MK BH 1983/140
MK BH 1983/140
1983.03.01.
Nem tehető leltárhiányért felelőssé a raktári dolgozó a nem elhatárolt és zárható területen tárolt anyagokban keletkezett hiányért [18/1970. (VI. 4.) Korm. sz. r. 2. §].
A felperes e.-i fiókjának konzerváru raktárában az 1980. szeptember 1-jétől 1981. szeptember 30-ig tartó leltáridőszakban – a fogyasztói árat alapul véve – 85 483 forint raktárhiány keletkezett, amelyre tekintettel a felperes igazgatója a határozatával a raktáros munkakört betöltő alpereseket egyhavi átlagfizetésük erejéig kötelezte a raktárhiány megfizetésére, és egyúttal az 1981. év után várható nyereségrészesedésüket teljes egészében megvonta.
Az alperesek kérelme alapján eljárt munkaügyi döntőbizottság a felperes határozatát a raktárhiány megfizetése tárgyában hatályon kívül helyezte, az év végi részesedés megvonása kérdésében azonban nem érintette. Határozatát azzal indokolta, hogy a konzervraktárt kétszer helyezték át, férőhely hiánya miatt a konzerv áruból nagyobb mennyiséget az udvaron tároltak. A nagy tömegű áru és a napi üzemelés miatt elmaradt az úgynevezett „udvarkönyv” vezetése.
A felperes a munkaügyi döntőbizottság határozatának a megváltoztatása érdekében keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, és ebben az általa meghozott határozat hatályban tartását kérte. Lényegében arra hivatkozott, hogy a raktár átköltöztetése kellő gondosság mellett nem idézett volna elő hiányt, az alpereseknek pedig az udvaron tárolt árukról az „udvarkönyvet” vezetniük kellett volna. A hiány az áruátvételi és árukiadási szabályok be nem tartására vezethető vissza.
A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével megváltoztatta a munkaügyi döntőbizottság határozatát, és hatályában fenntartotta a felperesnek a raktárhiány megfizetésére kötelező határozatát. Tényként állapította meg, hogy a zárható helyen tárolt konzervárukból 30 000 forint, üres üvegekből pedig 27 000 forint hiány keletkezett, amelynek okát az alperesek nem tudták megjelölni. A hiány ezért raktárhiány. A raktárhiányért egyhavi átlagkeresetük erejéig felelnek, és a kollektív szerződés rendelkezéseire tekintettel az év végi részesedésük is megvonható.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A perben nem volt vitás, hogy az alperesek által kezelt konzervraktárt a felperes a leltári időszakban kétszer költöztette át, és az sem, hogy az alperesek kénytelenek voltak nagy mennyiségű árut az udvaron tárolni.
A felperes álláspontja szerint az árukat mind a költözésnél, mind azoknak a nyílt udvaron történt tárolása során az alpereseknek kellett őrizniük. Az alperesek ezzel szemben állították, hogy a munkáltató nem biztosította a megfelelő raktározási feltételeket. 1981 májustól augusztusig 50-60 féle árut tároltak az udvaron közel egymillió forint értékben. Az árukészlet nagysága miatt nem tudták az udvarkönyvet naprakészen vezetni. Bár ezeket az árukat az udvaron fóliával letakarták, de tárolásuk, őrzésük – kerítés hiányában – nem volt biztonságos. A tatarozás alatt a raktárt az expedíciótól elválasztó rácsot lebontották, tehát a raktárba „gyakorlatilag az jött be, aki akart”.
A raktári dolgozók leltárfelelősségéről szóló 18/1970. (VI. 4.) Korm. számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerint leltárhiány a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagokban (raktári készletekben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. A (2) bekezdés pedig előírja, hogy raktár az anyagok (raktári készletek) tárolására használt elhatárolt, zárható terület.
Az alperesek a perbeli időszakban nem ilyen zárható, elhatárolt területű raktárát kezeltek. Az a körülmény, hogy a nyílt udvaron raktározott áru fóliával le volt takarva, a tárolási helyet még nem minősíti raktárra.
A raktár költöztetésével kapcsolatos vagyonvédelem megoldása sem az alperesek feladata. Amennyiben a munkáltató tatarozás miatt vagy bármi más okból kénytelen a raktári készletet elszállítani, ezt csak az áruk leltározása után teheti meg. Ilyen esetekben ugyanis megszűnik az áruknak az anyagilag felelős dolgozók által történő kezelése.
A perben annak nincs jelentősége, hogy az alperesek vezettek-e udvarkönyvet, mert a leltárhiányért való anyagi felelősségük, ha ennek feltételei megvannak, vétkességüktől függetlenül fennáll.
Miután egyértelmű, hogy az alperesek által kezelt raktár a raktár fogalmának nem felelt meg, és a költöztetés, valamint a tatarozás alatt az árukat nem tarthatták kezelésükben, nem tartoznak a keletkezett raktárhiányért anyagi felelősséggel.
A munkaügyi bíróság tehát akkor járt volna el helytállóan, ha a felperes keresetét elutasítja. (M. törv. II. 10 308/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás