• Tartalom

PK BH 1983/159

PK BH 1983/159

1983.04.01.
I. A közös tulajdonnak árveréssel való megszüntetése iránt indított perben a pertárgy értéke a felperes tulajdoni hányadának értéke. Ez irányadó a végrehajtási eljárásra is [Pp. 24. § (2) bek. e) pont; PK 10. sz.].
II. A költségmentesség vagy az illetékmentesség a végrehajtási eljárás során le nem rótt illetékek, valamint az állam által előlegezett költségek viselése alól a feleket nem mentesíti [16/1976. (XII. 31.) IM sz. r. 9. §; Pp. 86. § (2) bek.].

A felek házasságát a városi bíróság ítéletével felbontotta. Az ítéletben – a házastársi közös vagyonra vonatkozó egyéb rendelkezések mellett a feleknek a H.-i 20 596. számú tulajdoni lapon 10 908 helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlanon fennálló közös tulajdonát árverés útján megszüntette. A legalacsonyabb árverési árat 220 000 forintban állapította meg. Az alperest arra kötelezte, hogy az árverés során az árverési vevő által a részére biztosított lakásba költözzék, és úgy határozott, hogy ennek ellenében a vevő jogosult a vételárból 40 000 forintot levonni, így az árverési vételárból a felperest 110 000 forint, az alperest 70 000 forint illeti meg. Az eljárás során a felek egyaránt személyes költségmentességben részesültek, ezért a bíróság megállapította, hogy az előlegezett illetéket a 16/1976. (XII. 31.) IM számú rendelet (R.) 18. §-ának (2) bekezdése alapján az állam viseli. Az ítéletnek a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó rendelkezése fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.
A felperes – jogi képviselője útján – az árverés elrendelését a 14/1979. (IX. 17.) IM számú rendelet (Vhr.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében végrehajtási lap előterjesztésével kérte. A végrehajtási lap 7. pontját úgy töltötte ki, hogy a végrehajtás során a felperes részére 400 forint végrehajtási költséget, az állam javára pedig 6600 forint végrehajtási illetéket kell az alperestől behajtani. A bíróság az így kitöltött végrehajtási lapot megküldte a végrehajtónak, majd annak kérésére a végrehajtást – az előzővel egyező tartalommal – az újonnan rendszeresített végrehajtási lappal indította meg.
Az alperes kérte, hogy a bíróság változtassa meg a végrehajtási lap 7. számú rovatának rendelkezéseit, és mentesítse őt a 7000 forint végrehajtási költség megfizetése alól. A közös tulajdon megszüntetése iránti perben ugyanis a felek a felmerült költségeiket maguk viselik, ezért a felperes javára nem állapítható meg végrehajtási költség; az állam javára pedig azért nem köteles illetéket fizetni, mert a bíróság a perben részére is személyes költségmentességet engedélyezett.
A városi bíróság fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett végzésével a végrehajtási lap 7. pontját az 1979. évi 18. számú törvényerejű rendelet (Vht.) 114. §-a, illetőleg a Pp. 224. §-ának (1) bekezdése alapján úgy javította ki, hogy az alperesnek nem kell megfizetnie 6600 forint illetéket, mert azt a költségmentessége folytán az állam viseli. Az ezt meghaladó kérelmet azonban elutasította, mert – álláspontja szerint – a felperes javára helyes összegben állapította meg a bíróság a végrehajtási költséget.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A városi bíróság végzése tartalmilag nem a végrehajtási lap kijavítása. Ezzel az intézkedéssel a bíróság a végrehajtási lapot a Vht. 14. §-ának (2) bekezdése alapján a kérelemtől eltérően állította ki, és a (3) bekezdés értelmében erről indokolt végzést hozott.
Az R. 9. §-a értelmében a Pp.-nek, valamint e rendeletnek a költségmentességre és az illetékfeljegyzési jogra vonatkozó rendelkezéseit – a végrehajtási eljárásra vonatkozó eltéréssel [Pp. 86. § (2) bek.] – a polgári nemperes eljárásokra is alkalmazni kell.
A Pp. 86. §-ának (2) bekezdése szerint a költségmentesség, az illetékmentesség és az illetékfeljegyzési jog hatálya – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a kérelem előterjesztésétől kezdve a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjed. A költségmentesség vagy az illetékmentesség a végrehajtási eljárás során le nem rótt illetékek, valamint az állam által előlegezett költségek viselése alól a feleket nem mentesíti.
A felperes tehát nem volt köteles a végrehajtási lapon leróni a végrehajtási eljárási illetéket, de a felek nem mentesülnek az állam által előlegezett illeték megtérítése alól.
A R. 22. §-a értelmében, ha az illeték az eljárást befejező határozat meghozatala (jogerőre emelkedése) után merült fel, annak megfizetéséről a bíróság újabb határozatban intézkedik. Amikor a városi bíróság a végrehajtási lapot a Vht. 14. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával a kérelmétől eltérően állította ki, a végrehajtási költségek körében tett rendelkezésnél figyelmen kívül hagyta a Pp. 86. §-a (2) bekezdésének második mondatában írtakat és a PK 369., 373, és 412. számú állásfoglalásokkal módosított PK 10. számú állásfoglalásnak a perköltség viselésére vonatkozó általános iránymutatását.
A közös tulajdonban álló dolognak árverésen történő értékesítése és a befolyt vételár felosztása iránt indított perben a felperes az igényét a tulajdoni hányadára alapítja, ennek a pénzbeli ellenértékéhez kíván jutni. Ezért a per tárgyának értéke a felperes tulajdoni hányadának az értéke. A kollégiumi állásfoglalásnak ez a része irányadó a végrehajtási eljárásban is, tehát a végrehajtási eljárás tárgyának értéke a jelen esetben 110 000 forint. Az illetékekről szóló 11/1976. (VI. 29.) PM számú rendelet 116. §-a (1) bekezdésének e) pontja értelmében a végrehajtási eljárásban az illeték mértéke az eljárás tárgya értékének 3%-a.
Az adott esetben az állam tehát csak 3300 forint illetéket előlegezett. Az ingatlan-végrehajtás csak bírósági végrehajtás útján lehetséges, és a végrehajtás megindítása mindkét fél érdekét szolgálta. Minthogy a felek között csak a szükséges kiadásokat kell megosztani, míg a többi saját költségét mindegyik fél maga viseli, az állam által előlegezett illetéket a felek között meg kell osztani, de tévesen kötelezte a bíróság az alperest a felperes javára az ügyvédi munkadíjjal azonos végrehajtási költség megfizetésére is.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a kifejtett indokokra tekintettel a törvénysértő jogerős végzést hatályon kívül helyezte, a végrehajtási lap 7. pontját pedig megfelelően módosította [Pp. 274. §-ának (3) bekezdése]. (P. törv. V. 21 146/1981. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére