GK BH 1983/208
GK BH 1983/208
1983.05.01.
Építés-szerelési munka szerződés nélkül történt elvégzése esetén általában a jogalap nélküli gazdagodásnak a maximált ár alapján meghatározott összegét kell megfizetni [Ptk. 361. § (1) bek.; 3/1980. (I. 19.) ÉVM–ÁH sz. r. 22. § (2) bek., GK 19. sz.* 5. pont.].
A generálkivitelező alperes egy iskolaépület szerkezeti falainak kivitelezésére a felperessel kívánt alvállalkozói szerződést kötni. A szerződés a felek között az árban való megegyezés hiánya miatt nem jött létre, a felperes a munka kivitelezését 1980. május 19-én mégis megkezdte, majd a kivitelezés után, 1980. augusztus 29-én 391 825 Ft-ról kiállított számlát nyújtott be, amelyet az alperes 236 593 Ft-ra kollaudálva egyenlített ki. Ezt követően a felperes 250 377 Ft-ról pótszámlát küldött az alperesnek, ennek kifizetését azonban az alperes megtagadta.
A felperes a keresetében az alperest az utóbb említett összeg megfizetésére kérte kötelezni.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, előadva, hogy csupán a kivitelezési munka tényleges értékét hajlandó megtéríteni.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének 7083 Ft és ennek kamatai erejéig adott helyt, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az ítéletében megállapította, hogy a felek az árban nem állapodtak meg, viszont a perbeli építkezés maximált áras volt, így a vitatott elszámolásra is ez az irányadó. A perben kirendelt szakértő megállapította, hogy a felperes a maximált ár figyelembevételével milyen összegre jogosult. A szakértő szerint az elvégzett munka értéke 243 676 Ft , amiből az alperes 236 593 Ft-ot átutalt, ezért a különbözet 7083 Ft , amelynek megfizetésére köteles az alperes.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A fellebbezés alaptalan.
Az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást abban, hogy az árban való megállapodás hiányában, minthogy a szolgáltatás tárgyára a jogszabály maximált árat állapít meg, ez az irányadó. A 3/1980. (I. 19.) ÉVM–ÁH sz. rendelet 22. §-ának (2) bekezdése szerint ugyan az építés-szerelési munkák árát a helyszíni bejáráson rögzített feltételek és adatok alapján összeállított költségvetésben kell előirányozni, de az árszabályoknak megfelelően. Ha azonban a kialakított ár jogszabályt sért, semmisség miatt a különbözet a kivitelezőnek akkor sem jár, ha a jogszabálysértéssel kialakított árat a szerződésbe is felvették. Minthogy a konkrét esetben a felek között szerződés nem jött létre, az alperes – amint arra a GK 19. sz. állásfoglalás 5. pontja rámutat – a Ptk. 361. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogalap nélküli gazdagodás összegét köteles visszatéríteni. Ez pedig a szakértő által a maximált ár figyelembevételével meghatározott összeg.
A szakértő mind a felmenő falazat, mind a gépköltség tekintetében megalapozott véleményt terjesztett elő. A falazatnál a különleges falazásra tekintettel a felperes javára m3-enként 18,60 Ft-ot számolt el. A munka ellenértékét a gépköltség vonatkozásában is maximált áron számolta el. Az előbbiek értelmében alaptalanul hivatkozik a felperes a gépköltségek elszámolásánál arra, hogy az organizációs jegyzőkönyvben rögzítettek alapján összeállított költségvetés szerint kell az elszámolást elvégezni.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. V. 30 898/1981. sz.)
*
Lásd helyette a jelenleg hatályos GK 36. sz. állásfoglalást.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás