PK BH 1982/511
PK BH 1982/511
1982.12.01.
Nem hagyható jóvá az az egyezség, amely szerint a lakás elhagyására kötelezettséget vállaló volt házastársnak a bérlőtársi jogviszonya a kárpótlásnak részletekben történő kifizetéséig továbbra is fennmarad [1/1971. (II. 8.) Korm. sz. r. 99. § (2) bek.; Pp. 148. § (2) bek.].
A peres felek 1975. november 15-én kötöttek házasságot. Házasságukból három gyermek született. A peres felek a házasságkötést követően a felperes anyjánál laktak, majd 1980 márciusában beköltöztek egy háromszobás összkomfortos tanácsi bérlakásba.
A peres felek együttélése 1980 decemberében megszakadt, majd a felperes keresetet indított a házasság felbontása iránt, és az eljárás során a gyermekeknek nála történő elhelyezését, az alperesnek gyermektartásdíj fizetésére kötelezését, valamint a volt közös lakásra nézve az alperes bérlőtársi jogviszonyának a megszüntetését kérte. Kérte továbbá azt, hogy a bíróság kötelezze az alperest a lakás kiürítésére azzal, hogy az alperes mint jogcím nélküli, rosszhiszemű lakáshasználó az elhelyezéséről saját maga gondoskodjék.
Az alperes a házasság felbontását ellenezte. Hozzájárult ahhoz, hogy a gyermekek a felperesnél nyerjenek elhelyezést. A lakáshasználat rendezésére irányuló kereset elutasítását kérte, és viszontkeresetet terjesztett elő a lakáshasználat megosztása iránt.
A bíróság a házasság megromlását előidéző okok feltárása érdekében bizonyítást folytatott le. A bizonyítási eljárás adatai szerint az alperes a házassági együttélés alatt rendszeresen italozott, ittas állapotban a felperessel és gyermekeivel durva volt. Az alperes italozása miatt a peres felek között állandósultak a veszekedések, 1980. december 31-én az alperes a felperest bántalmazta.
Az 1981. június 9-én tartott tárgyaláson a peres felek a további bizonyítás mellőzésével, egyező akaratnyilvánításuk alapján kérték a házasság felbontását, majd egyezséget kötöttek. Az egyezség szerint a gyermekek a felperesnél nyertek elhelyezést, az alperes pedig gyermektartásdíj fizetésére kötelezte magát. A házasfelek egyidejűleg rendezték a gyermekek láthatásának kérdését, és megállapodtak abban is, hogy a közös lakás használata a felperest illeti, az alperes pedig a lakást 30 napon belül ingóságaitól kiürítve a felperes rendelkezésére bocsátja. Ezzel szemben a felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy az alperesnek megfizet 100 000 forint kárpótlást, 1981. június 1-jétől kezdődően havi 2000 forintos részletekben, az alperes bérlőtársi jogviszonya a 100 000 forint kifizetése után megszűnik, és a lakásból kijelentkezik.
A kerületi bíróság a peres felek egyezségét jóváhagyta, majd házasságukat – egyező akaratnyilvánításuk alapján – felbontotta.
A feleknek a fellebbezési jogról való lemondása folytán mind az egyezséget jóváhagyó végzés, mind pedig az ítélet első fokon jogerőre emelkedett.
Az egyezséget jóváhagyó végzésnek a lakáshasználat rendezésére és a kárpótlásra vonatkozó része ellen emelt törvényességi óvás alapos.
I. A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 100. §-ának (1) bekezdése értelmében annak a házastársnak, akit a bíróság a lakás elhagyására kötelezett, illetőleg akinek a lakáshasználat megosztása következtében a kisebb értékű lakásrész jutott, a bíróság kárpótlást ítélhet meg.
Ezekből a jogszabályi rendelkezésekből megállapítható, hogy a lakás elhagyására kötelezés és a kárpótlás megítélése az egyik fél bérlőtársi jogviszonya megszüntetésének a következménye. Az adott esetben az alperes vállalta, hogy a lakást 30 napon belül az ingóságaitól kiürítve a felperes kizárólagos használatába bocsátja, ami tartalma szerint azt jelenti, hogy onnan elköltözik. Ebből következik, hogy a lakás elhagyása után az alperes bérlőtársi jogviszonya még éveken keresztül – a 100 000 forint kárpótlásnak havi 2000 forintos részletekben történő kifizetéséig – nem maradhat fenn.
Miután az alperes bérlőtársi jogviszonya az egyezség szerint továbbra is fennmaradna, és a lakásból sem köteles kijelentkezni, ez gyakorlatilag azzal az eredménnyel járhat, hogy oda visszatérhet, és ez a felek között csak további vitákra vezethet.
A felperes – aki az egyezség megkötésekor gyermekgondozási szabadságon volt – személyes nyilatkozata szerint havi 1900 forint keresettel rendelkezik, vagyontalan. Amennyiben a felperes az alperestől meg is kapja a havi 3000 forint alapösszegű gyermektartásdíjat, abból 2000 forintot vissza kell fizetnie, és így a családi pótlékkal együtt mintegy 4800 forint jövedelem marad. Ebből kell fedeznie a felperesnek a lakás fenntartási költségeit és a saját, valamint három kk. gyermeke megélhetését.
Mindezekre tekintettel az egyezség hiányában is a lakás kizárólagos használata a közös gyermekeket gondozó felperest illette volna meg, és érdemben ilyen ítéletet kellett volna hozni, míg az alperest a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása folytán rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználóvá nyilvánítása mellett a lakás kiürítésére kellett volna kötelezni.
Tekintettel a felperes kereseti viszonyaira és anyagi terheire a rosszhiszemű alperes kárpótlásra sem tarthat igényt.
A Pp. 148. §-ának (2) bekezdése értelmében a bíróság az egyezséget csak akkor hagyhatja jóvá, ha az megfelel a jogszabályoknak és a peres felek méltányos érdekeinek.
A rendelkezésre álló adatok szerint az egyezségnek a lakáshasználat rendezésére, valamint a kárpótlás fizetésére vonatkozó része a jogszabályoknak nem felel meg, és az sérti a felperesnek, valamint a nála elhelyezett három kk. gyermeknek méltányos érdekeit.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a kerületi bíróságnak az egyezséget jóváhagyó végzését a törvényességi óvással megtámadott részeiben hatályon kívül helyezte, az egyezség jóváhagyását ebben a vonatkozásban megtagadta, a közös lakás kizárólagos használatára a felperest jelölte ki, az alperes bérlőtársi jogviszonyát megszüntette és őt a lakás azonnali elhagyására kötelezte azzal, hogy az alperes elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Az alperesnek a kárpótlásra vonatkozó igényét pedig elutasította. (P. törv. II. 20 220/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás