PK BH 1982/92
PK BH 1982/92
1982.03.01.
A birtoklás és a használat módjának szabályozása nem jelenti a közös tulajdon megszüntetését. A körülmények lényeges megváltozása esetén lehetőség van újabb elrendezésre. Ezért nem lehet a tulajdoni illetőségénél nagyobb részt használó tulajdonostársat végleges kielégítésként egy összegű térítésre kötelezni [Ptk. 140. §; PK 8. sz.].
I. Az alperes tulajdona volt a perbeli 1057 négyzetméter területű ingatlan. Az alperes ennek eszmei fele részét eladta a felperesnek. Az adásvételi szerződésben biztosította a felperesek részére kocsibejáró céljára az ingatlan nyugati oldalán létesítendő nagykapuhasználatot és ezzel kapcsolatban a birtokában maradt ingatlanrészen való átjárást.
Utóbb a terület középső részén a felperesek és az alperes ikerházat és egy-egy kamrát létesítettek. Mindkét fél részére kiskapuval biztosított a gyalogos kijárás. Az alperes a használatában levő részben létesített nagykaput, a járművel való közlekedéshez ennek a használatára a felpereseknek is szükségük van.
Határvonal megállapítása során a felek közös tulajdonában levő ingatlan térmértéke csökkent, keleti határvonala nyugat felé tolódott el, ezáltal a felperesek használatában levő területrész csökkent.
A felperesek keresetükben kérték kötelezni az alperest, hogy járuljon hozzá a használati mód megváltoztatásához, az általa birtokolt terület egy részét adja át a felpereseknek, fizessen 2415 Ft kártérítést, és kérték a kijelölendő osztó vonalon kerítés létesítésének az elrendelését.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a közös tulajdon használatát a jelenlegi használati móddal egyezően rendezte. Kötelezte az alperest a használatában maradt részen levő nagykapu használatának és az átjárásnak a tűrésére, valamint a kapu eddigi lezárása folytán okozott kár megtérítésére. Az ítélet indokolása szerint az egyenlő nagyságú területrészek kialakítása csak többszörösen megtört határvonalakkal lenne megoldható.
A másodfokú bíróság részben megváltoztatta az első fokú ítéletet, kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 10 000 Ft-ot, egyebekben a per főtárgya tekintetében helybenhagyta az első fokú ítéletet. Az indokolás szerint a többlethasználat pénzbeli kiegyenlítéséről kell gondoskodni a jóhiszemű túlépítésre vonatkozó szabályok analóg alkalmazásával.
II. A jogerős ítéletnek az alperest 10 000 Ft használati díj egy összegben történő megfizetésére kötelező része ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A perbeli ingatlan a felek közös tulajdona, ezért a felek közötti jogvitára a Ptk.-nak a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az adott esetben a túlépítésre vonatkozó szabályoknak a joghasonlóságon alapuló alkalmazására nincs lehetőség.
A felek közötti használati megosztás az alperesnek többlethasználatot biztosít azzal szemben, ami őt tulajdoni aránya alapján megilletné. A tulajdoni hányad szerinti megosztástól való eltérés nem változtat a hasznokban való részesedés arányán. Ezért gondoskodni kell a szükségesnek mutatkozó időszakos pénzbeli kiegyenlítésről (PK. 8. számú kollégiumi állásfoglalás). Helyesen járt el ezért a megyei bíróság, amikor használati díjat állapított meg a felperesek javára.
Tévedett azonban a megyei bíróság, amikor egy összegben, végleges kielégítést szolgáló használati díjat állapított meg.
A birtoklás és a használat módjának a szabályozása nem jelenti a közös tulajdon megszüntetését. A körülmények lényeges megváltozása esetében lehetőség van újabb elrendelésre. Ezért nem lehet megállapítani azt, hogy a használati módnak a tulajdoni arányoktól eltérő rendezése folytán végleges kielégítésként egy összegű térítés illeti meg a felpereseket.
A megyei bíróságnak azt kellett volna vizsgálnia, hogy az alperes által elfoglalt többletterületért – a területrész használati és hasznosítási jellegére is figyelemmel – milyen mértékű időszakos (havi vagy évi) használati díj megállapítása látszik szükségesnek.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletének az alperest 10 000 Ft-ban marasztaló rendelkezését a másodfokú perköltségre is kiterjedően – hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. I. 20 506/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás