56/1982. (X. 22.) MT rendelet

a hajók köbözésére vonatkozó 1969. évi nemzetközi egyezmény kihirdetéséről¹

2014.09.05.

(A Magyar Népköztársaság² Elnöki Tanácsa részéről a csatlakozó okirat letétbehelyezése 1975. évi május hó 23. napján megtörtént. Az Egyezmény a Magyar Népköztársaság vonatkozásában 1982. évi július hó 18. napján lépett hatályba.)

1. § A Minisztertanács a hajók köbözéséről szóló, Londonban, az 1969. évi június hó 23. napján kelt nemzetközi egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

HAJÓK KÖBÖZÉSÉRE VONATKOZÓ
1969. ÉVI NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY

A Szerződő Kormányok,

a nemzetközi utakon közlekedő hajók űrtartalmának megállapítására vonatkozó egységes elvek és szabályok megalkotását ÓHAJTVA;

MEGFONTOLVA azt, hogy ezt a célt legjobban egy Egyezmény határozataival teljesíthetik;

MEGEGYEZTEK a következőkben:

1. cikk

Az Egyezmény szerinti általános kötelezettségek

A Szerződő Kormányok kötelezik magukat, hogy ezen Egyezmény és ezen Egyezmény szerves részét képező Mellékletek határozatainak érvényt szereznek. Erre az Egyezményre történő minden hivatkozás egyben hivatkozás a Mellékletekre is.

2. cikk

Meghatározások

Ezen Egyezmény alkalmazásakor, hacsak ez kifejezetten másként nem rendelkezik:

(1) „Szabályok” kifejezés alatt az Egyezményhez mellékelt Szabályokat kell érteni;

(2) „Igazgatás” kifejezés annak az államnak a kormányát jelenti, amelynek lobogóját a hajó viseli;

(3) „Nemzetközi út”, olyan tengeri utat jelent, amely az ennek az Egyezménynek a hatálya alá tartozó országból ezen az országon kívül fekvő kikötő felé irányul vagy megfordítva. E tekintetben minden terület, amelynek nemzetközi kapcsolataiért a Szerződő Kormányok egyike felelős, vagy amelyik az Egyesült Nemzetek Szervezetének közigazgatása alatt áll, külön országnak tekintendő;

(4) „Bruttó űrtartalom” a hajó teljes nagyságának megfelelő, ezen Egyezmény határozatainak alapján megállapított űrtartalmat jelenti.

(5) „Nettó űrtartalom” a hajó hasznos befogadóképességének megfelelő, ezen Egyezmény határozatainak alapján megállapított űrtartalmat jelenti;

(6) „Új hajó” az a hajó, amelynek gerincét azon a napon, vagy azt követően fektették le – vagy ennek megfelelő építési fokon áll –, amely napon ezen Egyezmény hatályba lépett;

(7) „Meglevő hajó” az a hajó, amelyik nem új hajó;

(8) „Hossz” a hajógerinc felső élétől mért legkisebb oldalmagasság 85%-ában húzott vízvonalon mért teljes hosszúság 96%-a, vagy az orrtőke elülső élétől a kormányszár tengelyvonaláig ezen a vízvonalon mért hossz, ha ez a nagyobb érték. Ferde gerinccel tervezett hajóknál a hossz mérésére használt vízvonalat a konstrukciós vízvonallal párhuzamosan kell felvenni;

(9) „Szervezet” a Kormányközi Tengerészeti Tanácskozó Szervezet-et jelenti.

3. cikk

Alkalmazás

(1) Ezen Egyezményt azokra a nemzetközi utakon közlekedő hajókra kell alkalmazni:

a) amelyeket olyan országokban lajstromoztak, amelyeknek kormányai Szerződő Kormányok,

b) amelyeket olyan területeken lajstromoztak, amelyekre ezen Egyezmény hatályát a 20. cikk értelmében kiterjesztették, és

c) amelyeket nem lajstromoztak, de amelyek olyan államnak a lobogóját viselik, amelynek kormánya Szerződő Kormány.

(2) Ezen Egyezményt alkalmazni kell:

a) új hajókra;

b) olyan meglevő hajókra, amelyeken olyan mértékű változtatásokat vagy módosításokat eszközölnek, melyek az Igazgatás megítélése szerint meglevő bruttó űrtartalmukat lényegesen megváltoztatják;

c) meglevő hajókra, ha a hajó tulajdonosa ezt kéri, és

d) az Egyezmény hatálybalépése időpontját követő 12 év elteltével az összes meglevő hajóra, azzal a kivétellel, hogy ezek a hajók – ezen bekezdés b) és c) pontjában említettektől eltekintve – más hatályban levő Nemzetközi Egyezmények rájuk vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az akkor meglevő űrtartalmukat tartják meg.

(3) Olyan meglevő hajóknak, melyekre ezen Egyezményt a 3. cikk (2) c) pontjának megfelelően alkalmazták, nem szabad a későbbiekben űrtartalmukat azon követelmények alapján megállapítani, melyeket az Igazgatás ezen Egyezmény hatálybalépése előtt a nemzetközi utakon közlekedő hajókra alkalmazott.

4. cikk

Kivételek

(1) Ezen Egyezményt nem kell alkalmazni:

a) hadihajókra;

b) 24 méternél (79 lábnál) rövidebb hajókra.

(2) Ezen rendelkezések közül egy sem vonatkozik olyan hajókra, amelyek kizárólag:

a) az Észak-Amerikai Nagy Tavakon és a Szent Lőrinc folyón, azon a területen, amelyet kelet felől a Rosiers foktól az Anticosti-szigeti West Pointhoz húzott loxodrom vonal és az Anticosti-sziget északi oldalán a nyugati hosszúság 63 fokán átmenő délkör határol,

b) a Kaspi-tengeren, vagy

c) a La Plata, Parana és Uruguayi folyókon kelet felé az argentínai Punta Rasa (Cabo San Antonio) és az uruguay-i Punta del Este között húzott loxodrom vonal által határolt vizeken hajóznak.

5. cikk

Erőhatalom esete

(1) Az olyan hajóra, amely bármilyen útra való indulása időpontjában nem tartozott ennek az Egyezménynek a rendelkezései alá, e rendelkezések nem terjeszthetők ki tervbevett útjától való bármely olyan eltérés (deviátio) következményeként, melyet a vihar kényszerítő ereje, vagy bármilyen más erőhatalom okozott.

(2) Ezen Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazásakor a Szerződő Kormányok tegyék méltányos megfontolás tárgyává bármely hajó minden olyan eltérését, vagy késését, amelyet a vihar kényszerítő ereje vagy bármilyen más erőhatalom okozott.

6. cikk

Űrtartalom megállapítása

A bruttó és nettó űrtartalom megállapítását az Igazgatásnak kell végeznie, amely azonban ezek megállapítását általa elismert személyekre, vagy szervekre bízhatja. Az érintett Igazgatásnak minden esetben teljes felelősséget kell vállalnia a bruttó és nettó űrtartalom megállapításáért.

7. cikk

Bizonyítvány kiadása

(1) A Nemzetközi Köbözési Bizonyítványt (1969) ki kell adni minden olyan hajó részére, amelynek bruttó- és nettó űrtartalmát ezen Egyezmény rendelkezéseinek alapján állapították meg.

(2) Az ilyen bizonyítványt az Igazgatás, vagy valamely általa megfelelően meghatalmazott személy, vagy szervezet kell kiadja. Az Igazgatásnak minden esetben teljes felelősséget kell vállalnia a bizonyítványért.

8. cikk

Bizonyítvány kiadása más kormány által

(1) Valamely Szerződő Kormány egy másik Szerződő Kormánynak a felkérésére megállapíthatja egy hajónak a bruttó és nettó űrtartalmát és ezen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően kiadhatja a hajónak a Nemzetközi Köbözési Bizonyítványt (1969), vagy ennek kiadására felhatalmazást adhat.

(2) A bizonyítvány és a köbözési számítások egy-egy másolatát a lehető legrövidebb időn belül el kell juttatni a felkérő Kormányhoz.

(3) Az így kiadott bizonyítványnak egy olyan értelmű nyilatkozatot kell tartalmaznia, hogy azt azon állam kormányának a felkérésére állították ki, amelynek lobogóját a hajó viseli vagy viselni fogja, és a bizonyítvány azonos értékű és ugyanúgy el kell fogadni, mint egy, a 7. cikk alapján kiállított bizonyítványt.

(4) A Nemzetközi Köbözési Bizonyítvány (1969) nem adható ki olyan állam lobogóját viselő hajónak, melynek kormánya nem Szerződő Kormány.

9. cikk

A bizonyítvány alakja

(1) A bizonyítványt a kibocsátó ország hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell kiállítani. Ha a használt nyelv nem angol vagy francia, akkor a szöveges résznek e két nyelv egyikére való fordítást is tartalmaznia kell.

(2) A bizonyítványnak alakilag a II. sz. mellékletben csatolt mintával kell megegyeznie.

10. cikk

A bizonyítvány érvénytelenítése

(1) A Szabályokban meghatározott kivételek fenntartása mellett, a Nemzetközi Köbözési Bizonyítvány (1969) érvényét veszti és az Igazgatásnak azt érvénytelenítenie kell, ha olyan változtatásokat hajtották végre – a hajó elrendezésében, szerkezetében, befogadóképességében, a hajóterek használatát illetően, a hajó utasbefogadására vonatkozó bizonyítványában megadott és engedélyezett utaslétszám teljes számát illetően, a megszabott merülésvonal vagy az engedélyezett merülés tekintetében –, amelyek szükségessé teszik a bruttó vagy nettó űrtartalom növelését.

(2) A bizonyítvány, melyet az Igazgatás valamely hajó részére kiadott, érvénytelenné válik, ha a hajót egy másik állam lobogója alá helyezik, ezen cikk (3) bekezdésében foglalt esetek kivételével.

(3) Ha valamely hajót egy másik olyan állam lobogója alá helyeznek, melynek kormánya Szerződő Kormány, akkor a Nemzetközi Köbözési Bizonyítvány (1969) három hónapnál nem hosszabb időtartamig érvényben marad, vagy addig – amíg ennek kicserélése céljából az Igazgatás egy másik Nemzetközi Köbözési Bizonyítványt (1969) kiállít – amennyiben ez korábban következik be. Annak az államnak Szerződő Kormánya, amelynek lobogóját a hajó mindaddig viselte, a lobogócsere megtörténte után a lehető legrövidebb időn belül küldje meg az Igazgatásnak annak a bizonyítványnak a másolatát, amellyel a hajó az átadáskor el volt látva, valamint egy másolatot a vonatkozó köbözési számításokról.

11. cikk

A bizonyítvány elismerése

Ezen Egyezmény alapján bármely Szerződő Kormány felelősségére kiadott bizonyítványt a többi Szerződő Kormány köteles ezen Egyezmény minden vonatkozásában elfogadni és azt az általa kiadott bizonyítványokkal egyenértékűnek elismerni.

12. cikk

Ellenőrzés

(1) Bármely hajó, amely olyan államnak a lobogóját viseli, melynek kormánya Szerződő Kormány, a többi Szerződő Kormány kikötőiben alá van vetve ezen kormányok által kellően meghatalmazott hatósági közegek ellenőrzésének. Az ilyen ellenőrzés annak megállapítására szorítkozzék, hogy:

a) a hajó el van-e látva érvényes Nemzetközi Köbözési Bizonyítvány (1969)-el, és

b) a hajó fő jellemzői megegyeznek-e a bizonyítványban feltüntetett adatokkal.

(2) Az ilyen ellenőrzés gyakorlása semmilyen esetben sem okozhatja a hajó késleltetését.

(3) Amennyiben az ellenőrzés felderítené, hogy a hajó fő jellemzői nem egyeznek meg a Nemzetközi Köbözési Bizonyítvány (1969)-ben bevezetett adatokkal és így ez a vegyes vagy tiszta űrtartalom növekedését eredményezi, haladéktalanul értesíteni kell annak az államnak a kormányát, melynek lobogóját a hajó viseli.

13. cikk

Kedvezmények

Ezen Egyezményben biztosított kedvezményekre csak az Egyezmény alapján érvényes bizonyítvánnyal rendelkező hajó tarthat igényt.

14. cikk

Korábbi szerződések, egyezmények
és megállapodások

(1) A hajók köbözésére vonatkozó minden más szerződés, egyezmény vagy megállapodás, amely ez idő szerint az ezt az Egyezményt aláíró kormányok között érvényben van, azok lejárati határidejéig teljes egészében hatályban marad, amennyiben:

a) olyan hajókra vonatkozik, amelyekre ennek az Egyezménynek a hatálya nem terjed ki; és

b) ennek az Egyezménynek hatálya alá tartozó hajók esetében olyan kérdésekre vonatkozik, amelyeket ez az Egyezmény kifejezetten nem szabályoz.

(2) Mindazonáltal, ha az ilyen szerződés, egyezmény vagy megállapodás ennek az Egyezménynek rendelkezéseivel ellentétes volna, akkor ennek az Egyezménynek a rendelkezéseit kell előnyben részesíteni.

15. cikk

Információk közlése

A Szerződő Kormányok kötelezik magukat, hogy a Szervezettel közlik és ott letétbe helyezik:

a) a Szerződő Kormányokkal való közlés céljából azoknak a bizonyítványoknak elegendő számú mintapéldányait, amelyeket ennek az Egyezménynek a rendelkezései alapján adnak ki;

b) azokat a törvényeket, rendeleteket, utasításokat és egyéb szabályozásokat, amelyeket ezen Egyezmény tárgykörében különféle kérdések szabályozására közzétesznek; és

c) a Szerződő Kormányok tájékoztatása céljából azoknak a nem kormányzati szerveknek a jegyzékét, amelyeket meghatalmaztak arra, hogy a hajóköbözéssel kapcsolatos ügyekben nevükben intézkedjenek.

16. cikk

Aláírás, jóváhagyás és csatlakozás

(1) Ez az Egyezmény 1969. június 23-tól számított hat hónapig aláírásra, azt követően csatlakozásra továbbra is nyitva marad. Az Egyesült Nemzetek tagállamainak kormányai, vagy a szakosított intézmények bármelyike, vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, vagy a Nemzetközi Bíróság státusának tagjai az Egyezmény részesei lehetnek:

a) az elfogadásra vonatkozó fenntartás nélküli aláírással,

b) elfogadástól függő aláírással, amelyet elfogadás követ, vagy

c) csatlakozással.

(2) Az elfogadást vagy csatlakozást a vonatkozó elfogadási vagy csatlakozási okmánynak a Szervezetnél való letétbe helyezésével kell eszközölni. A Szervezet köteles minden olyan kormányt, mely ezen Egyezményt aláírta, vagy ahhoz csatlakozott minden új beérkezett elfogadásról vagy csatlakozásról és azok letétbe helyezésének időpontjáról értesíteni. A Szervezet köteles mindazon kormányt – amely az Egyezményt már aláírta – az 1969. június 23-át követő hat hónap alatt eszközölt minden aláírásról is értesíteni.

17. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez az Egyezmény huszonnégy hónap elteltével azt az időpontot követően lép hatályba, amikor a 16. cikknek megfelelően legalább huszonöt olyan állam kormánya, amelynek összesített kereskedelmi hajóparkjának bruttó űrtartalma (GT) a világ kereskedelmi hajóparkjának legalább hatvanöt százalékát képezi, azt fenntartás nélküli aláírással elfogadta vagy elfogadási vagy csatlakozási okmányát letétbe helyezte. A Szervezet a hatálybalépés időpontjáról minden kormányt, mely ezt az Egyezményt aláírta vagy ahhoz csatlakozott, értesíteni tartozik.

(2) Azon kormányok tekintetében, amelyek ezt az Egyezményt elfogadó vagy ehhez csatlakozó okmányukat ezen cikk (1) bekezdésében említett huszonnégy hónapon belül helyezték letétbe, az elfogadás vagy csatlakozás ezen Egyezmény hatálybalépésekor lép érvénybe, illetve az elfogadó vagy csatlakozó okmány letétbehelyezésének időpontját követő három hónap elteltével, amennyiben ez a későbbi időpont.

(3) Azon kormányok tekintetében, amelyek ezen Egyezményt elfogadó vagy ehhez csatlakozó okmányukat ennek hatálybalépési időpontja után helyezik letétbe, az Egyezmény az ilyen okmány letétbe helyezését követő három hónap elteltével lép hatályba.

(4) Az után az időpont után, amikor ezen Egyezmény valamilyen módosításának hatályba léptetéséhez szükséges összes intézkedés megtörtént, vagy a 18. cikk (2) bekezdés b) albekezdése alapján egy módosítást az összes szükséges jóváhagyással egyhangúlag elfogadtak, bármilyen letétbe helyezett elfogadó vagy csatlakozó okmányt a módosított Egyezmény elfogadásának kell tekinteni.

18. cikk

Módosítások

(1) Ez az Egyezmény bármelyik Szerződő Kormány javaslata alapján, az ebben a cikkben meghatározott valamelyik eljárás betartásával módosítható.

(2) Módosítás egyhangú elfogadással:

a) A Szervezet az Egyezmény módosítására vonatkozó minden javaslatot, az ezt indítványozó Szerződő Kormány kérésére – az egyhangú elfogadás megfontolása végett – köteles valamennyi Szerződő Kormánnyal közölni.

b) Minden ilyen módosítás az összes Szerződő Kormány által történt elfogadás időpontját követő tizenkét hónap múlva lép hatályba, hacsak nem egyeztek meg korábbi időpontban. Az a Szerződő Kormány, amely a módosításnak a Szervezet által történő értesítését követő huszonnégy hónapon belül nem válaszol annak elfogadását vagy visszautasítását illetően, úgy tekintendő, mint amelyik a módosítást elfogadta.

(3) Módosítás a Szervezeten belül történő megfontolás után:

a) A Szervezet az Egyezményre vonatkozó minden módosító javaslatot az indítványozó Szerződő Kormány kérésére fontolóra vesz. Ha a Szervezet Tengerészeti Biztonsági Bizottságában jelenlevők kétharmados szótöbbséggel azt elfogadják, akkor az ilyen módosítási javaslatot a Szervezet Közgyűlése által történő megvizsgálása előtt legalább hat hónappal közölni kell a Szervezet valamennyi tagjával és az összes Szerződő Kormánnyal.

b) Ha a Közgyűlésen jelenlevők és szavazók kétharmados szótöbbséggel a módosítást elfogadták, akkor a Szervezet tartozik a módosítást elfogadás végett az összes Szerződő Kormánnyal közölni.

c) Az ilyen módosítás a Szerződő Kormányok kétharmada által történő elfogadásának időpontját követő tizenkét hónap múlva lép hatályba. A módosítás valamennyi Szerződő Kormányra vonatkozóan hatályba lép, kivéve azokat, amelyek a módosítás elfogadását a hatálybalépés előtt nyilatkozatban visszautasítják.

d) A Közgyűlés a jelenlevők és szavazók kétharmados szótöbbségével, beleértve a Tengerészeti Biztonsági Bizottságban képviselt a Közgyűlésen jelenlevő és szavazó kormányok kétharmadát, az elfogadás időpontjában olyan határozati javaslatot hozhat, mely szerint a módosítás olyan fontos jellegű, hogy az a Szerződő Kormány, amely nyilatkozatot tesz ezen bekezdés c) albekezdése alapján és a módosítást annak hatálybalépését követő tizenkét hónapon belül nem fogadja el, ezen időszak leteltével szűnjék meg az Egyezmény tagja lenni. Ezt a határozatot előzetesen a Szerződő Kormányok kétharmadának kell elfogadnia.

e) Ezen bekezdésben foglaltak egyike sem akadályozhatja meg azt a Szerződő Kormányt, amely az Egyezmény módosítására vonatkozó lépést ennek a bekezdésnek az alapján először javasolta, hogy bármikor ezen cikk (2) vagy (4) bekezdésének alapján az általa kívánatosnak ítélt változatot válassza.

(4) Módosítás értekezlet útján:

a) Valamely Szerződő Kormány kérésére, ha ezt a Szerződő Kormányok legalább egyharmada támogatja, a Szervezet összehívja a Kormányok értekezletét az Egyezmény módosítására vonatkozó javaslatok megtárgyalása céljából.

b) Az ilyen értekezleten a jelenlevő és szavazó Szerződő Kormányok kétharmados többsége által elfogadott minden módosítást, elfogadás céljából köteles a Szervezet az összes Szerződő Kormánnyal közölni.

c) Az ilyen módosítás a Szerződő Kormányok kétharmada által történt elfogadásának időpontját követő 12 hónap elteltével lép hatályba. A módosítás valamennyi Szerződő Kormányra vonatkozóan hatályba lép, kivéve azokat, amelyek a módosítás elfogadását a hatálybalépés előtt nyilatkozatban visszautasítják.

d) Ezen bekezdés a) albekezdése alapján összehívott értekezleten a jelenlevők és szavazók kétharmados többsége az elfogadás időpontjában olyan határozatot hozhat, hogy a módosítás olyan fontos jellegű, hogy az a Szerződő Kormány, amely nyilatkozatot tesz, ezen bekezdés c) albekezdése alapján és a módosítást annak hatálybalépését követő tizenkét hónapon belül nem fogadja el, ezen időszak leteltével szűnjék meg az Egyezmény tagja lenni.

(5) A Szervezet, ennek a cikknek alapján hatályba lépő minden módosításról és minden ilyen módosítás hatálybalépésének időpontjáról köteles az összes Szerződő Kormányt értesíteni.

(6) E cikk alapján tett minden elfogadást vagy nyilatkozatot, egy erre vonatkozó okmánynak a szervezetnél való letétbe helyezésével kell eszközölni. A Szervezet köteles az elfogadás vagy nyilatkozat kézhezvételét valamennyi Szerződő Kormánnyal közölni.

19. cikk

Felmondás

(1) Ezt az Egyezményt bármelyik Szerződő Kormány az Egyezménynek reá érvényes hatálybalépésétől számított öt év elteltével bármikor felmondhatja.

(2) A felmondást egy erre vonatkozó okmánynak a Szervezetnél való letétbe helyezésével kell eszközölni. A Szervezet köteles minden beérkezett felmondást és a kézhezvétel időpontját az összes többi Szerződő Kormánnyal közölni.

(3) A felmondás a felmondási okmánynak a Szervezethez való beérkezése után egy évvel, vagy az okmányban feltüntetett ennél későbbi időpontban lép hatályba.

20. cikk

Területek

(1) a) Az Egyesült Nemzetek Szervezete abban az esetben, ha valamely terület közigazgatását ellátja, vagy bármely Szerződő Kormány, amely valamely terület nemzetközi kapcsolataiért felelős, mihelyt lehetséges tanácskozni tartozik az ilyen terület hatóságával, vagy megfelelő intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy ezt az Egyezményt erre a területre is kiterjesszék és a Szervezethez intézett írásbeli értesítésben bejelentheti, hogy ennek az Egyezménynek a hatálya a nevezett területre is kiterjed.

b) Ennek az Egyezménynek a hatálya, a bejelentésben megnevezett területre a bejelentés beérkezésének időpontjától vagy az abban megjelölt más időponttól kezdve kiterjed.

(2) a) Az Egyesült Nemzetek vagy bármely Szerződő Kormány, amely e cikk (1) bekezdés a) albekezdése alapján tett bejelentést, öt évvel az Egyezménynek bármely területre történt kiterjesztése után a Szervezethez intézett írásbeli értesítésben bejelentheti, hogy az Egyezmény hatálya bármely az értesítésben megnevezett területre vonatkozóan megszűnik.

b) Ennek az Egyezménynek hatálya bármelyik az ilyen értesítésben megnevezett területre vonatkozóan attól a naptól számított egy év – vagy az értesítésben feltüntetett hosszabb idő – múlva szűnik meg, amely napon az értesítést a Szervezet kézhez vette.

(3) Ezen Egyezmény hatályának e cikk (1) bekezdése alapján bármely területre történt kiterjesztéséről, valamint e cikk (2) bekezdése alapján eszközölt bármely ilyen kiterjesztés megszüntetéséről a Szervezet minden Szerződő Kormányt értesíteni tartozik, minden esetben feltüntetve az Egyezmény kiterjesztése kezdetének, illetve megszüntetésének időpontját.

21. cikk

Letétbe helyezés és lajstromozás

(1) Ezt az Egyezményt a Szervezetnél helyezik letétbe és a Szervezet főtitkára erről hitelesített megegyező másolatokat küld valamennyi aláíró Kormánynak és minden olyan Kormánynak, amelyik ehhez az Egyezményhez csatlakozik.

(2) Mihelyt ez az Egyezmény hatályba lép, a szövegét a Szervezet főtitkára köteles eljuttatni lajstromozás és közzététel végett az Egyesült Nemzetek Titkárságához, az Egyesült Nemzetek alapokmányának 102. cikke értelmében.

22. cikk

Nyelvek

Ez az Egyezmény egyetlen angol és francia nyelvű példányban készült, mindkét szöveg egyaránt hiteles. Hivatalos orosz és spanyol nyelvű fordításokat kell készíteni és az aláírt eredetivel együtt kell letétbe helyezni.

Fentiek hiteléül az alulírottak a Kormányuktól e célra nyert kellő meghatalmazás alapján ezen Egyezményt aláírták.³

Készült Londonban, 1969. június huszonharmadik napján.

1. Melléklet

Szabályok a hajók bruttó és nettó
űrtartalmának meghatározására

1. Szabály

Általános rész

(1) Egy hajó űrtartalma a bruttó űrtartalmat és a nettó űrtartalmat foglalja magában.

(2) A bruttó űrtartalmat és a nettó űrtartalmat ezeknek a Szabályoknak az előírásai szerint kell megállapítani.

(3) Azoknál az új típusú úszóegységeknél, amelyeknél a szerkezeti jellemzők olyanok, hogy ezekre a Szabályok előírásainak alkalmazása ésszerűtlen vagy gyakorlatilag kivihetetlen, a bruttó űrtartalmat és a nettó űrtartalmat az Igazgatás állapítja meg. Ahol az űrtartalmat így állapítják meg, az Igazgatásnak az erre a célra alkalmazott eljárás részleteiről értesítenie kell a Szervezetet, hogy az a Szerződő Kormányok tájékoztatása céljából ezeket továbbítsa.

2. Szabály

A Mellékletben használt elnevezések definíciója

(1) Felső fedélzet

A felső fedélzet az időjárásnak és a tengernek kitett, a hajó teljes hosszán végigfutó legfelső fedélzet; e fedélzet időjárásnak kitett részén minden nyílás állandó jellegű viharállóan vízmentes zárószerkezettel van ellátva, és e fedélzet alatt, a hajó oldalain levő valamennyi nyílás állandó jellegű vízmentes zárószerkezettel van felszerelve. Lépcsős felső fedélzettel rendelkező hajónál az időjárásnak kitett fedélzet legalsó vonalát és ennek a vonalnak az emelt fedélzet felső részével való párhuzamos meghosszabbítását kell felső fedélzetnek tekinteni.

(2) Elméleti oldalmagasság (D)

a) Az elméleti oldalmagasság (D) a főbordánál a gerincsor felső élétől a felső fedélzet alsó éléig a hajó oldalán mért függőleges távolság. Fa- és vegyes szerkezetű hajóknál a távolságot a gerinchorony alsó élétől kell mérni. Ahol a főbordametszet alsó részének formája homorú jellegű, vagy ahol a gerinc melletti palánksor vastagabb, a távolságot attól a ponttól kell mérni, ahol a fenék síkjának befelé irányuló meghosszabbítása metszi a gerinc oldalát.

b) Azoknál a hajóknál, amelyeknek fedélzetszegélye lekerekített, az elméleti oldalmagasságot (D) a fedélzet- és az oldallemezés elméleti vonalainak meghosszabbításával nyert metszéspontig kell mérni, mintha ez a csatlakozás szögletes kialakítású lenne.

c) Ahol a felső fedélzet lépcsős és a fedélzet emelt része túlnyúlik azon a ponton, amelyen az elméleti oldalmagasságot (D) kellene meghatározni, az elméleti oldalmagasságot (D) attól a képzelt vonaltól kell mérni, amely a fedélzet alacsonyabban fekvő részének az emelt rész vonalával képzett párhuzamos meghosszabbítását alkotja.

(3) Szélesség

A szélesség (B) a hajó főbordáján mért legnagyobb szélessége, amelyet fém héjazatú hajónál a bordák külső élei között, bármely más anyagból készült hajónál a hajótest külső felületei között mérnek.

(4) Zárt terek

Zárt terek mindazok a terek, amelyeket a hajótest, rögzített vagy hordozható rekeszválaszfalak vagy vízmentes válaszfalak, fedélzetek vagy fedőszerkezetek – kivéve az állandó jellegű vagy eltávolítható fedőponyvákat – határolnak. Egy teret a zárt terek közé sorolás alól nem mentesít: sem a fedélzet megszakítása; nem a hajótesten vagy a tér feletti fedélzeten, illetve fedélszerkezetén, vagy a tér rekeszfalain, illetőleg vízmentes válaszfalain levő bármilyen nyílás; sem valamely rekeszfal, illetve vízmentes válaszfal hiánya.

(5) Zártnak nem minősíthető (mentesített) terek

Ezen Szabály (4) bekezdésének előírásai ellenére, ennek a bekezdésnek a)-e) albekezdéseiben említett tereket zártnak nem minősíthető tereknek kell tekinteni és nem kell beszámítani a zárt terek térfogatába. Mindazonáltal minden így meghatározott teret zárt térként kell kezelni, ha a következő három feltétel legalább egyikének eleget tesz:

– a tér rakománynak vagy hajókészletnek biztonságos elhelyezését szolgáló polcokkal vagy más hasonló berendezéssel van felszerelve;

– a nyílások valamilyen zárószerkezettel vannak ellátva;

– a konstrukció valamilyen lehetőséget nyújt az ilyen nyílások lezárására.

a) (i) Olyan felépítményben levő tér, melynek a homlokfalán levő nyílás szélessége a fedélzet szélességének 90%-a, vagy annál nagyobb; magassága pedig fedélzettől fedélzetig terjed, figyelmen kívül hagyva olyan keretlemezt, melynek magasságirányú mérete a vele szomszédos fedélzeti gerendák magasságát 25 milliméternél (1 hüvelyknél) többel nem haladja meg.

Ezt a rendelkezést úgy kell alkalmazni, hogy a zárt terekből csak azt a teret vonjuk le, amely a tényleges végnyílás és a nyílás vonalától mérhető fél fedélzet-szélességnek megfelelő távolságban a nyílás vonalával, illetve homloksíkjával párhuzamosan húzott vonal közé esik (1. Függelék, 1. ábra).

a) (ii) Amennyiben a tér szélessége – a külhéj lemezelés összefutásának kivételével – bármilyen elrendezés következtében, a fedélzet szélességének 90%-ánál keskenyebbre szűkülne össze, úgy csupán az a tér mentesíthető a zárt terek térfogatából, amely a nyílás vonala és egy ezzel párhuzamosan azon a ponton keresztül húzott vonal közé esik, ahol a tér keresztmetszeti szélessége azonos, vagy kisebb lesz, mint a fedélzet szélességének 90%-a. (1. Függelék, 2., 3. és 4. ábra).

a) (iii) Ahol – a habvédektől vagy korlátoktól eltekintve – egy teljesen nyitott köz választ el két teret egymástól, amelyek egyikének vagy mindkettőnek mentesítése az a) (i) és/vagy az a) (ii) albekezdések alapján megengedett, az ilyen mentesítés nem alkalmazható, ha a két tér közötti távolság kisebb, mint a két tér közé eső fedélzetrész legkeskenyebb helyén mért félszélesség (1. Függelék, 5. és 6. ábra).

b) A tengernek és az időjárásnak kitett olyan sátorfedélzet alatt levő tér, amelynek a szabadon levő oldalán nincs más kapcsolata a hajótesttel, mint az alátámasztására szolgáló oszlopok. Az ilyen térben nyitott korlátot vagy habvédet, továbbá keretlemezt lehet felszerelni, vagy a hajó oldalára oszlopokat rögzíteni, azzal a feltétellel, hogy a korlátok vagy a habvéd teteje és a keretlemez közötti távolság 0,75 méternél (2,5 lábnál), vagy a tér magasságának egyharmadánál nem lehet kevesebb, a kettő közül a nagyobb értéket véve alapul. (1. Függelék, 7. ábra).

c) A hajóoldaltól – hajóoldalig terjedő felépítményben levő tér egymással szemben elhelyezkedő oldalnyílások közötti része, ha a nyílások magassága nem kisebb 0,75 méternél (2,5 lábnál), vagy a felépítmény magasságának egyharmadánál, a kettő közül a nagyobb értéket véve alapul. Ha a nyílás a felépítménynek csak egyik oldalán van, a zárt terek térfogata alól mentesíthető teret a nyílástól befelé mérve maximálisan a hajófedélzet szélességének feléig kell korlátozni. (1. Függelék, 8. ábra).

d) Valamely felépítményben levő olyan tér, amely közvetlenül a felette levő fedélzet befedetlen nyílása alatt van, feltéve, hogy az ilyen nyílás ki van téve az időjárásnak. A zárt terek alól mentesíthető tér a nyílás területére korlátozódik. (1. Függelék, 9. ábra).

e) Egy felépítményt határoló vízmentes válaszfalban levő beugró rész, amely ki van téve az időjárásnak és amelynek nyílása zárószerkezet nélkül fedélzettől fedélzetig terjed, azzal a feltétellel, hogy belső szélessége nem nagyobb bejáratának szélességénél és a térnek a felépítménybe való benyúlása nem nagyobb, mint a kétszeres bejáratszélesség (1. Függelék, 10. ábra).

(6) Utas

Utas minden személy, kivéve:

a) a hajó parancsnoka és a hajószemélyzet tagjai, vagy a hajó ügyeinek intézésére bármilyen minőségben alkalmazott vagy felfogadott személyek; és

b) az egy éven aluli gyermekek.

(7) Rakodóterek

A rakodóterek a nettó űrtartalom megállapításakor beszámítandó zárt terek, amelyek alkalmasak olyan rakomány szállítására, melyeket a hajóból kiraknak, feltéve, hogy az ilyen tereket a bruttó űrtartalom megállapításánál beszámították. Az ilyen rakodótereket jól látható helyen elhelyezett, maradandóan rögzített legalább 100 milliméter (4 hüvelyk) magasságú, CC betűjelzéssel (cargo-compartment = rakodótér) kell hitelesíteni.

(8) Viharállóan vízmentes

A viharállóan vízmentes kifejezés azt jelenti, hogy semmilyen tengerállapotnál nem juthat víz a hajó belsejébe.

3. Szabály

Bruttó űrtartalom

Egy hajó bruttó űrtartalmát (GT = gross tonnage) a következő képlet alapján kell meghatározni:

GT = K₁V,

ahol:

V = a hajó valamennyi zárt terének össztérfogata köbméterben,

K1 = 0,2 + 0,02 log₁₀V (K₁ értéke megállapítható a 2. Függelékben közölt táblázat szerint is.)

4. Szabály

Nettó űrtartalom

(1) Egy hajó nettó űrtartalmát (NT = net tonnage) a következő képlet alapján kell meghatározni:

NT = K₂V_c (4d/3D)²+K₃(N₁+N₂/10)

ebben a képletben:

a) a (4d/3D)² együttható értéke nem vehető az egységnél nagyobb értékűnek;

b) a K₂V_c (4d/3D)² kifejezés nem vehető kisebbnek mint 0,25 GT; és

c) a nettó űrtartalom (NT) nem lehet kevesebb 0,30 GT-nél és amelyben:

V_c = a rakodóterek össztérfogata köbméterekben,

K₂ = 0,2 + 0,02 x log₁₀ V_c (K₂ értéke megállapítható a 2. sz. Függelékben közölt táblázat szerint is),

K₃ = 1,25 (GT+10000)/10000

D = a 2. (2) Szabály meghatározása szerinti hajóközépen mért elméleti oldalmagasság (D) méterben,

d = ennek a Szabálynak (2) bekezdése alapján meghatározott hajóközépen mért elméleti merülés (d) méterben,

N₁ = 8 fekvőhelynél nem nagyobb befogadóképességű utasfülkében elhelyezett utasok létszáma,

N₂ = a többi utasok létszáma,

N₁+N₂ = a hajó utasbefogadására vonatkozó bizonyítványában megadott és engedélyezett legnagyobb szállítható utaslétszám; Ha az N₁+N₂ értéke 13-nál kevesebb, az N₁ és N₁ értéket nullának kell venni,

GT = a hajónak a 3. Szabály előírásai alapján meghatározott bruttó űrtartalma.

(2) Az elméleti merülésnek (d), amelyre ennek a Szabálynak az (1) bekezdése utal, a következőkben felsorolt merülések egyikének kell lenni:

a) azoknál a hajóknál, amelyekre a hatályban levő Merülésvonalakra vonatkozó Nemzetközi Egyezmény érvényben van, az a Nyári Merülésvonalnak megfelelő merülés (a farakomány merülésvonalak kivételével), amelyet az Egyezménynek megfelelően jelöltek meg;

b) személyhajóknál, az a merülés, amely megfelel annak a legmélyebb rekeszmerülési vonalnak, amelyet a hatályban levő Életbiztonság a Tengeren c. Nemzetközi Egyezmény előírásai – vagy ahol alkalmazható, más nemzetközi megegyezés – alapján jelöltek meg;

c) azoknál a hajóknál, amelyekre a Merülésvonalakra vonatkozó Nemzetközi Egyezmény nincs érvényben, de amelyekre az állami előírások alapján jelöltek meg merülésvonalat, az így megjelölt nyári merülésvonalnak megfelelő merülés;

d) azoknál a hajóknál, amelyekre nem jelöltek meg semmiféle merülésvonalat, de amelyeknek a merülését állami előírások szerint korlátozták, a legnagyobb megengedett merülés;

e) egyéb hajók részére a (2) Szabály 2. bekezdésében meghatározott hajóközépen mért elméleti oldalmagasság (D) 75%-a.

5. Szabály

A nettó űrtartalom módosítása

(1) Ha valamely hajónak a jellemzőit, mint pl. a 3. és 4. Szabály által meghatározott V, V_c, d, N₁ vagy N₂ jellemzőket megváltoztatják és ahol az ilyen változtatás a 4. Szabály előírásainak meghatározása szerint a nettó űrtartalom megnövekedését eredményezi, akkor a hajó nettó űrtartalmát az új jellemzőknek megfelelően, késedelem nélkül meg kell állapítani és alkalmazni.

(2) Valamely hajó részére, melynek a 4. Szabály (2) a) és (2) b) albekezdéseinek alapján egyidejűleg több merülésvonalat állapítottak meg, csakis az a nettó űrtartalom adandó meg, amelyet a 4. Szabály rendelkezéseinek megfelelően állapítottak meg és ez az űrtartalom annak a merülésvonalnak alapján alkalmazandó, amelyet a hajó üzemeltetési feladatának alapján jelöltek meg.

(3) Amennyiben egy hajónak üzemeltetési feladatkörének megváltozása miatt a jellemzőit, mint pl. a 3. és 4. Szabályokban meghatározott V, V_c, d, N₁ vagy N₂ jellemzőket megváltoztatják, vagy ha az alkalmazott megjelölt merülésvonalat, amelyre ennek a Szabálynak a (2) bekezdése utal, megváltoztatják, akkor, ha az ilyen változtatás a 4. Szabály előírásainak meghatározásai alapján a nettó űrtartalom csökkenését eredményezi, az így megállapított új nettó űrtartalmat megjelölő új „Nemzetközi Köbözési Bizonyítvány (1969)”-t, az érvényben levő Bizonyítvány kiállításának időpontjától számított 12 hónap letelte előtt nem szabad kiállítani. Ezt a követelményt azonban nem kell alkalmazni:

a) ha a hajót más állam lobogója alá helyezik, vagy

b) ha a hajón olyan változtatásokat vagy módosításokat hajtanak végre, amelyeket az Igazgatás nagymértékűeknek minősít, mint például egy felépítmény eltávolítása, mely a hajó megjelölt merülésvonalának megváltoztatását teszi szükségessé, vagy

c) az olyan személyhajókra, amelyeket nagy számú utas hálóhely nélküli szállítására – mint például a zarándokszállítás – használnak.

6. Szabály

Űrtartalom kiszámítása

(1) A bruttó és nettó űrtartalom kiszámításában szereplő valamennyi térfogatot, tekintet nélkül az alkalmazott szigetelésekre, vagy hasonlókra, fémből épített hajóknál a héjlemezelés, illetve a határoló szerkezeti lemezelés belső oldaláig, minden más anyagból épített hajóknál a külhéj külső felületéig, illetve határoló szerkezeti felületének belső oldaláig kell mérni.

(2) A kiszögelések térfogatát be kell számítani az össztérfogatba.

(3) A tengernek kitett terek térfogata az össztérfogatból levonható.

7. Szabály

Köbözés és számítás

(1) Valamennyi mérési adatot, amelyet a térfogatok számításánál felhasználunk, a legközelebbi centiméterre vagy egyhuszad lábra kell kerekíteni.

(2) A térfogatokat a kérdéses térre vonatkozó általánosan elfogadott módszerek alapján és az Igazgatás számára elfogadható pontossággal kell kiszámítani.

(3) A számításokat kellő részletességgel kell készíteni, hogy ellenőrzésük könnyű legyen.

II. Melléklet

BIZONYÍTVÁNY
NEMZETKÖZI KÖBÖZÉSI BIZONYÍTVÁNY (1969)

(Hivatalos bélyegző)

Kiállítva a Tengeri Hajók Köbözésére vonatkozó Nemzetközi Egyezmény (1969) rendelkezései alapján, a .....................................................................................................................................................................

(az ország teljes, hivatalos megnevezése)

Kormánya nevében, amely számára az Egyezmény 19 .................................................................... n lépett

hatályba, a ............................................................................................................................................. által.

[a Hajók Köbözésére vonatkozó Nemzetközi Egyezmény (1969)

rendelkezései alapján elismert illetékes személy vagy szervezet

teljes, hivatalos megnevezése]

A hajó neve	Megkülönböztető száma vagy betűi	Lajstromozási kikötője	Dátum*

FŐMÉRETEK

Hossz
2/8/Cikk/

Szélesség
2/3/Szabály/

Elméleti oldalmagasság (D)
a főbordán mérve. 2/2/Szabály/

A HAJÓ ŰRTARTALMA:

BRUTTÓ ŰRTARTALOM:.....................................................................................................

NETTÓ ŰRTARTALOM:.........................................................................................................

Igazoljuk, hogy ennek a hajónak az űrtartalmát a Hajók Köbözésére vonatkozó Nemzetközi Egyezmény (1969) rendelkezései alapján állapítottuk meg.

Kiállítva .....................................................................................en, 19..................................... hó ............n.

(a bizonyítvány kiállításának helye) (a kiállítás kelte)

.........................................................................................................................................

(a bizonyítványt kiállító hivatalos személy aláírása) és/vagy (a kiállító

hatóság bélyegzője)

Aláírás esetén a következő záradékot kell hozzáfűzni: Alulírott kijelenti, hogy a nevezett Kormánytól kellő meghatalmazása van e bizonyítvány kiállítására.

........................................................................

(Aláírás)

* Vagy a hajógerinc lefektetésének kelte, ill. az a dátum, amikor a hajó ennek megfelelő építési fokon állt (2/6/Cikk), vagy pedig az a dátum, amikor a hajón nagymértékű átalakításokat vagy módosításokat hajtottak végre (3/2/b/Cikk), a kérdéses esetnek megfelelően.

AZ ŰRTARTALOMBA BESZÁMÍTOTT TEREK
BRUTTÓ ŰRTARTALOM			NETTÓ ŰRTARTALOM
A tér megnevezése	Elhelyezkedése	Hossza	A tér megnevezése	Elhelyezkedése	Hossza
Fedélzet alatt
			UTASOK LÉTSZÁMA 4/1/Szabály/ 8 fekvőhelynél nem nagyobb utasfülkékben elhelyezett utasok létszáma: ........................................................... A többi utasok létszáma:...............................................
MENTESÍTETT TEREK: 2/5/Szabály/ A fent felsorolt terek közül azokat, amelyek mind a zárt, mind a mentesített terek közé fel vannak véve, csillaggal kell megjelölni.*			ELMÉLETI MERÜLÉS (d) 4/2/Szabály/
Az eredeti felmérés helye és kelte:.............................................................................................................................................
A legutolsó felmérés helye és kelte:....................................................................................... .............................................. MEGJEGYZÉSEK:

3. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Egyezményhez való csatlakozás alkalmával a következő nyilatkozatot tette:

„A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kijelenti, hogy az Egyezmény 2. cikkének (3) bekezdésében és 20. cikkében foglalt azon kitételek, amelyek az Egyezmény érvényének kiterjesztésére vonatkoznak – olyan területek tekintetében, amelyek külkapcsolataiért a Szerződő Kormányok felelősséget viselnek – nem egyeztethetők össze a gyarmati országoknak és népeknek biztosítandó függetlenségről szóló 1960. december 14-i ENSZ közgyűlési deklarációval.”

4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban 1982. évi július hó 18. napjától kezdődően kell alkalmazni.

(2)⁴ A rendelet végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik. Ennek keretében a Magyar Népköztársaság Kormánya nevében az Egyezmény 7. cikkében megnevezett bizonyítvány kiadására külföldi hajóosztályozó intézeteket bízhat meg.⁵

Végrehajtására lásd az 1/1984. (I. 17.) KM rendeletet.

Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.

Alárások elhagyva.

⁴

A 4. § (2) bekezdése a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 86. §-a szerint módosított szöveg.

⁵

Végrehajtására lásd az 1/1984. (I. 17.) KM rendeletet.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek