PK BH 1983/154
PK BH 1983/154
1983.04.01.
I. Ha a polgári jogi társaság tagjai munkaviszonyban állanak, alkalmazni kell azokat a rendelkezéseket, amelyek munkavégzésre irányuló minden egyes jogviszony létesítését feltételhez kötik [1/1976. (I. 31.) MüM sz. r.; Ptk. 573. §].
II. Érvénytelen társasági szerződés alapján polgári jogi társaság nem jön létre, ezért cégbejegyzésre sem kerülhet sor [Ptk. 573. §, 200. §, 234. §].
III. Önmagában a polgári jogi társaság létesítése nem ad jogot a tagjainak arra, hogy egyéb jogszabályi rendeletek mellőzésével olyan tevékenység végzését vállalják, amelyet a társaság tagjai nem folytathatnának [Ptk. 573. §, 200. § (2) bek.].
A kérelmezők 1981. október havában – közelebbről meg nem jelölt időpontban – társasági szerződést készítettek arról, hogy „Jogszer” közös név alatt működő polgári jogi társaságot hoznak létre. A társaság tagjainak a tevékenysége kiterjed – többek között – mások (kis szövetkezetek, kis vállalatok, gazdasági munkaközösségek, szövetkezeti szakcsoportok) részére okiratok, szerződések készítésére, jogi képviselet ellátására (szerződéskötés, igényérvényesítés, engedélyezési eljárás, bejegyzés, peren kívüli ügyek vitele), szabadalmi, találmányi jogi ügyek intézésére, üzletkötésre, üzletszerzésre, üzletközvetítői tevékenységre, reklámra, propagandára, ügyvitelszervezésre. Kimondották, hogy a szerződésben meghatározott négy tag közül bármelyik kettő együttesen jogosult a társaságot képviselni. Kimondották azt is, hogy a társasági szerződés – a szerződés szövege szerint „alapító okirat” – rendelkezéseit egyhangú határozattal lehet megváltoztatni. A szerződést a társaság egyik tagja – dr. O. K. jogtanácsos – ellenjegyezte.
A társasági szerződés alapján a tagok kérték a polgári jogi társaságot a cégjegyzékbe bejegyezni. Dr. O. K. közjegyző által igazolt címpéldányt csatolt a szerződéshez.
II. Az első fokú cégbíróság a kérelmet elutasította.
Az indokolás szerint a felek képviselete, jogi tanácsadás, beadványok, szerződések, okiratok készítése ügyvédi tevékenység körébe tartozik, amelynek feltétele az ügyvédi kamarai tagság, valamint ügyvédi munkaközösségi tagság, illetve külön engedély magángyakorlat folytatására. Ezt a jogosultságot a társaság esetleges cégbejegyzése nem pótolhatja. Aki jogosulatlanul okiratot, beadványt szerkeszt üzletszerűen más részére, bűncselekményt követ el. Ezért a társasági szerződés jogszabályba ütközik, tehát cégbejegyzésre nem kerülhet sor.
Észlelte az elsőfokú bíróság azt is, hogy hiányzik a 4053/1949. (V. 24.) Korm. sz. r. 1. és 2. §-a értelmében az ügyvitel és az ügykezelés szervezéséhez szükséges pénzügyminiszteri engedély.
Az első fokú végzés ellen a kérelmezők fellebbeztek, kérték az első fokú végzés megváltoztatásával a cégbejegyzést elrendelni. Arra hivatkoztak, hogy az ügyvédi hivatás gyakorlásáról és az ügyvédek szervezetéről szóló 1958. évi 12. sz. tvr. nem mondja ki azt, hogy a tvr.-ben meghatározott feladatokat kizárólag ügyvéd láthatja el, a Pp. 67. §-ának az (l) bekezdése pedig csak a perbeli képviseletet korlátozza, amelyre tekintettel hajlandók az „igényérvényesítést” törölni a társaság tevékenységi köréből. A Btk. 248. §-ában meghatározott zugírászat nem állapítható meg, a társaság tagjai nem kívánnak jogosulatlanul jogi tevékenységet végezni, mert a jogtanácsosokról szóló 17/1971. (IV. 28.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban Korm. r.) sem zárja ki, hogy jogtanácsosok beadványt és okiratot szerkesszenek kisvállalkozások részére polgári jogi társaság keretében. Az ügyvitel és ügykezelés szervezésével kapcsolatban pedig arra hivatkoztak, hogy a szükséges engedély utólag is beszerezhető.
III. A fellebbezés nem alapos.
1. Az iratokból kitűnően a polgári jogi társaság tagjai jogtanácsosi, jogi csoportvezetői, illetve jogi főelőadói munkakörben dolgoznak. Ilyen tevékenységet állandó jelleggel csak meghatározott szervezetekkel munkaviszonyban, tagsági viszonyban álló személyek végezhetnek [Korm. r. 1. §, 4. § (1) bek. a), b) pont]. Ezért alkalmazni kell a kérelmezőkkel szemben a 22/1979. (XII. 28.) MüM számú, illetve a 8/1981. (IX. 29.) MüM számn rendelettel módosított 1/1976. (I. 31.) MüM számú rendeletnek (a továbbiakban MüM r.) azokat a rendelkezéseit, amelyek munkavégzésre irányuló minden jogviszony létesítését feltételhez kötik. Ilyen munkavégzésre irányuló jogviszonynak kell tekinteni a kérelmezők által létesített polgári jogi társaságra vonatkozó jogviszonyt is. Ezért attól függően, hogy a polgári jogi társaság keretében végzett tevékenység érinti-e a kérelmezők jogtanácsosi munkaviszonyából (esetleg szövetkezeti tagsági viszonyából) eredő munkaidejét, a munkáltató írásbeli engedélyére vagy annak igazolására van szükség, hogy a kérelmezők a társaság létesítését előzetesen bejelentették, és ez ellen a megszabott határidőn belül a munkáltató nem tiltakozott [MüM r. 1. § (2), (3) bek., 5/A. § (1), (2) bek.]. Az előzetes írásbeli engedély nélkül, illetve – bejelentési kötelezettség esetében – a munkáltató tiltakozása ellenére kötött bármiféle munkavégzésre irányuló szerződés érvénytelen [MüM r. 1. § (4) bek.]. A szükséges írásbeli engedély csatolása, illetve az előzetes bejelentés igazolása nélkül ezért a társasági szerződés alapján nem kerülhet sor cégbejegyzésre.
2. A Ptk. a polgári jogi társaság cégbejegyzését teszi lehetővé. A polgári jogi társaság szerződéssel jön létre [Ptk. 573. § (1) bek.]. A szerződések általános szabályai szerint a szerződés semmis, tehát érvénytelen, ha jogszabályba ütközik, a jogszabály megkerülésével kötötték, illetve nyilvánvalóan a társadalom érdekeibe vagy a szocialista együttélés követelményeibe ütközik [Ptk. 200. § (2) bek., 234. § (l) bek.]. Érvénytelen társasági szerződés alapján polgári jogi társaság nem jön létre, így cégbejegyzésre sem kerülhet sor.
A bíróság a cégbejegyzési ügyekben a polgári nemperes eljárás szabályai szerint a becsatolt iratok tartalma alapján határoz. Ezért, ha magából a társasági szerződésből, illetve mellékleteiből megállapítható az érvénytelenség, a cégbejegyzés iránti kérelmet el kell utasítani.
Az adott esetben a bejegyzés iránti kérelem alapjául szolgáló társasági szerződés érvénytelen, mert jogszabályba ütköző tevékenység végzésére irányul. A szerződésben ugyanis olyan tevékenységi kört is kikötöttek, amelyek végzésére a polgári jogi társaság, illetve tagjai nem jogosultak.
a) A szerződésben megjelölt tevékenységi kör szerint a társaság feladata többek között mások – a kisvállalkozók – részére okirat és beadvány szerkesztése, szerződések készítése és jogi képviselet ellátását jelentő jogi ügyek intézése.
Az okiratok és beadványok szerkesztésére irányuló tevékenység elsősorban – az 1966. évi 22. sz. tvr.-tel módosított 1958. évi 12. sz. tvr. értelmében – ügyvédi, meghatározott körben – a 17/1971. (IV. 28.) Korm. számú rendelet rendelkezései szerint – jogtanácsosi feladat. Az ügyvédi tevékenység feltétele az ügyvédi kamarai tagság, és az ügyvédi tevékenységet magángyakorlat engedélyezése hiányában csak ügyvédi munkaközösség keretében lehet folytatni.
Jogtanácsosi tevékenységet a jogszabály által meghatározott szervezetekkel létesített munkaviszony (tagsági viszony vagy eseti megbízás) alapján lehet kifejteni (Korm. r. 1. és 4. §-ának a rendelkezései). A jogtanácsos jogi képviseleti jogosultsága is általánosságban csak a jogszabályban meghatározott szervezetek képviseletére vonatkozik (Korm. r. 8. és 9. §-ai). Kivételesen az őt munkaviszony (szövetkezeti tagsági viszony) keretében alkalmazó szerv dolgozójának a képviseletét akkor láthatja el, ha nincs érdekellentét, és a szerv vezetője hozzájárul [Korm. r. 10. § (1) bek.]. Ezt meghaladó képviseleti jogosultsága nincs.
A polgári jogi társaság a szerződő felek szerződéses kapcsolata gazdasági tevékenységet igénylő közös céljuk elérése érdekében való együttműködésre [Ptk. 573. § (1) bek.]. Önmagában a polgári jogi társaság létesítése tagjainak nem ad jogot arra, hogy egyéb jogszabályi rendelkezések mellőzésével olyan tevékenység végzését vállalják, amelyet a társaság tagjai nem folytathatnának. Nincs olyan jogszabály, amely a polgári jogi társaságot feljogosítaná mások – kisvállalkozók – részére üzletszerűen okirat, szerződés vagy beadvány készítésére, jogi képviselet ellátására.
Arra azonban van lehetőség, hogy a jogtanácsos, a külön jogszabályok által nem tiltott tevékenység végzésére alakított polgári jogi társaság tagjaként, annak a polgári jogi társaságnak jogi természetű ügyeit intézze, annak a polgári jogi társaságnak a működésével összefüggő okiratokat, beadványokat szerkessze, amely polgári jogi társaságnak a tagja.
b) Helyesen utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy a pénzügyminiszter engedélye nélkül a 4053/1949. (V. 24.) Korm. számú rendelet előírásai szerint ügyviteli és ügyvitel szervezési tevékenység nem végezhető. Cégbejegyzési ügyben nincs lehetőség arra, hogy az engedélyt utólag szerezzék be. A bejegyzés alapjául szolgáló szerződés érvényességét a szerződéskötés időpontjában kell vizsgálni. Ebben az időpontban a szükséges engedély hiányzott. Ezért ennek a tevékenységnek a végzésére érvényesen nem jött létre társasági szerződés, így a cégbejegyzésnek nincs alapja.
A Legfelsőbb Bíróság már korábbi eseti döntésében (Cégf. IV. 20 160/1982/3.) rámutatott arra, hogy a cégbejegyzés nemperes eljárása során hozott határozatnak anyagi jogereje nincsen. Ezért a kérelmezők sincsenek elzárva attól, hogy új – a külön jogszabályok által nem tiltott tevékenység végzésére kötött érvényes – polgári jogi társasági szerződésük bejegyzését kérjék a cégjegyzékbe. Nem megalapozott tehát a fellebbezésnek a hatósági engedély utólagos megszerzésével kapcsolatos érvelése.
c) A társaság tagjai célul tűzték ki a kisvállalkozások részére a találmányok, illetve a szabadalmak jogi ügyeinek az intézését. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 5/1976. (III. 30.) MT számú rendelet és ennek a végrehajtásáról rendelkező 4/1976. (III. 30.) IM számú rendelet rendelkezései szerint ez a tevékenység szabadalmi ügyvivői feladat, amelynek előfeltétele a szabadalmi ügyvivők névjegyzékbe való felvétel, és amely tevékenységet csak állami vagy szövetkezeti szerv, szabadalmi ügyvivői munkaközösség, illetve ügyvédi munkaközösség keretében lehet folytatni.
d) A társasági tevékenységi köre tartalmazza a reklám- és propaganda-, azaz a hirdetési tevékenységet is. A 12/1972. (VI. 6.) BkM számú rendelet rendelkezései szerint reklám- és hirdetési tevékenységet csupán szocialista szervezet folytathat. A magánszemélyek által létrehozott polgári jogi társaság nem tekinthető a rendeletben meghatározott szervezetnek.
e) A mások részére végzett üzletkötés, üzletszerzés, piackutatás, közvetítés kereskedelmi tevékenység. Magánszemélyek kereskedelmi tevékenységet csupán az 1977. évi 15. sz. tvr. feltételei szerint folytathatnak. Ez vonatkozik a magánszemélyek polgári jogi társaságára is. A kérelmezők nem igazolták a magánkereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó jogosultságukat.
Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy a kérelmezők jogszabály által meg nem engedett tevékenységre kívántak polgári jogi társaságot alapítani. Az erre irányuló társasági szerződés a Ptk. 200. §-ának a (2) bekezdése értelmében semmis, tehát a Ptk. 234. §-a folytán érvénytelen. Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor az érvénytelen társasági szerződés alapján kért cégbejegyzést elutasította, végzését ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 259. §-a értelmében alkalmazásra kerülő Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Cégf. IV. 20 334/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás