MK BH 1983/216
MK BH 1983/216
1983.05.01.
Ha a mezőgazdasági szakcsoport a szövetkezet küldöttgyűlésének a megalakulását megerősítő határozata meghozatala előtt a szövetkezet igazgatósága (vezetősége) előzetes hozzájárulásával meghatározott tevékenységet folytatott, a szakcsoport tagja az ezzel összefüggésben keletkezett kárának megtérítése iránti igényét a tagsági vitákra előírt szabályok szerint érvényesítheti. Per esetén a vita eldöntése a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik [Pp. 45. § (2) bek.; 28/1972. (IX. 27.) MT sz. r. 2. §*].
A felperes tagja az alperesnek, valamint az alperes juhtenyésztő szakcsoportjának.
A szakcsoport – az alperes igazgatóságának előzetes hozzájárulásával – 1980. május 6-án tartotta alakuló tagértekezletét. Az igazgatóság 1980. június 25-én hagyta jóvá a szakcsoport működési szabályzatát. Az alperes küldöttgyűlése 1980. december 12-én hozott határozatával hagyta jóvá a szakcsoport megalakulását.
A felperes nyírott anyajuhát és nyíratlan jerketoklyó bárányát 1980. május 25-én legeltetés céljából átadta a szakcsoport elnökének, F. F.-nek. Egyúttal kifizette a két juh legeltetéséért járó fűbért és a szállítási költség arányos részét. Juhait a külső gyapjún jellel látta el és fülgombokat is elhelyezett.
A szakcsoport elnöke a felperes és a szakcsoport többi tagjának juhait az alperes gépkocsiján a T.-i ÁFÉSZ juhtenyésztő szakcsoportja e.-i legelőjére szállította bérlegeltetésre, és az előzetes megállapodás alapján a juhokat a T.-i ÁFÉSZ szakcsoportja juhászának adta át. Azért választották ezt a megoldást, mert 1980-ban az alperes szakcsoportja M.-en e célra sem legelőt, sem juhászt nem tudott biztosítani.
A legeltetés befejezésekor, 1980. november 6-án a felperes megbízottja, M. F. ment el E.-re a felperes juhaiért. A számadó juhász azonban az átadott juhok helyett csak másik két 1980-as születésű, gyenge, rosszul fejlett bárányt adott át azzal, hogy a felperes juhait a szakcsoport valamelyik tagja már korábban átvette.
Miután a saját tulajdonú juhok hollétének felderítése eredménytelen maradt, a felperes az alperes igazgatójához fordult az őt ért mintegy 4500 forint összegű kár megtérítése érdekében.
Kártérítési igényét az alperes igazgatója elutasította, s erről a felperest az 1981. január 10-én kelt levelében lényegében azzal az indokolással értesítette, hogy a szakcsoport hivatalosan csupán 1980. december 12-e óta működik. Az ezt megelőző időpontban a szakcsoport vezetősége senkit sem bízott meg a juhok átvételével, illetőleg a T.-i ÁFÉSZ részére történő átadásával. Ezért sem a szakcsoportot, sem az alperest nem terheli felelősség a felperest ért kárért.
Ezt követően a felperes a már említett összegű kárának megtérítése iránt keresetet indított az alperes ellen a munkaügyi bíróság előtt, amely végzésével a keresetlevelet – hatáskörének hiányára utalva – azzal az indokolással tette át az Sz.-i Járásbírósághoz, hogy a kárért a T.-i ÁFÉSZ juhtenyésztő szakcsoportja juhászát terheli a felelősség. Minthogy a kár nem munkaviszonnyal vagy tagsági viszonnyal összefüggésben keletkezett, a kárigény elbírálására a munkaügyi bíróságnak nincs hatásköre.
Az Sz.-i Járásbíróság végzésével a keresetlevelet az elbírálásra illetékes M.-i Városi Bírósághoz tette át, amely az ítéletével elutasította a felperes keresetét.
Az ítélet indokolása szerint a 32/1977. (VIII. 17.) MT számú rendelettel módosított 28/1972. (IX. 27.) MT számú rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott előfeltétel hiányában – minthogy nincs olyan adat, hogy az alperes igazgatósága előzetesen hozzájárult volna a szakcsoport működéséhez – a küldöttgyűlésnek a megalakulást megerősítő határozata előtt a felek között az adott ügy kapcsán semmiféle jogviszony nem keletkezett. Az alperest tehát nem terheli anyagi felelősség a felperes juhainak elcseréléséből eredő kárért.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság hatályon kívül helyezte a városi bíróság ítéletét, és a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A városi bíróság újabb határozatával a felperes keresetét az alperes szövetkezet döntőbizottságához tette át azzal az indokolással, hogy a felek közötti vita – miután az alperes bejelentette, hogy a felperes tagsági díjat fizetett és a juhtenyésztő szakcsoport tagja lett – tagsági jogviszonyból eredő vita, amelynek érdemi elbírálására előzetes döntőbizottsági eljárás hiányában nem kerülhet sor.
A szövetkezeti döntőbizottság a határozatával a felperest és az alperest fele-fele részben tette felelőssé a kárért. Arra kötelezte az alperest, hogy szakértő bevonásával állapítsa meg a tényleges kár összegét. Annak a felperes által átadott és átvett juhok árkülönbözetével kell egyenlőnek lennie.
A döntőbizottság megállapította, hogy a szakcsoport vezetősége nem járt el körültekintően a legeltetésre átvett juhok nyilvántartásának megszervezésével. Felelősség terheli a megalakult szakcsoport vezetőségét, de az alperest is, mert nem nyújtott kellő segítséget a szakcsoport érintett tagjainak a legeltetés lebonyolításához. Ugyanakkor a felperes felelőssége abban állapítható meg, hogy a szakcsoport vezetőségének figyelmeztetése ellenére egyetlen alkalommal sem tekintette meg a juhait, és a legeltetés befejezésekor nem személyesen jelent meg juhai átvételére.
A felperes a döntőbizottság határozatát keresettel támadta meg a munkaügyi bíróság előtt, amely – tekintettel arra, hogy ez ügyben korábban már, a városi bírósággal együtt, hatáskörének hiányát állapította meg – az ügy iratait a hatáskörrel rendelkező bíróság kijelölése végett a Legfelsőbb Bírósághoz terjesztette fel.
A Legfelsőbb Bíróság a bíróságok között keletkezett nemleges hatásköri összeütközést a munkaügyi bíróság kijelölésével szüntette meg.
A 28/1972. (IX. 27.) MT számú rendeletnek a 32/1977. (VIII. 17.) MT számú rendelet 1. §-ával megállapított 2. §-a a következőket tartalmazza:
“(1) A szakcsoport megalakulásához szükséges:
a) a szövetkezet igazgatóságának (vezetőségének) előzetes hozzájárulása a szakcsoport szervezéséhez,
b) az alakuló tagértekezlet megtartása,
c) a szövetkezet küldöttgyűlésének az alakulást megerősítő határozata.
(2) Indokolt esetben a szövetkezet igazgatósága (vezetősége) előzetesen hozzájárulhat ahhoz, hogy a szakcsoport – a küldöttgyűlés alakulást megerősítő határozatának meghozatala előtt – a szövetkezeten belül meghatározott tevékenységet folytasson.”\parA Legfelsőbb Bíróság F. F.-nek, a szakcsoport elnökének tanúvallomása, valamint az összes körülmény alapján tényként állapítja meg, hogy az alperes szövetkezet igazgatósága még a küldöttgyűlésnek az alakulást megerősítő határozata előtt hozzájárult ahhoz, hogy a szakcsoport a szövetkezeten belül meghatározott tevékenységet folytasson.
Ezt a következők támasztják alá: F. F., az alperes juhtenyésztő szakcsoportjának elnöke a szakcsoport juhainak legeltetését intézményesen szervezte. Az ügyben előzetesen tárgyalást folytatott a T.-i ÁFÉSZ juhtenyésztő szakcsoportjával. Nyilvántartást készített a szakcsoport tagjainak legeltetésre szánt juhairól, segédkezett azok megjelölésében, megszervezte azoknak E.-re történő szállítását, a juhokat 1980. május 25-én az alperes teherautóján elszállította, és a T.-i ÁFÉSZ juhászának átadta, a tagokat terhelő fűbért a tagoktól beszedte, és azt a T.-i ÁFÉSZ szakcsoportjának kifizette.
Döntő körülményként kell értékelni azt is, hogy a szakszövetkezet tagjai – így a felperes is – a tagsági díjat az alperes juhtenyésztő szakcsoportjának az 1980. évre megfizették.
Az alperes juhtenyésztő szakcsoportja az alperes igazgatóságának előzetes hozzájárulásával már 1980. május 6-án megalakult, és ezt követően, 1980. május 25-én került sor a juhok legeltetés céljából történő összegyűjtésére.
Annak ellenére, hogy az alperes küldöttgyűlése a szakcsoport megalakulását megerősítő határozatát csak 1980. december 12-én hozta meg, megállapítható, hogy az alperes igazgatósága a felhívott jogszabály idézett 2. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint járt el. Ezért a felek közötti kártérítési vita tagsági jogviszonyból származó vita, amelynek elbírálása a szövetkezeti döntőbizottság határozata ellen benyújtott kereset alapján nem az általános hatáskörű bíróság, hanem a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettek folytán a Pp. 45. §-ának (2) bekezdése alapján a per tárgyalására a munkaügyi bíróságot jelölte ki. (Mpk. II. 10 325/1982. sz.)
*].
A határozatban felhívott 28/1972. (IX. 27.) MT sz. rendelet 1982. január 1-jével hatályát vesztette. A helyébe lépett 27/1981. (IX. 5.) MT sz. rendelet 2. §-a a hatályon kívül helyezett jogszabálynak a határozatban idézett rendelkezésével azonosan rendelkezik. Ezért a határozatban kifejtetteket továbbra is irányadónak kell tekinteni.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás