PK BH 1983/160
PK BH 1983/160
1983.04.01.
I. Hiánypótlásnak akkor van helye, ha a fellebbezés nem felel meg a törvényben meghatározott kellékeknek. Ha a fél a fellebbezésében határozott fellebbezési kérelmet terjeszt elő, és megjelöli azt is, hogy milyen okból kéri az első fokú határozat megváltoztatását, nincs helye hiánypótlás elrendelésének [Pp. 235. §, 95. §].
II. Ha a fél a beadványa előterjesztésével egyidejűleg nem teljesíti az illetéklerovási kötelezettségét, a bíróság a jogi képviselő útján eljáró felet is köteles figyelmeztetni arra, hogy ha beadványát újból az illeték lerovása, illetőleg pótlása nélkül nyújtja be, a bíróság azt el fogja utasítani. Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a felhívás jogszerű volt-e, a mulasztás jogi következményei nem alkalmazhatók [Pp. 95. § (2) bek.].
A méhészkedéssel foglalkozó felperesek keresetükben, méhállományukban keletkezett különböző összegű káruk megtérítésére kérték kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A bíróság a perben szakértőt hallgatott meg. A szakvélemény és a per egyéb adatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy az alperes által végzett permetezés olyan vegyszerekkel történt, amelyek a méhek elhullását nem okozhatták, ezért a bíróság a felperesek keresetét elutasította.
Az ítélet ellen a felperesek fellebbezést nyújtottak be, amelyben az alperes marasztalását kérték kereseti kérelmüknek megfelelően. A fellebbezés indokolása szerint a bíróság által elfogadott szakvélemény tárgyi tévedést is tartalmaz. A bíróság nem vizsgálta, hogy az alkalmazott permetlé abban a töménységben okozhat-e méhpusztulást. Nem vette figyelembe, hogy a permetezés fő hordási időben, előzetes értesítés nélkül történt, és a vizsgálat lefolytatását az alperes gátolta, mivel a méhhullákat nem továbbította. A felperesek a fellebbezés részletesebb indokainak előterjesztésére és a fellebbezési illeték lerovására 15 nap haladékot kértek.
A járásbíróság 1981. február 14. napján kézbesített végzésében felhívta a felpereseket, hogy a fellebbezésük indokát három napon belül terjesszék elő és az eljárási illetéket róják le. A fellebbezés kiegészítése – a háromnapos határidő eltelte után – február 23. napján érkezett meg a bírósághoz.
A járásbíróság a február 24. napján kelt végzésével a fellebbezést elutasította, mivel a felperesek a megadott határidőn belül a hiánypótlásnak nem tettek eleget.
A végzés ellen benyújtott fellebbezésükben a felperesek előadták, hogy a fellebbezést február 17. napján adták postára, nem ajánlott levélben, ezért a járásbíróság felhívásának határidőben eleget tettek.
A megyei bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A csatolt borítékon levő postai bélyegzésből a postára adás időpontját nem lehetett megállapítani. Mivel a feladás nem ajánlott küldeményként történt, a feladás pontos napját a postahivatal sem tudta megállapítani. A megyei bíróság állásfoglalása szerint az elsőfokú bíróság a hiánypótlásra megfelelő határidőt adott, annak a felperesek nem tettek eleget, ezért a járásbíróság jogszabály szerint járt el, amikor a felperesek elkésett fellebbezését elutasította.
A jogerős végzés ellen törvénysértés és megalapozatlanság miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 235. §-ának (1) bekezdése szerint a fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul, elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A (2) bekezdés értelmében, ha a fellebbezés nem felel meg a törvény rendelkezéseinek vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, a 95. §-ban az elnök hatáskörébe utalt intézkedéseket az első fokon eljárt tanács elnöke teszi meg. Az idézett rendelkezés szerint tehát hiánypótlásnak van helye, ha a fellebbezés nem felel meg az említett törvényes kellékeknek.
Az adott esetben a felperesek fellebbezésükben határozott fellebbezési kérelmet terjesztettek elő, amikor az alperesnek keresetük szerinti marasztalását kérték. Négy pontban felsorolták azt is, hogy milyen okból kérik az első fokú ítélet megváltoztatását. Az indokolás terjedelmére nézve jogszabályi előírás nincs. A felperesek fellebbezése tartalmát tekintve tehát megfelel a Pp. 235. §-ában írt követelményeknek, ezért ez okból nem volt helye hiánypótlás elrendelésének. Részletesebb indokokat és esetleges további bizonyítékokat ugyanis a felperesek a másodfokú eljárásban is előterjeszthettek volna.
A hiánypótlás egyedüli indoka az lehetett, hogy a felperesek az illetéklerovási kötelezettségüket a beadványuk előterjesztésével egyidejűleg nem teljesítették. Ez utóbbi tekintetében kétségtelen mulasztás terheli a felpereseket, mert e kötelezettségüknek csak a rendelkezésükre álló idő eltelte után tettek eleget.
A Pp. 95. §-ának (2) bekezdéséből következően viszont az eljáró bíróság köteles figyelmeztetni a felet arra, hogy ha beadványát újból az illeték lerovása, illetőleg pótlása nélkül nyújtja be, a bíróság azt el fogja utasítani. Nincs olyan jogszabályi felhatalmazás, amely szerint a bíróság mellőzheti ezt a figyelmeztetést, ha a fél jogi képviselővel jár el.
A hiánypótlásra való felhívást az elnök a fellebbezés eredeti példányára vezette rá. A felek részére kézbesített végzés eredeti példánya nem lelhető fel az iratok között, így nem állapítható meg, hogy tartalmazta-e a törvényben megkívánt és most említett figyelmeztetést. A fellebbezés eredeti példányán levő bírói feljegyzés, illetőleg utasítás ugyanis ezt nem tartalmazza.
Minthogy a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg, hogy az első fokon eljárt bíróság felhívása jogszerű volt-e, a felperesek terhére a mulasztás jogkövetkezményei nem alkalmazhatók.
Mindezekből következően a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyó jogerős másodfokú határozatot a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. Egyben az elsőfokú bíróság határozatát a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. §-ának (2) bekezdése értelmében – a vonatkozó lényeges eljárási szabály megsértése miatt – hatályon kívül helyezve, az elsőfokú bíróságot utasította az eljárás folytatására, nevezetesen a felperesek fellebbezésének felterjesztésére, feltéve hogy megvan ennek valamennyi egyéb jogszabályi feltétele is. (P. törv. I. 20 308/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás