MK BH 1983/139
MK BH 1983/139
1983.03.01.
I. A munkaügyi bíróság a felek kérelmeit nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe [Pp. 3. § (1) bek.].
II. A munkaügyi bíróság a munkaügyi döntőbizottság határozatát csak a Pp. 357. §-ának (2) bekezdésében megjelölt feltételek valamelyikének fennállása esetén helyezheti hatályon kívül, egyéb okból nem [Pp. 357. §].
A peres felek között a munkaviszony megszűnése miatt a munkaügyi bíróság előtt per volt folyamatban, amelyben a bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indoklásában megállapította, hogy a munkáltató a felperes 1980. október 21-i felmondását elfogadta, annak utólagos visszavonásához viszont nem járult hozzá. Mivel a gazdasági vezetés mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy a már elfogadott felmondás visszavonásához hozzájárul-e, e vezetői állásfoglalás megváltoztatására a bíróságnak nem volt hatásköre. Egyidejűleg felhívta a felperes figyelmét arra, hogy mivel a munkaviszonya az alperesnél 1980. november 4-én megszűnt, köteles a munkakönyvét átvenni.
A felperes 1982. március 10-én kérelmet nyújtott be az alperes munkaügyi döntőbizottságához, amelyben 27 500 forint kárának megtérítését igényelte az alperestől, mivel helytelen munkakönyvi bejegyzéssel szándékosan akadályozta az elhelyezkedésben. Többszöri felszólítására csupán 1981. március 27-én javította ki a „kilépett” munkakönyvi bejegyzést „felmondás a dolgozó részéről” bejegyzésre. Kérelmében arra is hivatkozott, hogy „pert újít” a munkaviszonya megszűnésével kapcsolatban, mert az alperes a bíróságot megtévesztette azzal, hogy elhallgatta a jogellenes munkakönyvi bejegyzést.
A munkaügyi döntőbizottság a határozatával elutasította a felperesnek a téves munkakönyvi bejegyzés miatt keletkezett kára megtérítésére irányuló kérelmét. A határozatának indoklásában rámutatott arra, hogy a munkaügyi bíróság az 1981. február 9-én hozott jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította, egyúttal felhívta figyelmét a munkakönyv átvételére. Ennek ellenére a felperes a munkakönyvét csak 1981. május 19-én vette át. Ezt megelőzően meg sem kísérelte új munkaviszony létesítését, ezért kárát maga idézte elő azzal is, hogy kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetlevelében továbbra is 27 500 forint kárának a megtérítését kérte azon a címen, hogy munkakönyve az alperesnél volt, és a jogellenes munkakönyvi bejegyzés miatt – a bejegyzés kijavítását megelőzően – nem tudott elhelyezkedni.
A munkaügyi bíróság előtti tárgyaláson a személyesen, jogi képviselő nélkül eljáró felperes a tanács elnökének kérdésére bejelentette, hogy „perújítási” kérelmet nyújtott be a munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen a munkaügyi döntőbizottsághoz. Munkakönyve visszatartásából eredő kárigényeire nézve a bíróság a felperest meg sem hallgatta, csupán a perújítási kérelmével kapcsolatos újabb bizonyítékok bejelentésére hívta fel, majd ennek eredménytelenségére tekintettel jogerős végzésével elutasította a felperes perújítási kérelmét és a döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezte.
A végzés indokolása szerint a felperes olyan új tényt vagy bizonyítékot, melyet korábban még nem bíráltak el, nem tudott megjelölni, ezért a Pp. 266. §-a alapján kérelmét el kellett utasítani. Megismételte a jogerős ítélet indokolásában foglaltakat és felhívta figyelmét az esetleges perújítás vagy új eljárás kezdeményezésének lehetőségére.
A munkaügyi bíróság jogerős végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróságnak az a feladata, hogy a törvény céljának megfelelően az igazság kiderítésére törekedjék. A bíróság e végett hivatalból gondoskodik arról, hogy a felek a perben a jogaikat helyesen gyakorolják és perbeli kötelezettségeiknek eleget tegyenek. A bíróság köteles a felet, ha nincs jogi képviselője, a szükséges tájékoztatással ellátni és őt jogaira, illetőleg kötelességeire figyelmeztetni. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.
A munkaügyi bíróság – a Pp. 3. §-a (1) bekezdésének előírásait figyelmen kívül hagyva – elmulasztotta a felperes megfelelő tájékoztatását. Ennek eredményeként kerülhetett jegyzőkönyvbe a felperesnek az az ún. bejelentése, amely szerint a döntőbizottsághoz beadott kérelmét perújítási kérelemnek tekinti. A periratokból nem állapítható meg, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró felperest tájékoztatták-e a perújítás jogi tartalmáról.
Mivel ilyen tájékoztatásra utaló adatot a tárgyalási jegyzőkönyv nem tartalmaz, feltehető, hogy az nem történt meg, annál kevésbé, mert a felperes nem állt el attól az eredeti kérelmétől, amely szerint munkakönyve visszatartásából eredő kárának a megtérítését igényelte.
A munkaügyi bíróság a felperest erre a kárigényére nem nyilatkoztatta, annak ellenére, hogy a sérelmezett döntőbizottsági határozat kifejezetten e tárgyban utasította el a felperes kérelmét. A munkaügyi döntőbizottság a felperes ún. „perújításával” nem is foglalkozott.
A munkaügyi bíróságnak tehát a felperes kereseti kérelmét nem annak alakszerű megjelölése – perújítás –, hanem tartalma szerint kell figyelembe vennie, és megfelelő tájékoztatás után, személyes meghallgatásának eredményeként kell tisztáznia, hogy kérelme az egyértelműen megjelölt kártérítési igényen túl perújítási kérelmet is tartalmaz-e.
A Pp. 357. §-ának (1) bekezdése értelmében – a (2) bekezdésében meghatározott esetek kivételével – a bíróság az ügy érdemében határoz.
A Pp. 357. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és a döntőbizottságot új eljárásra utasítja, ha az eljárt szerv nem volt szabályszerűen megalakítva, a döntés meghozatalában kizárt személy vett részt, vagy a megtámadott határozatot nem az erre hatáskörrel rendelkező szerv hozta. Ha a döntőbizottság (szolgálati felettes) hatáskörét túllépve járt el, a bíróság a határozatot ebben a részében helyezi hatályon kívül.
Jogszabályt sértett tehát a munkaügyi bíróság, amikor a döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezte, mert ennek a Pp. 357. §-a (2) bekezdésében írt előfeltételei nem állottak fenn.
A munkaügyi bíróságnak az új eljárás során a felperes keresete tárgyában érdemben kell határoznia. (M. törv. II. 10 302/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás