GK BH 1983/205
GK BH 1983/205
1983.05.01.
Hatósági árváltozás címén az eladó a vételár megfizetése után abban az esetben sem állhat el a szerződéstől, ha annak a tárgya a felek megállapodása értelmében az eladó birtokában maradt [Ptk. 210. § (3) bek., 226. § (4) bek., 320. §, 381. § (1) bek., GK 19. sz.*].
Az elsőfokú bíróság az ítéletében 402 489 Ft árkülönbözetre és kamatára irányuló keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a perbeli étkezési burgonya hatósági áremelkedése a szerződés megkötését, sőt teljesítését követően, az ellenszolgáltatás kifizetése után történt. Ezért a GK 19. számú állásfoglalás 9. pontjában foglaltakat nem lehetett alkalmazni, mert az alperes terhére késedelmes teljesítés nem állapítható meg, a szerződésben kikötött és az utóbb módosult ár közötti különbözet megfizetésére tehát kártérítés címén sem kötelezhető. A felperes a Ptk. 320. §-ában foglaltak alapján a hatósági árváltozás után elállhatott volna ugyan a szerződéstől, hiszen a felek a perbeli burgonyára tárolási szerződést is kötöttek, és így az elállási jog gyakorlásának az előfeltételei biztosítottak voltak. Minthogy a felperes e lehetőséggel nem élt, a Ptk. 210. §-ának (3) bekezdésére alapítottan a szerződést sem támadhatta meg.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy ha ő az árváltozás után a szerződéstől elállt volna, úgy a vállalatát a károsodás veszélyének tette volna ki, mert nem valószínű, hogy az árintézkedés időpontjában talált volna új vevőt. Ennek hiányában pedig a burgonya nagyobb részét legfeljebb takarmányozási célra tudta volna értékesíteni. Hivatkozott arra is, hogy a burgonya fogyasztói árának emelkedése éppen azért következett be az 1979. év végén, hogy a magasabb ár a tároló vállalatoknál jelentkező többletköltségek egy részét fedezhesse. Állította azt is, hogy a hatósági áremelkedésből eredő többletárbevétel egy részének megfizetésére a bíróság kötelezheti az alperest, hiszen a szerződés sikeres megtámadása következtében részleges érvénytelenség esetén a bíróság jogosult az árban való megállapodást módosítani.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és a felperes keresetét elutasító döntése is megalapozott. A felperes 1979. november 6-án az akkor hatályos rögzített áron 8000 q érkezési burgonyát eladott az alperesnek, amely az ellenértéket 1979. november 29-én ki is fizette. Az a tény, hogy 1979. december 27-től, illetőleg 1980. április 1-jétől az étkezési burgonya felvásárlási és fogyasztói ára is emelkedett, nem teremt alapot az eladó felperesnek arra, hogy az emiatt jelentkező árkülönbözetet vagy annak egy részét az alperestől követelje. A Ptk. 210. §-a értelmében a szerződést csak az esetben lehet megtámadni, ha a megtámadás oka már a szerződéskötéskor fennállt. Nem minősíthető a Ptk. 210. §-ának (3) bekezdésében foglalt téves feltevésnek az az eset, ha a felek a szerződéskötéskor az áremelkedést a ténylegesen bekövetkezettnél alacsonyabb mértékűnek remélték. A forgalom biztonsága megköveteli, hogy a teljesített szerződéseket a későbbiek során bekövetkezett hatósági árintézkedések után megtámadás eredményeként ne lehessen érvényteleníteni. Minthogy az árintézkedés és egyéb jogszabály sem rendeli el az áremelkedésnek visszaható hatállyal való érvényesülését, az bírói úton sem kényszeríthető ki.
Szükséges még megjegyezni, hogy az elsőfokú bíróság az ítélete indokolásában tévesen állapította meg azt, hogy a felperes a szerződéstől elállhatott volna, és hogy ennek az elmulasztása miatt nem támadhatja meg a szerződést. A Ptk. 226. §-a (4) bekezdéséből következően hatósági árváltozás esetén is a szerződéstől csak annak teljesítéséig lehet elállni. A perbeli esetben pedig az adásvételi szerződés a vételár kiegyenlítésével teljesedésbe ment attól függetlenül, hogy a tárolási szerződés értelmében a burgonya ténylegesen a felperesnél maradt. Ennek következtében a felperes sem állhatott el az árváltozás idején a már teljesített szerződéstől. Egyébként az elállási jog gyakorlása nem előfeltétele a megtámadási jog gyakorlásának
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. II. 30 670/1981. sz.)
*].
Lásd helyette a jelenleg hatályos GK 36. sz. állásfoglalást.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás