GK BH 1983/134
GK BH 1983/134
1983.03.01.
Az importbizományos csak abban az esetben kötelezhető a külföldi fél hibás teljesítése miatt felmerült megvizsgálási (szakértői) költség megtérítésére, ha annak a külföldi fél elleni érvényesítése a bizományos ügyviteli mulasztása miatt vált lehetetlenné [32/1967. (IX. 23.) Korm. sz. r. 21. §, 23. §].
Az elsőfokú bíróság a hibásnak talált importtermék megvizsgálásával felmerült költség megtérítésére irányuló keresetet elutasította. Az ítélet indoklása szerint a felek között a perbeli kőagyag csövek és idomok szállítására sem szállítási, sem bizományi szerződés nem jött létre, mert az e szerződések létrejöttéhez szükséges lényeges feltételekben a felek nem állapodtak meg. A felperes azonban a megrendelt terméket átvette, és a vevő a minőséghiba észlelésekor az ennek kétségtelen megállapításához szükséges szakértői bizonyítással felmerült költségeit indokolt esetben a másik félre átháríthatja. A felperes által elvégeztetett szakértői vizsgálat azonban szükségtelen és célszerűtlen volt, emiatt ennek a költségeit neki kell viselnie.
Az ítélet elleni fellebbezést a felperes azzal indokolta, hogy a perbeli termék minőséghibáját nem lehet egyszerű rátekintéssel megállapítani, mert az atmoszférikus nyomástűrésre és a savállóságra vonatkozó adatok csak az elvégzett ÉMI-vizsgálat eredményeként tisztázódhattak.
A fellebbezés nem alapos.
Az alperes a fellebbezési eljárásban bizonyította, hogy a kifogásolt terméket a felperes megbízása alapján importálta, és hogy a felperes az importbizományosi elszámolás alapján a külföldi szállító számlája szerinti összeget és a bizományi díjat fizette meg a részére. A fellebbezési eljárásban egyébként a felperes már nem vitatta, hogy a felek között a perbeli termék importjára bizományi szerződés jött létre. A 32/1967. (IX. 23.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 13. §-ának (1) bekezdése értelmében a bizományos köteles a megbízásban foglalt feltételekkel a megbízó javára külkereskedelmi szerződést kötni, a 21. § értelmében pedig a bizományos a külkereskedelmi szerződés megkötése és teljesítése érdekében köteles a szocialista szakvállalattól elvárható minden intézkedést megtenni. A fentiekből következik, hogy a felperes a külföldi fél hibás teljesítésének ismeretében az alperestől csupán azt igényelhette, hogy az a követelését bejelentse, illetőleg a felmerülő szakértői költség behajtása tárgyában a szükséges intézkedést megtegye. A bizományost a fentiek értelmében nem lehet kötelezni szakértői költség megtérítésére, csupán kártérítési felelősség terheli akkor, ha a megbízó jogos követelését az ő ügyviteli mulasztása miatt másra nem lehet áthárítani és a megbízó emiatt károsodik (R. 23. §).
Ezért a Legfelsőbb Bíróság vizsgálta, hogy az alperes megtett-e minden tőle elvárhatót annak érdekében, hogy a felperes kiadása megtérüljön. Az alperes bizonyította, hogy az igény felmerültéről való tudomásszerzés után azt a külföldi szállítónak nyomban bejelentette, majd annak elutasító válaszát a felperessel közölte, és külön felhívta a figyelmét a külföldi szállító ellen indítandó per lehetőségére. A felperes volt az, aki az alperes felhívására nem válaszolt, intézkedés megtételére nem hívta fel, hanem ehelyett az alperes ellen terjesztett elő keresetet. A felperes követelése elévülés miatt ma már a külföldi eladóval szemben nem érvényesíthető, ez azonban nem az alperes ügyviteli mulasztásának, hanem a felperes késlekedő és célszerűtlen intézkedésének a következménye.
Minthogy a felperes csak kártérítés jogcímén kérhette az alperes marasztalását, ez az igénye pedig az alperes ügyviteli mulasztása hiányában alaptalan volt, a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. II. 30 520/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás