PK BH 1983/18
PK BH 1983/18
1983.01.01.
A volt házastársak közös lakásának használata nem rendezhető a lakásra bérlőtársi jogokkal rendelkező más személy perbenállása és érdekeinek figyelembevétele nélkül [1/1971. (II. 8.) Korm. sz. r. 65. § (1) bek., 99. § (1) és (2) bek.].
A peres felek 1964. március 7-én megkötött házasságát a járásbíróság ítéletével felbontotta, a házasságból született két kiskorú gyermeket a felperesnél helyezte el és az alperest gyermektartásdíj fizetésére kötelezte. A gy.-i M. u. 52. szám alatti egy szobából és két fél szobából álló tanácsi bérlakás használatát megosztotta úgy, hogy az egyik félszoba kizárólagos használatára az alperest, míg a szoba és a másik fél szoba kizárólagos használatára a felperest jogosította fel a mellékhelyiségek közös használatával.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az első fokú ítélet részbeni megváltoztatásával annak megállapítását kérte, hogy a házasság kizárólag az alperes magatartása miatt romlott meg és kérte egyben az alperes bérlőtársi jogviszonyának a megszüntetését.
A másodfokú bíróság ítéletével az első fokú ítélet nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét pedig helybenhagyta.
A jogerős ítéletnek a lakáshasználat rendezésére vonatkozó része ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A bíróságok a perbeli M. u. 52. sz. alatti lakást a peres felek bérleményének tekintették és eszerint rendelkeztek a lakás használata felől, holott már az első fokú eljárás során is adat merült fel arra, hogy a peres felek eredetileg a felperes anyjának lakásában laktak, és utóbb került sor arra, hogy lakáscserével a perbeli lakásba költöztek. A fellebbezésében a felperes már azt adta elő, hogy a lakásban hárman bérlőtársak: a peres felek, valamint a felperes anyja.
A másodfokú bíróság ennek az előadásnak nem tulajdonított jelentőséget, azért a felperes anyja csak napközben tartózkodik a lakásban, de nem ott lakik.
Az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 65. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a bérlőtársak az egész lakást és a lakásberendezéseket közösen jogosultak használni. Ehhez képest amennyiben megfelel a valóságnak a felperesnek az a perbeli előadása, hogy anyját is bérlőtársnak kell tekinteni, úgy a tanácsi bérlakás használatának rendezése során az ő érdekeire is figyelemmel kell lenni.
A bíróságok ezért akkor jártak volna el helyesen, ha tisztázzák a bérleti jogviszony tartalmát, elsődlegesen azt, hogy a lakás kiutalása kinek a részére történt. Amennyiben ugyanis az lenne megállapítható, hogy a lakás kiutalása a peres felek, valamint a felperes anyja részére történt, úgy gondoskodni kell a felperes anyjának perbenállásáról. A nevezett perben állása mellett lehet ugyanis a továbbiakban azt vizsgálni, hogy a felperes anyjának bérlőtársi jogviszonya az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 94. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alkalmazása mellett megszűnt-e, illetőleg – ilyen irányú kérelem esetében az R. 101. §-ának alkalmazására sor kerülhet-e.
Amennyiben a felperes anyjának bérlőtársi jogviszonya nem szűnt meg, őt a lakás használata megilleti. Ez esetben a peres felek közötti lakáshasználat rendezésénél ennek figyelembevételével kell dönteni.
Az előadottakra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság mindkét fokú ítéletnek törvényességi óvással nem támadott rendelkezéseit nem érintette, a lakás használatának rendezésére vonatkozó rendelkezéseket azonban – a perköltségekre is kiterjedően – hatályon kívül helyezte és e körben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp. 274. §-ának (3) bekezdése]. (P. törv. V. 21 080/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás