GK BH 1983/210
GK BH 1983/210
1983.05.01.
Fellebbezést az elsőfokú bíróságnak csak olyan határozata ellen lehet benyújtani, amely az eljárás tárgyára vonatkozóan rendelkezést vagy megállapítást tartalmaz. Viszontkereset indításának a fellebbezési eljárásban nincs helye [Pp. 235. § (1) bek., 147. § (1) bek.].
A felek között egy lakóépület hibás fűtési rendszerének kijavítása iránt indult a per. A létesítményt a felperes megrendelése alapján az I. r. alperes generálkivitelező, a fűtési rendszert pedig a II. r. alperes készítette. Az eljárás során szakértői szemlét tartottak, amikor a szakértő – többek között – olyan megállapítást tett, hogy a szivattyúk szívóoldali vezetékeinél elkötés van, és hogy a hőközpontnak a tervdokumentációtól eltérő kivitelű, átadás utáni átalakítását, vagyis az elkötést az a vállalat végezte, amelyik az átadás-átvétel után a helyszínen tevékenykedett. Az első fokú eljárás során sem a szakértő, sem a felek nem tudták megjelölni, hogy az átadás-átvétel után melyik vállalat végzett a kérdéses berendezésen javítást.
A II. r. alperes a szakértő által megállapított hibák kijavítását elvállalta, illetve azt el is végezte. Miután ezt az érdekeltek bejelentették az elsőfokú bíróságnak, és a szakértői szemlén felvett jegyzőkönyvből kitűnt, hogy a berendezés ebben az időpontban a rendeltetésszerű használatra már alkalmas volt, az elsőfokú bíróság felhívta a felperest, hogy nyilatkozzék, ilyen körülmények között a továbbiakban is fenntartja-e a keresetét.. Annak bejelentésére is felhívta a feleket, hogy – a per megszüntetésére irányuló felperesi kérelem esetén – miként viselik a felmerült költségeket.
A fenti felhívásra a felperes úgy nyilatkozott, hogy a perben felmerült költségek viselésére a perre okot adó II. r. alperes köteles, mert csak a per tartama alatt végezte el a javítási munkát.
Az elsőfokú bíróság ezt követően hozta meg sérelmezett végzését, amellyel a pert megszüntette. A kirendelt szakértő díját és költségét 3400 Ft-ban állapította meg, és ennek megfizetésére a II. r. alperest kötelezte. Ugyancsak a II. r. alperest kötelezte 8400 Ft első fokú és a megelőző eljárásban megállapított 16 800 Ft másodfokú eljárási illeték megfizetésére.
A végzés indokolása szerint a szakértői bizonyítás igazolta a II. r. alperes szerződésszegését, megállapítható volt, hogy kizárólag az ő hibájából nem működött megfelelően a fűtési rendszer. Miután azonban a kijavítás időközben megtörtént a per a továbbiakban „célját vesztette”. A felmerült perköltségek viselésére a bíróság a II. r. alperest szerződésszegése folytán kötelezte.
A fenti végzés ellen a költségviselésre vonatkozó rendelkezések tekintetében a II. r. alperes fellebbezett. Kérelme arra irányult, hogy a felperes viselje az első fokú ítéletben megállapított valamennyi perköltség felét és ezen túlmenően fizessen meg a II. r. alperesnek 2486 Ft-ot. Ez utóbbi kérelmét azzal indokolta, hogy a per előzményét képező ügyben 4972 Ft szakértői díjat előlegezett, melynek 50%-át a felperesnek kell viselnie. A II. r. alperes előadta, hogy az első fokú eljárás során eljárt szakértő a fűtési rendszer hibájának két okát állapította meg. Ezek közül az egyik a felperes érdekkörében merült fel, ugyanis a szivattyúk szívóoldali vezetékénél történt elkötés, illetve átalakítás az átadás-átvételi eljárás utáni eredetű, tehát nem kivitelezési hiba. Ilyen körülmények között a II. r. alperes szerint a perre csak részben adott okot, tehát a költségek megosztása indokolt közte és a felperes között.
A II. r. alperes fellebbezése részben alapos.
Az első fokú eljárás adataiból, így elsősorban a szakértői szemléről felvett jegyzőkönyvben a szakértő által előadottakból megállapítható, hogy a hőközpont hibáját részben az okozta, hogy az átadás-átvétel után a berendezésen átalakítást végeztek. Megalapozott ehhez képest a II. r. alperesnek az a fellebbezési előadása, hogy a felperes keresetével érvényesített igény, a perbeli épület fűtési berendezésében bekövetkezett hibák kijavítása iránti követelés vele szemben csak részben volt alapos, hiszen a hibát csak részben okozta a II. r. alperes szerződésszegése. Mivel a meg nem cáfolt szakértői vélemény szerint a bekövetkezett hibát részben olyan körülmény okozta, amely az átadás-átvétel után merült fel, a II. r. alperest ezért szavatossági felelősség nem terheli. A II. r. alperes díjtalan kijavítási kötelezettsége csak a hiba egyik okáért állott fenn, az általa elkövetett kivitelezési hibát volt köteles megszüntetni.
Ebből következik, hogy a felperes csak részben lett pernyertes, illetve a II. r. alperes csak részben lett pervesztes. Mivel a Pp. 81. §-ának (1) bekezdése értelmében ilyen esetben a bíróság a perköltség felől a pernyertesség arányában határoz, indokolt a II. r. alperesnek az a kérelme, hogy a perköltségeket csak részben viselje. Ezért a felmerült 8400 Ft első fokú, valamint 16 800 Ft másodfokú eljárási illetéknek a II. r. alperes csak az 50%át köteles megfizetni. Ennek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az illetékre vonatkozó rendelkezést módosította és az alperest terhelő illeték összegét csökkentette. A 16/1976. (XII. 31.) IM sz. rendelet 23. §-ának (2) bekezdésében foglaltak értelmében – tekintettel arra, hogy az adott esetben a felperest igényérvényesítési kötelezettség terhelte – csak a pervesztes alperes köteles eljárási illeték fizetésére.
Az első fokú eljárás során felmerült szakértői díj és költség megosztása az érdekelt felek, a felperes és a II. r. alperes között a fent kifejtettekre tekintettel ugyancsak indokolt volt. Ennek folytán a felperes köteles a költségek 50%-át a szakértőnek megfizetni.
A további fellebbezési kérelem, amely arra irányult, hogy a felperes térítse meg a II. r. alperesnek a jelen per előzményét képező ügyben a II. r. alperes által előlegezett szakértői díj 50%-át, nem tartozik a jelen fellebbezésre. Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott végzésében a most említett szakértői díjról nem rendelkezett. Ehhez képest nincs olyan rendelkezés, amellyel szemben fellebbezés előterjeszthető volna [Pp. 235. § (1) bek.]. Ezért az idevonatkozó részében a II. r. alperes fellebbezési kérelme alaptalan. A fellebbezési eljárásban pedig viszontkereset előterjesztésére lehetőség nincs [Pp. 147. § (1) bek.]. (Legf. Bír. Gf. IV. 31 042/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás