• Tartalom

BK BH 1983/179

BK BH 1983/179

1983.05.01.
I. Az üzérkedésből származó haszon nem tekinthető a bűncselekmény elkövetése útján létrejött dolognak, ezért – ha az elkövetési tárgy nem kobozható el – az elkövetőt annak az értéknek a megfizetésére kell kötelezni, amelyre nézve a bűncselekményt elkövette [Btk. 77. §, 299. §, 314. § (1) bek.].
II. A vádlottól lefoglalt készpénznek az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezés biztosítására történő visszatartásának van helye [Be. 102. § (5) bek.].
A katonai bíróság a vádlottat üzérkedés bűntette miatt 1 év 4 hónapi – fogházban letöltendő – szabadságvesztésre, lefokozásra és 5000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. Az üzérkedésből – nyereségként – származó és az eljárás során lefoglalt 40 000 forintot elkobozta azon a címen, hogy az a bűncselekmény útján jött létre. Kötelezte a vádlottat 50 000 forint elkobzás alá eső érték megfizetésére.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A vádlott 1980. év végén kapcsolatba lépett az ÁFÉSZ keretében működő, szőlőoltvány-termelő szakcsoport elnökével és felajánlotta, hogy szaporítás – gyökereztetés – céljából nagy mennyiségű szőlővesszőt tud biztosítani, amelyet a szakcsoport tagjainak értékesítenek. A kedvező válasz után 1981. február végén az ország különböző helyén – továbbeladás céljából – összesen 322 000 forint értékű szőlővesszőt vásárolt, majd azt – anélkül, hogy azzal bármilyen munkát végzett volna – a szakcsoport tagjainak felárral továbbadta. Így összesen 126 960 forint összegű haszonra tett szert. A haszonból származó 40 000 forint készpénzt a büntetőeljárás során lefoglalták.
I. A Legfelsőbb Bíróság a kiszabott szabadságvesztés mértékét 10 hónapra leszállította, annak végrehajtását próbaidőre felfüggesztette, ugyanakkor a pénzmellékbüntetést 30 000 forintra emelte fel.
A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor megállapította azt is, hogy téves az elsőfokú bíróság ítéletének az a rendelkezése, amellyel az üzérkedés hasznaként jelentkező 40 000 forintot elkobozta azzal az indokkal, hogy az a bűncselekmény útján jött létre.
Az elkobzás tekintetében irányadó általános rendelkezéseket a Btk. 77. §-a tartalmazza. Az említett törvényhely (3) bekezdése szerint a törvényben meghatározott esetekben el kell kobozni azt a dolgot, amelyre a bűncselekményt elkövették. Ezzel összhangban áll a Btk. 314. §-ának (1) bekezdése, amely előírja, hogy üzérkedés esetén az elkövető tulajdonában levő azt a dolgot, amelyre a bűncselekményt elkövetik, el kell kobozni.
Az adott esetben a törvénynek ezeket a rendelkezéseit kell alkalmazni.
A vádlott az üzérkedést a szőlővesszőkkel követte el, ezek voltak tehát a bűncselekmény elkövetési tárgyai. Elsősorban azt kell tehát vizsgálni, hogy a szőlővesszők elkobozhatók-e. Tekintettel arra, hogy ezekre nézve az elkobzás nem lehetséges, a Btk. 77. §-ának (4) bekezdésében írt rendelkezés folytán az elkövetőt az elkobzás alá eső dolog értékének megfizetésére kell kötelezni. Az adott esetben a vádlott által vásárolt szőlővesszők 322 000 forintot kitevő értékével azonos.
II. A vádlott részéről az ÁFÉSZ pénztárába befizetett és lefoglalt 40 000 forint nem az elkövetési tárgy ellenértéke, hanem az az üzérkedésből származó haszonnak egy része. Ez az összeg az elkobzás szempontjából nem tekinthető olyanként, amely a bűncselekmény útján jött létre, így a Btk. 77. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint elkobzás alá esnék. Bűncselekmény elkövetése útján létrejött dolgon ugyanis az értendő, amelyet a törvényi tényállásban foglalt elkövetési tevékenység közvetlenül hoz létre.
Minthogy tehát az üzérkedés elkövetési tárgya a továbbeladási célzattal megvásárolt és értékesített szőlővessző a Btk. 314. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében ennek értéke az alapja az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezésnek. A Legfelsőbb Bíróság úgy találta azonban, hogy az elkövetési tárgy teljes értéke megfizetésére kötelezés a terheltre nézve a bűncselekmény tárgyi súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene, ezért a Btk. 314. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásával az elkobzás alá eső érték összegét 90 000 forintban állapította meg.
Ugyanakkor a lefoglalt 40 000 forint készpénz elkobzását a Legfelsőbb Bíróság mellőzte, de a Be. 102. §-ának (5) bekezdésére figyelemmel ezt az összeget az elkobzás alá eső érték biztosítása végett visszatartotta. (Legf. Bír. Katf. I. 460/1982. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére