BK BH 1983/146
BK BH 1983/146
1983.04.01.
Ha az ittas járművezető a baleset helyszínét megállás nélkül nyomban elhagyja, a cserbenhagyás vétségében meg kell állapítani a bűnösségét, annak ellenére is, hogy a sértett halála azonnal beállott, ezért a segítségnyújtásra nem volt lehetőség [Btk. 190. §, 188. § (2) bek. c) pont, 172. §].
A katonai bíróság a sorállományú szakaszvezető vádlottat halált okozó ittas járművezetés bűntette miatt 3 évi szabadságvesztésre, lefokozásra és 5 évre a járművezetéstől eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A vádlott eltávozása alatt 2,2 ezreléket meghaladó véralkohol-koncentráció mellett közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotában vezette a személygépkocsit, amelyben utasként négy személyt szállított. Egy kettős útkanyarban ittassága és a túlzott sebesség miatt elveszítette uralmát a jármű felett, kisodródott a gyalogjáróra és elütötte az ott haladó sértettet, aki nyomban életét vesztette. A vádlott megállás nélkül továbbhajtott, majd egy közeli község vendéglőjében italozás közben vették őrizetbe.
A Legfelsőbb Bíróság az ügy felülbírálata során megállapította, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor mellőzte e cselekménnyel bűnhalmazatban a cserbenhagyás vétségének megállapítását.
A KRESZ 58. §-ának (1) bekezdése szerint a balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani. E kötelezettség elmulasztását a Btk. 190. §-a cserbenhagyás vétségeként rendeli büntetni, amennyiben az elkövetőnek ez a magatartása súlyosabb bűncselekményt nem valósít meg. Ilyen rendelkezés nyilvánvalóan a Btk. 172. §-ában írt segítségnyújtás elmulasztása lehet, mert a közúti baleset okozása vagy az ittas járművezetés tényállása a cserbenhagyásétól elkülönül. A baleset előidézésével, illetve sérülés okozásával ez utóbbi bűncselekmények befejezést nyernek, következésképpen az utóbb megvalósult cserbenhagyás azokkal anyagi halmazatban áll.
Az adott esetben a segítségnyújtás elmulasztásának megállapítására azért nem kerülhetett sor, mert a sértett nyomban életét vesztette, tehát segítségnyújtásra lehetőség nem volt. Azzal azonban, hogy a baleset okozása után a vádlott a helyszínről anélkül távozott el, hogy meggyőződött volna arról, megsérült-e, avagy életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e valaki: mindenben megvalósította a Btk. 190. §-ában írt cserbenhagyás vétségét.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a katonai bíróság ítéletét a cselekmény minősítésére vonatkozó részében megváltoztatta, és a vádlott cselekményét a Btk. 188. §-a (2) bekezdésének c) pontjában írt halált okozó ittas járművezetés bűntettével bűnhalmazatban a Btk. 190. §-ában foglalt, cserbenhagyás vétségének is minősítette, az első fokon kiszabott büntetés változatlanul hagyása mellett. (Legf. Bír. Katf. III. 338/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás