy ilyen előnytől elesett. Ebből következően a jogtalan vagyoni előnynek megfelelő érték megfizetésére nem kötelezhető.
Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy az előny megfizetésére kötelezést kimondó elsőfokú ítéleti rendelkezést mellőzte. (Pécsi Megyei Bíróság 1. Bf. 825/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás