GK BH 1983/171
GK BH 1983/171
1983.04.01.
Államigazgatási hatóság elbírálására tartozó kereseti kérelem tárgyában csak akkor van helye a per megszüntetésének, ha az áttételhez szükséges adatok nem állnak a bíróság rendelkezésére [Pp 129. § (1) bek., 130. § (1) bek. a) és b) pont, 157. § a) pont; 1976. évi 24. sz. tvr. 19. § (2) és (3) bek.].
A felperes fizetési meghagyás kibocsátását kérte 1 182 875 Ft-ra és ennek 1980. december 1. napjától számított késedelmi kamatára, majd az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban előadta, hogy az alperes kisajátítási kártalanítással kapcsolatos, fenti összegű tőkésített kamatkövetelés kiegyenlítését – a fizetésre irányuló felhívás ellenére – megtagadta.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a követelt összeggel nem tartozik.
Az elsőfokú bíróság a pert a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének a) pontjára utalással, a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján megszüntette. A végzés indokolása szerint a jogvita elbírálása szempontjából az 1976. évi 24. sz. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) 19. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglalt szabályok az irányadók. Az említett (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy a kisajátítási határozatnak a kártalanítási összeget megállapító része ellen az a fél, aki a kártalanítási összeget magára nézve sérelmesnek tartja, a bíróságnál kérheti a kártalanítási összeg módosítását, a (3) bekezdés értelmében pedig a (2) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a társadalmi szervek és a szövetkezetek tulajdonában, továbbá a szövetkezetek közös használatában álló ingatlanok kisajátítására. Minthogy a perbeli ingatlan a kisajátítás előtt a felperes szövetkezet tulajdonában volt, a bíróságnak nincs hatásköre a kisajátítási kártalanítási összegnek, még kevésbé a kisajátítási összeg járulékait képező kamatnak a megállapítására. Ezért az eljárást meg kellett szüntetni.
A végzés ellen a felperes fellebbezett.
A fellebbezés részben alapos.
Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének a) pontjára utalással a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján az eljárást megszüntette.
Helytálló az a megállapítása, hogy a felperes kisajátítási kártalanítással összefüggő, ennek jogi sorsát osztó járulékos követeléseinek elbírálása nem tartozik bírósági hatáskörbe [tvr. 19. § (3) bek.]. A Pp. 130. §-a (l) bekezdésének a) pontjára történt utalás azonban téves. A per megszüntetésének ugyanis legfeljebb a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint lehetett volna helye, ha a 129. § alkalmazásához szükséges adatok hiányoztak volna. Minthogy azonban a felperesnek a kisajátítási kártalanítással kapcsolatos járulékos igénye tárgyában már államigazgatási eljárás van folyamatban, vagyis rendelkezésre állottak az áttételhez szükséges adatok, az elsőfokú bíróság az esetben járt volna el helyesen, ha a per megszüntetése helyett elrendeli az ügynek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező államigazgatási hatósághoz történő áttételét [Pp. 129. § (1) bek.]. A fentiekből következően a felperesnek a bírósági hatáskör megállapítására irányuló fellebbezése nem alapos, de a per megszüntetésének sérelmezése helytálló.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és elrendelte az ügy iratainak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező államigazgatási hatósághoz való áttételét. (Legf. Bír. Gf. II. 30 910/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás