BK BH 1983/14
BK BH 1983/14
1983.01.01.
I. Ha az elsőfokú bíróság elmulasztotta a terhelt korábbi ügyével kapcsolatos szigorított őrizetből való ideiglenes elbocsátás megszüntetését, ennek kimondására a másodfokú bíróság a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában is jogosult [Be. 241. §, Btk. 80. § (1) bek., BK 98. sz.].
II. Ha az elsőfokú bíróság által az ítélethirdetés előtt készített írásba foglalt rendelkező rész és a később írásba foglalt határozat eltér: a feljegyzés szerint kihirdetett határozat a felülvizsgálat alapja [Be. 164. § (1) bek.].
A járásbíróság a terheltet hivatalos személy elleni erőszak és más bűncselekmények miatt halmazati büntetésül 3 évi szabadságvesztésre ítélte és a városi bíróság ítéletével kiszabott szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette.
A megyei bíróság kizárólag védelmi fellebbezés folytán bírálta felül az ügyet, és ennek során észlelte, hogy a járásbíróság tévesen szüntette meg a feltételes szabadságot. A terhelt ugyanis a korábbi ügyében nem kerülhetett feltételes szabadságra, hanem az ott elrendelt szigorított őrizetből bocsátották el ideiglenesen, és minthogy annak tartalma alatt követte el az újabb bűncselekményeket, a Btk. 80. §-a (1) bekezdésének kötelező rendelkezésére figyelemmel a járásbíróságnak az ideiglenes elbocsátást kellett volna megszüntetni. A megyei bíróság a feltételes szabadságot megszüntető rendelkezést mellőzte ugyan, de az ideiglenes elbocsátás megszüntetéséről nem rendelkezett, mert álláspontja szerint a súlyosítási tilalom erre nem ad lehetőséget.
A terhelt ideiglenes elbocsátásának meg nem szüntetése, illetve a megyei bíróság határozata indokolásának részben törvénysértő volta miatt emelt törvényességi óvás alapos.
I. A súlyosítási tilalom nem vonatkozik a terheltre hátrányos valamennyi rendelkezésre, hanem csak a Be. 241. §-ának (1) bekezdésében írtakra terjed ki. A jelen esetben ezek közül a büntetés súlyosításának a tilalma jöhetne szóba.
A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumnak 98. sz. állásfoglalása az ideiglenes elbocsátás megszüntetését nem vonja a súlyosítási tilalom körébe. Ez következik abból az elvből, hogy a súlyosítási tilalom nem vonatkozik arra az intézkedésre, amely nem a konkrét ügyben kiszabott büntetés súlyosítását jelenti, hanem az elítéléshez fűződő olyan jogkövetkezmény, amely nem lehet bírói mérlegelés tárgya.
A súlyosítás tilalom nem terjed ki tehát az elsőfokú bíróság által tévesen mellőzött intézkedésre, ezért azt a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában is pótolhatta volna a megyei bíróság.
II. A megyei bíróság ítéletének indokolásában a következőket állapította meg: „Az első fokú ítélet rendelkező részéről készített feljegyzés több vonatkozásban eltért a később írásba foglalt ítélet rendelkező részétől. Minthogy ez utóbbi tartalmazza a helyesebb rendelkezéseket, a megyei bíróság ezt tekintette irányadónak.”\parA Be. 164. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság határozatának kihirdetése a rendelkező rész felolvasásával és az indokolás rövid ismertetésével történik. Ha az utóbb írásba foglalt határozat és a kihirdetett ítélet között ellentmondás van, úgy mindig a kihirdetett ítélet rendelkezései az irányadók (BJD 5434. sz.). Ezért az adott esetben is a feljegyzés szerint kihirdetett ítéletet kellett volna a felülbírálat alapjának tekinteni.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértés megállapítása mellett megszüntette a terhelt ideiglenes elbocsátását. (B. törv. V. 857/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás