GK BH 1982/56
GK BH 1982/56
1982.02.01.
A kötbérnek az azt meghaladó kárösszegbe való betudása szempontjából a különböző szerződések megszegéséből eredő követelések nem vonhatók össze [7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 18. § (1) bek., 20. § (1) és (2) bek.; Ptk. 246. § (2) bek.].
A felperes a keresetében 515 475 Ft minőségi kötbér és 37 240 Ft kártérítés fizetésére kérte kötelezni az alperest azon az alapon, hogy egyrészt az általa szerződés alapján szállított TEROTEX alvázvédő massza minőségi hibájával összefüggésben ilyen összegű kára merült fel, másrészt a későbbi szállítások a csatolt közös jegyzőkönyvek szerint hibásak voltak, a massza sok idegen anyagot tartalmazott. Az alperes az 1979. évben 290 tonna alvázvédő masszát szállított, ennek kifizetett ellenértéke alapján követelte a felperes a 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet (a továbbiakban: R.) 20. §-a (1) bekezdése és (2) bekezdésének c) pontja alapján a minőségi kötbért.
A közös egyeztetésről felvett jegyzőkönyvben a felek megállapították, hogy a minőségi kötbér igény 51 352 Ft összegben jogos, a felperes kártérítési igényét pedig az alperes 36 653 Ft összegben vállalta kiegyenlíteni. Ennek alapján a felperes a keresetét 51 352 Ft minőségi kötbérre és 36 653 Ft kártérítésre leszállította.
Az első fokú tárgyaláson, amelyen a felperes nem jelent meg, az alperes az 51 352 Ft-ra elismerő nyilatkozatot tett, ennek alapján őt az elsőfokú bíróság ennek az összegnek megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint az alacsonyabb összegű kár a magasabb összegű kötbérbe „beolvad”, kötbért meghaladó kárt viszont a felperes nem bizonyított, ezért a bíróság az alperest csak az általa elismert kötbérben marasztalhatta.
Az első fokú ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A fellebbezés alapos.
Az R. 18. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződést megszegő fél kötbér- és kártérítési felelősséggel tartozik, de a Ptk. 246. §-ának (2) bekezdése értelmében a jogosult csak a kötbér összegét meghaladó kárát érvényesítheti. Kötbérigény érvényesítése esetén tehát a követelt kötbérösszeget meg nem haladó kárt a kötbérbe be kell tudni. Nyilvánvaló azonban, hogy a szerződésszegésnek ezek a következményei csak a konkrét szerződés megszegésével összefüggésben állhatnak be, több különböző szerződés következményei nem vonhatók össze. A felperes az 1978. évre érvényben volt szállítási szerződés megszegése miatt kártérítési, az 1979. évi szállítási szerződés hibás teljesítése miatt pedig minőségi kötbérigényt érvényesített. A különböző jogviszonyokból eredő követeléseket illetően betudási kötelezettség nincs, mivel a Ptk. 246. §-ának (2) bekezdése szerint a jogosult az adott szerződésből eredő kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényt nem érvényesített, és akkor is jogában áll kötbért követelni, ha a szerződésszegésből kára nem keletkezett.
Az alperes az egyeztetési jegyzőkönyvben mind a felperes kártérítési követelésének, mind a módosított összegű minőségi kötbérigényének jogosságát elismerte, e követelésekre vonatkozóan érdemi védekezést nem terjesztett elő, az első fokú tárgyaláson ugyan csak a módosított összegű minőségi kötbérre vonatkozóan tett elismerő nyilatkozatot, a kártérítési követeléssel szemben azonban ekkor sem védekezett.
Ilyen körülmények között tévedett az elsőfokú bíróság annak megállapításában, hogy a felperes nem bizonyította, hogy az elismert és megítélt kötbérösszeget meghaladóan kára keletkezett. A különböző időszakokra vonatkozóan külön-külön megkötött szerződésekből származó követeléseket a fentiek szerint egymásba betudni nem kell és nem is lehet. Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletnek fellebbezéssel támadott részét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és az alperest 36 653 Ft kártérítés fizetésére kötelezte. (Legf. Bír. Gf. II. 30 807/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás