GK BH 1983/207
GK BH 1983/207
1983.05.01.
I. A kivitelező nem tehető felelőssé a hibás terv megvalósításáért, ha a hiba felismeréséhez olyan számítás szükséges, amelynek elvégzésére nem köteles.
II. Tervezési hiba miatt a kivitelezőnek fel nem róhatóan hibás épület kijavítására a tervezőt kell kötelezni, ha a kivitelező a tervező költségére sem vállalja a kijavítást [Ptk. 310. §, 355. § (1)–(2) bek., GKT 29/1973. sz.].
Az I. r. alperes volt a kivitelezője a II. r. alperes által készített tervek alapján három lakóépületnek. Ezeknek az átadás-átvétele 1977-től 1979-ig terjedő időben volt. Rövid használat után mindhárom épületnél beázott a tető, és emiatt nedvesség, penész keletkezett. A felperes 1980. november 28-án 300 000 Ft perértékű keresetet terjesztett elő a bekövetkezett penészesedés és beázás megszüntetése iránt. A kereset értelmében a hibák arra vezethetők vissza, hogy nem megfelelő szigetelés készült, és ezáltal ún. hőhíd keletkezett. A felperes ennek a megszüntetését is kérte. Keresetében az egyes épületeknél részben felsorolta a hibákkal érintett lakásokat, de arra hivatkozott, hogy a példálódzóan felsorolt lakásokon kívül a hiba más lakásoknál is fennáll.
Az első fokon eljárt megyei bíróság szakértői bizonyítást folytatott le. A szakvélemény alapján arra a megállapításra jutott, hogy nedvesedés és penészesedés a házak IV. emeletén található lakásokban van, amelyeknek oka tervezői mulasztás, nevezetesen az, hogy a betonkoszorú megfelelő hőszigetelése nem lett megtervezve, és emiatt „hőhídhatás” jelentkezik. A szakvélemény alapján a bíróság azt állapította meg, hogy ezt a tervezési hibát a kivitelező nem ismerhette fel, ezért az I. r. alperessel szembeni keresetet elutasította, a II. r. alperest kötelezte arra, hogy az épületek IV. emeletén a betonkoszorú hőszigetelését végezze el, szüntesse meg a hőhídhatást, és az ebből származó következményeket (nedvesedés, penészesedés) javítsa ki. Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet a II. r. alperessel szemben is elutasította.
Az első fokú ítélet indokolásában a bíróság a szakvéleményre hivatkozva a II. r. alperes marasztalását azzal indokolta, hogy hibás teljesítés miatt fennáll a kártérítési felelőssége is, és miután a kivitelező a tervezési hibát nem ismerhette fel, a tervező köteles a hibákat megszüntetni.
Az elsőfokú bíróság a keresettel érvényesített további, tehát a IV. emeleten kívüli lakások hibáinak kijavítására irányuló kereset elutasítását azzal indokolta meg, hogy a szakvélemény szerint nem állapítható meg az, hogy mi a hiba oka, illetve csak a falszerkezet megbontásával volna megállapítható.
Az ítélet ellen a felperes és a II. r. alperes fellebbezett.
A felperes fellebbezése alapos, a II. r. alperes fellebbezése alaptalan.
Az első fokú eljárás során beszerzett szakértői véleményből, a szakértőnek a tárgyaláson tett kijelentéseiből és a per egyéb adataiból megállapítható, hogy a betonkoszorúk megfelelő hőszigetelésének hiánya tervezési hiba, amelyért kizárólag a II. r. alperes szavatossági és kártérítési felelőssége áll fenn. Az adott esetben ugyanis az I. r. alperes a tervezési hiba következményeit, kihatásait nem ismerhette fel, ezért kártérítési felelőssége nincs [Ptk. 392. § (2) bek., GKT 29/1973. sz.]. A hőszigetelés hiányosságának megállapításához számítások szükségesek, amelyek elvégzésére a kivitelező nem köteles. A jelen esetben a szakértő álláspontja szerint a kivitelező azt sem tudhatta, hogy a betonkoszorúk csökkentett mértékű hőszigetelése hőhídhatást fog létrehozni. Ilyen körülmények között a II. r. alperes szavatossági felelőssége alapján köteles a hibák megszüntetéséhez szükséges kijavítási tervdokumentációt elkészíteni, kártérítési felelőssége folytán pedig a hibák természetbeni kijavítására is köteles (Ptk. 310. §). Mivel az adott esetben a marasztalással érintett lakások tekintetében az I. r. alperes szerződésszegése nem állapítható meg, nem volt jogalap arra hogy az elsőfokú bíróság a nevezett alperest kijavításra kötelezze. Erre akkor kerülhetett volna sor, ha az I. r. alperes az első fokú eljárás során erre vállalkozott volna. Ennek hiányában a II. r. alperes – természetbeni kártérítésként – köteles gondoskodni a hibák kijavításáról, illetve kijavíttatásáról [Ptk. 355. § (1)–(2) bek.].
A fentiekre tekintettel az első fokú ítélet 1. és 2. bekezdésében a II. r. alperes terhére megállapított rendelkezésekkel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A kereset további részének elutasítása a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem megalapozott rendelkezés. A szakértői véleményből megállapíthatóan nemcsak a IV. emeleti lakásokban áll fenn a felperes által kifogásolt hiba, hanem további lakásokban is (fszt., I. em., és III. em. lakások). A kereset elutasítása ezeknél a lakásoknál azért sem megalapozott, mert az elsőfokú bíróság a fenti tartalmú szakértői vélemény birtokában az ítélet indokolásában nem jelölte meg az elutasítás okait. Az első fokú ítélet rendelkező részében meghatározott IV. emeleti és az indokolásban említett III. em. 8. sz. lakáskivételével a keresetben felsorolt, illetve a szakvéleményben szereplő további lakásokban megjelölt hibákkal, az igény alaposságával vagy alaptalanságával az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásában nem foglalkozott. Jelenleg ebben a kérdésben nem hozható megnyugtató döntés, mert egyrészt a felperes a keresetében – saját előadása szerint – csak példálódzó felsorolást közölt a hibával érintett lakásokról, másrészt a szakértő a lakások egy részébe nem tudott bejutni. Ez utóbbi lakásokra vonatkozóan nem áll rendelkezésre szakvélemény. A felperes a fellebbezésében ugyancsak nem sorolta fel egyértelműen és a keresettel azonosan az általa hibásnak minősített azokat a lakásokat, amelyeknél sérelmezi a kereset elutasítását. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletnek a kereset elutasítására vonatkozó rendelkezését a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. Az újabb eljárás során a bizonyítási eljárást ki kell egészíteni. Tisztázni kell a felperesi igényt, a még meg nem vizsgált lakásoknál a szakvéleményt ki kell egészíteni. Ezt követően kell a még el nem bírált igény tekintetében újabb határozatot hozni. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 921/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás