BK BH 1983/187
BK BH 1983/187
1983.05.01.
I. Az üzletszerűség csak az olyan szabálysértési értékre elkövetett lopások, sikkasztások, csalások, illetve orgazdaságok tekintetében eredményezi egység megállapítását, amelyek kizárólag az üzletszerűség folytán minősülnek vétségnek [Btk. 316. § (2) bek. c) pont, 317. § (2) bek. c) pont, 318. § (2) bek. c) pont, 326. § (2) bek. b) pont, BK 104. sz.].
II. Ha szabálysértési értékre elkövetett lopás, sikkasztás, csalás, illetve orgazdaság több oknál fogva is vétséget valósít meg, ezt a körülményt a büntetés kiszabása során súlyosítóként kell értékelni [Btk. 83. §].
Az elsőfokú bíróság a vádlottat lopás bűntettében, kisebb értékre elkövetett lopás vétségében és lopás vétségében mondotta ki bűnösnek; ezért – mint többszörös visszaesőt – halmazati büntetésül főbüntetésként 1 évi szabadságvesztésre, mellékbüntetésként pedig 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. Egyben elrendelte a kényszergyógyítását.
Az ítéleti tényállás összefoglalt lényege a következő.
a) A vádlott a munkahelyén magára vette a munkáltatója tulajdonában levő 1200 forint értékű őrbundát, majd a lakására távozott, a bundát pedig eladta.
b) Kb. egy hónap múlva a vádlott az ABC-áruházba ment, hogy onnan szeszes italt tulajdonítson el. Levett az egyik polcról egy üveg 83,30 forint értékű cseresznyepálinkát, azt a ruházatába rejtette, és fizetés nélkül akarta az áruházból kivinni. A bolt dolgozói a cselekményére felfigyeltek, tőle az ellopott árut visszavették.
c) Nem sokkal ezt követően a vádlott egy másik ABC-áruházba ment be. Ismét az volt a célja, hogy italt szerezzen magának. Az előbbihez hasonló módon az egyik polcról ismét levett egy üveg 83,30 forint értékű cseresznyepálinkát, és azt a ruházatába rejtette. A bolt dolgozói mindezt észrevették, és az üveg pálinkát elvették a vádlottól.
d) A vádlott még ebben a hónapban barátjának a házához ment. Miután az ajtót zárva találta az általa ismert helyről elővette a lakás kulcsát, és azzal bement a lakásba. Ott magához vette a sértett 3 db használt férfi nadrágját és egy új állapotban levő – 850 forint értékű – műbőr kabátot. A nadrágok értéke 450 forint volt. Az eltulajdonított, összesen 1300 forint értékű tárgyakat a későbbiek során értékesítette. A pénzt saját céljaira fordította.
e) A vádlott nem sokkal ezután ittas állapotban nőismerősét ment meglátogatni. Odaérkezésekor észlelte, hogy a bejárati ajtó zárva van. Ekkor lefeszítette az ajtó lakatpántját, majd lopás céljából bement a lakásba. Az éléskamrából magához vett egy 3 kg súlyú, 300 forint értékű sonkát.
Az elsőfokú bíróság a vádlott 1000 forintot meghaladó értékre elkövetett lopási cselekményeit [a) és d) pontok] törvényesen minősítette.
Nem tévedett, amikor az első [a) pont] alkalomszerűen elkövetett bűncselekményét még nem látta az üzletszerűség körébe tartozónak.
Ugyanakkor azonban a járásbíróság a további – vagyis a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó – lopásokat illetően a Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiuma BK 104. sz. állásfoglalásában adott iránymutatástól eltérően ítélte meg.
Az említett állásfoglalás főszabályként azt rögzíti, hogy az üzletszerűen elkövetett – ugyanolyan vagy hasonló – cselekmények esetében bűnhalmazatot kell megállapítani, ha az üzletszerűség a bűncselekmény minősítő körülménye.
Törvényi egység akkor jön létre, ha a cselekmények a folytatólagosság egységébe tartoznak, vagy az elkövetési magatartás folyamatos, illetve ha az üzletszerűség az alaptényállás eleme.
Az állásfoglalás értelmében a szabálysértési értékre üzletszerűen elkövetett lopás, sikkasztás, csalás illetőleg orgazdaság vétsége esetén az üzletszerűség az alaptényállás eleme, ezért csak 1 rb. bűncselekmény valósul meg.
Az ilyen bűncselekményegység lényegében ugyanazt a célt szolgálja, mint az értékegybefoglalás [Sztv. 105. § (3) bekezdés] útján létesülő egység. Az értékegybefoglalást illetően viszont töretlen az az ítélkezési gyakorlat (BH1980. évi 326. sz.), amely szerint olyan cselekmény, amely – bármely (más) okból – önmagában sem tekinthető szabálysértésnek, hanem bűncselekmény: nem vonható az értékegybefoglalás körébe.
A BK 104. sz. állásfoglalás az üzletszerűség kapcsán a szabálysértések értékegybefoglalásával azonos célra utal.
Mindebből az következik, hogy azok a szabálysértési értékre elkövetett vagyon elleni cselekmények, amelyek a Btk. 316., 317., 318. és 326. §-ainak (2) bekezdéseiben foglalt más okból az üzletszerűség fennállása nélkül is eleve vétségként értékelendők, megtartják önállóságukat, és nem vonhatók a törvényi egység körébe. Az üzletszerűséget ilyenkor a büntetés kiszabása során súlyosítóként kell figyelembe venni.
Mindezekre figyelemmel a megyei bíróság a tényállás b) és c) pontjában írt cselekményeket (pálinkalopások) a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, és a (2) bekezdésének c) és e) pontjában foglalt körülmények fennállására tekintettel 1-1 rb. lopás vétségének; míg a tényállás e) pontjában írt cselekményt (sonkalopás) a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdésének c), e) és g) pontjában foglalt körülmények fennállására tekintettel ugyancsak 1 rb. lopás vétségeként értékelte, vagyis az említett cselekményeket 3 rb. lopás vétségének minősítette.
A halmazati büntetés kiszabása körében a járásbíróság a bűnösségi körülményeket helyesen vette számba; további súlyosító, hogy a szabálysértési értékre elkövetett lopások több oknál fogva vétségként minősülnek.
A járásbíróság nem tulajdonított kellő jelentőséget a vádlott terhére mutatkozó körülményeknek akkor, amikor a szabadságvesztést a törvény szerint alkalmazható büntetés legkisebb mértékét megközelítő tartamban határozta meg. A megyei bíróság ezért a vádlott főbüntetését súlyosította, nem tévesztve azonban szem elöl az egyes cselekményekkel kapcsolatos – a tényleges tárgyi súly szempontjából jelentőséggel bíró – lopási értékek összegét sem: a vádlott szabadságvesztését 1 évi és 4 hónapi tartamban határozta meg. (Székesfehérvári Megyei Bíróság Bf. 435/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás