MK BH 1982/539
MK BH 1982/539
1982.12.01.
Ha a munkáltató munkaügyi szabályzata olyan módon teszi lehetővé rugalmas munkaidő-beosztás alkalmazását, hogy annak részletes szabályozását az igazgató hatáskörébe utalja, az igazgató e jogkörrel felruházott dolgozójának az e kedvezményből való kizárást kimondó döntése ellen nem kezdeményezhető munkaügyi vita [Pp. 157. § a) pont, 357. § (2) bek.; Mt. 39. § (1) bek.; Mt. V. 41. §; 19/1979. (XII. 1.) MüM sz. r. 5. §].
Az alperes a D.-i Vízügyi Igazgatóság felperes szakaszmérnökségen dolgozik, műszaki előadói munkakörben.
A szakaszmérnökség vezetője az alperest a jelenléti ív vezetésével kapcsolatos szabálytalanságok miatt már 1980. november 24-én figyelmeztetésben részesítette, 1981. május 29-én pedig megvonta tőle a rugalmas munkaidőben történő munkavégzés lehetőségét. Az intézkedés indoka az volt, hogy az alperes az 1981. évben rendszeresen elmulasztotta a feletteseivel engedélyeztetni a munkaidő alatti eltávozásait.
A szakaszmérnökség vezetőjének intézkedése ellen az alperes kérelemmel fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz.
A munkaügyi döntőbizottság a sérelmezett intézkedést hatályon kívül helyezte. Indokolása szerint a rugalmas munkaidő kedvezményét csak fegyelmi büntetésként lehetett volna megvonni, a munkáltató viszont a kedvezménymegvonást nem fegyelmi eljárás keretében alkalmazta.
A munkaügyi döntőbizottság határozata ellen a felperes keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz. A határozat hatályon kívül helyezését azzal az indokolással kérte, hogy rugalmas munkaidő engedélyezése a munkáltató diszkrecionális joga, ezért annak megvonása miatt nem indítható munkaügyi vita.
Az alperes nem vitatta a kedvezménymegvonás alapjául szolgáló indokok valóságát, de az intézkedést súlyosnak tartotta, ezért kérte a munkaügyi döntőbizottság határozatának helybenhagyását.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetének részben helyt adott. A munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatta és az alperesnek a rugalmas munkaidő kedvezményéből való kizárását 6 hónapi időtartamra mérsékelte. Indokolása szerint a rugalmas munkaidő-beosztás nem tekinthető olyan kedvezménynek, amelyet csak fegyelmi eljárás keretében lehet megvonni. A munkáltató jogosult volt annak visszavonására, az elkövetett munkarendsértés súlyával azonban a kedvezmény 6 hónapi időtartamra történő megvonása áll arányban.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az Mt. V. 41. §-a értelmében a munkaidő beosztható a munkanapokra egyenlően vagy egyenlőtlenül. A napi munkaidő kezdete és vége megállapítható egységesen, de alkalmazható rugalmas munkaidő-beosztás is. Az Mt. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a munkaidőkereten belül a munkaidő beosztásának, valamint a túlmunka és készenlét elrendelésének feltételeit, korlátait és módját a kollektív szerződés (munkaügyi szabályzat) szabályozza.
A felperes igazgatóság nem fizikai állományú alkalmazottai munkaidejének beosztásáról a munkaügyi szabályzat rendelkezik, amely lehetővé teszi a rugalmas munkarend szerinti munkavégzésüket. Az ezzel kapcsolatos eljárási szabályok meghatározását az igazgató hatáskörébe utalja.
Az igazgató a 9/1980. számú utasításában szabályozta az érintett dolgozók kötelező benttartózkodásának idejét, az eltávozás és elszámolás rendjét.
Az utasítás 12. pontja a jelenléti ív adatainak meghamisítása esetére, valamint abban az esetben, ha az igazolt munkavégzés a havi kötelező munkaidőnél több mint 20 órával kevesebb, az egységvezető részére kötelezővé tette, hogy a mulasztó dolgozóval szemben az alábbi hátrányos jogkövetkezmények valamelyikét vagy azokat együtt alkalmazza:
– időarányos bércsökkentés, figyelemmel a munkában nem töltött időtartamra,
– a rugalmas munkaidő kedvezményéből való kizárást,
– munkajogi fegyelmi felelősségi szabályok alkalmazását.
A felsorolt rendelkezésekből következően a rugalmas munkaidő kedvezményével visszaélő dolgozó az egységvezető – mérlegelési jogkörében hozott – döntésével a kedvezményből kizárható fegyelmi eljárás nélkül is. Az ilyen mérlegelési jogkörben hozott döntés ellen pedig – a 19/1979. (XII. 1) MüM számú rendelet 5. §-a szerint – munkaügyi vita nem indítható.
Tévedett ezért a munkaügyi bíróság, amikor a munkáltató mérlegelési jogkörben hozott döntését érdemben felülbírálta. Akkor járt volna el helyesen, ha a hatáskörét túllépő munkaügyi döntőbizottság határozatát a Pp. 357. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezi és a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján megszünteti. (M. törv. I. 10 236/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás