BK BH 1982/84
BK BH 1982/84
1982.03.01.
Gépkocsizó járőri beosztásban szolgálatot teljesítő rendőr a vesztegetés szempontjából nem tekinthető fontosabb ügyekben intézkedő hivatalos személynek [Btk. 250. § (1) bek., (2) bek a) pont].
A katonai bíróság a rendőr őrmester vádlottat fontosabb ügyekben intézkedő hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt – végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett – 1 évi szabadságvesztésre, 12 000 forint pénzmellékbüntetésre és lefokozásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A rendőr őrmester vádlott a rendőrkapitányságon URH-gépkocsivezető beosztásban teljesített szolgálatot. A vádlott a vádbeli napon az éjszakai órákban razzia keretében intézkedést foganatosított S. T. polgári személlyel szemben, aki egy sódert szállító tehergépkocsit vezetett. A menetokmányok vizsgálata során a vádlott megállapította, hogy S. T. a gépkocsit nem a menetlevélben feltüntetett útvonalon vezette s ezt a gépkocsivezetővel közölte, majd kijelentette, ha megfelelő összeget fizet, az előállításától és feljelentésétől eltekint. S. T. erre a vádlottnak 1000 forintot adott át, a vádlott pedig az egyébként kötelező intézkedéstől eltekintett.
Az ítélet felülbírálata során a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tévesen minősítette a vádlott vesztegetési cselekményét fontosabb ügyekben intézkedő hivatalos személy által elkövetettként.
A rendőr őrmester vádlott a bűncselekmény elkövetésekor a rendőrkapitányságon mint URH-járőr-gépkocsivezető teljesített szolgálatot. E beosztásában feladata volt, hogy a közrend és a közbiztonság érdekében elöljárói utasítására vagy saját elhatározásból intézkedéseket foganatosítson, jogosultsága kiterjedt a bűncselekményt, illetőleg szabálysértést elkövetőkkel szembeni fellépésre is. Az ilyen személyeket – jogszabályokban meghatározott feltételek mellett – előállíthatta, velük szemben helyszíni bírságot szabhatott ki vagy figyelmeztetést alkalmazhatott, de az állampolgárok jogait és érdekeit közvetlenül érintő tevékenységéről és minden egyéb intézkedéséről elöljáróinak a szolgálata leteltével nyomban köteles volt jelentést tenni s a további eljárás tekintetében érdemben már nem a vádlott, hanem az arra illetékes elöljáró volt a döntésre jogosult.
A vádlott tehát a hatáskörébe utalt ügyekben is csak felettesei ellenőrzése mellett, azok jóváhagyásával járhatott el.
Ezekből következik, hogy a vádlott tevékenységi körébe tartozó ügyek nem emelkednek az átlagos jelentőségű ügyek fölé, s azok társadalmi hatása sem oly kiemelkedő, amely alapul szolgálhatna annak megállapítására, hogy a vádlott fontosabb ügyekben intézkedő, illetőleg fontosabb ügyben eljáró hivatalos személy lenne. Ezért nincs törvényes alap a vádlott cselekményének a Btk. 250. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerinti minősítésére.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az első fokon eljárt katonai bíróság ítéletének a cselekmény jogi minősítésére vonatkozó rendelkezését megváltoztatta és a vádlott cselekményét – figyelemmel arra, hogy hivatali kötelességét ténylegesen megszegte – a Btk. 250. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés I. tétele szerint minősülő hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettének minősítette. (Legf. Bír. Katf. IV. 361/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás