BK BH 1983/109
BK BH 1983/109
1983.03.01.
Nem valósítja meg a lőfegyverrel (lőszerrel) visszaélés bűntettét az a katona, aki az őrhelyének ideiglenes elhagyásakor a lőfegyverét is magával viszi [Btk. 263. § (2) bek., 348. § (2) bek. 1. tétele].
A katonai bíróság a honvéd vádlottat szolgálatban kötelességszegés bűntette, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette miatt 1 évi, fegyelmező zászlóaljban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A vádlott az alakulata kiemelt jelentőségű objektumánál teljesített őrszolgálatot. Először 20 órakor vezették fel az őrhelyére, majd ezután kb. fél óra múlva elhatározta, hogy azt elhagyja, és a községben lakó családját meglátogatja. A szolgálati géppisztolyát a hozzávaló 90 db lőszerrel együtt magával vitte, majd a laktanya kerítésén átmászva a lakása felé indult. Útközben ivott az ismerősei által kínált pálinkából, majd a lakásán is szeszes italt fogyasztott, amelytől elálmosodott, ezért lefeküdt és elaludt, a fegyvert és a lőszereket pedig az előszobában hagyta.
A vádlott cselekményét az őrségváltáskor, 22 óra tájban felfedezték, majd 23 óra után a lakásán megtalálták, és visszakísérték a laktanyába. A magatartása következtében az őrhely mintegy másfél órán keresztül őrizetlenül maradt.
Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott cselekményét szolgálatban kötelességszegés bűntettével halmazatban lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettének is minősítette.
A vádlott ugyanis a fegyvert és a lőszert nem jogtalanul szerezte meg, illetve tartotta magánál. A Legfelsőbb Bíróság már több esetben is rámutatott arra, hogy a szolgálati fegyvert a katona az őrszolgálati feladat ellátásának egész időtartama alatt jogszerűen viseli, illetve tartja magánál, még akkor is, ha azzal szabályszegően ténykedik (pl. játszik a fegyverével, és eközben mást megsebesít). A fegyver birtokban tartása viszont jogtalanná válik, ha a katona a szolgálati helyét a szolgálat teljesítése alóli kivonás szándékával hagyja el, mert ilyen esetben azoknak a szolgálati feladatoknak az ellátása alól is kivonja magát, amelynek ellátása céljából a fegyvert és a lőszert rábízták. Ebben az esetben az elkövetett katonai bűncselekmény mellett – azzal bűnhalmazatban – a lőfegyverrel és lőszerrel visszaélést is meg kell állapítani. Kivétel természetesen ez alól a szökés bűntette, miután annak a Btk. 343. §-a (2) bekezdésének a) pontjában írt súlyosabb büntetendő alakzata éppen a fegyver jogtalan birtokban tartása folytán valósul meg.
Az adott esetben a vádlott nem kívánta kivonni magát a szolgálat teljesítése, de még az őrszolgálat további ellátása alól sem, miután csak rövid időre szándékozott elhagyni az őrhelyét, ahová még a távollétének felfedezése előtt vissza akart térni, s ebben az akadályozta meg, hogy az italfogyasztás hatására elálmosodott és elaludt. A magatartásával – az őrzött objektum fontosságára figyelemmel – elkövette a Btk. 348. §-a (2) bekezdésének I. tételében írt szolgálatban kötelességszegés bűntettét. E kötelességszegő magatartása azonban a 24 órás szolgálaton belül történt, a vádlott pedig ezalatt lényegében mindig birtokában tartotta a fegyverét és a lőszereket.
Nem volt elfogadható a katonai bíróságnak az az álláspontja sem, mely szerint a vádlott akkor is megvalósította volna a lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélést, ha a fegyvert és a lőszereket az őrhelyen hátrahagyja, miáltal azokat mások számára hozzáférhetővé teszi. A Btk. 263. §-ának (1) bekezdésében írt bűncselekményt az követi el, aki robbanóanyagot, robbanószert vagy ezek felhasználására szolgáló készüléket engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy tartásukra nem jogosult személynek átad. Az e szakasz (2) bekezdése pedig a lőfegyver és a lőszer készítésére, tartására, átadására vagy forgalmára vonatkozó rendelkezések megszegőit fenyegeti büntetéssel.
Az átadáson viszont e törvényhely szerint meghatározott olyan személynek való tartós átengedés értendő, aki nem rendelkezik a fegyver vagy lőszer tartására jogosultsággal, míg a tartáson a tényleges birtoklás értendő.
Mindebből következik, hogy a tartásra vonatkozó szabályok olyan megszegése, amely csupán lehetőséget teremt arra, hogy a fegyvert annak tartására jogosulatlan személy is megszerezhesse, az említett rendelkezés alapján nem büntethető. Ezzel ellentétes álláspont elfogadása azt eredményezné, hogy a katona akkor is megvalósítaná a bűncselekményt, ha a fegyverét elveszti, az őrhelyén elalszik, illetve az őrhelyéről rövid időre és kisebb távolságra eltávozik. A fegyver és a lőszer ugyanis az ilyen esetekben is hozzáférhetővé válik mások számára. A törvény ilyen értelmezése téves.
Minthogy tehát a vádlott az őrhelyének elhagyása után is jogszerűen tartotta magánál a szolgálati fegyverét az ahhoz tartozó lőszereket, a Legfelsőbb Bíróság a lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettének halmazatban történő megállapítását mellőzte, és a vádlott cselekményét kizárólag a Btk. 348. §-a (2) bekezdése I. tételének megfelelően szolgálatban kötelességszegés bűntettének minősítette, és az első fokon hozott büntetést helybenhagyta. (Legf. Bír. Katf. III. 293/1982.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás