BK BH 1983/217
BK BH 1983/217
1983.06.01.
I. Garázdaság bűntettének és ezzel összefüggésben értékegybefoglalás folytán megvalósult 1 rb. kisebb kárt okozó rongálás vétségének bűnhalmazatban megállapítása [Btk. 12. § (1) bek., 271. § (2) bek. a) pont, 324. § (2) bek. a) pont, BK 93. sz.].
II. Az egész község esti nyugalmát zavaró garázda csoport tagjaival szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának téves felfüggesztése [Btk. 89. §, 82. § (1) bek.].
A járásbíróság az I. r., a II. r. és a III. r. terhelteket csoportosan elkövetett garázdaság bűntettében mondotta ki bűnösnek. Ezért az I. r. terheltet 6 hónapi szabadságvesztésre és 2000 forint pénzmellékbüntetésre,
a II. r. terheltet 5 hónapi szabadságvesztésre és 2000 forint pénzmellékbüntetésre,
a III. r. terheltet pedig 6 hónapi szabadságvesztésre és 2500 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.
A kiszabott szabadságvesztés végrehajtását mindhárom terhelt esetében 3 évi próbaidőre felfüggesztette.
Az ítéletben megállapított tényállás szerint a terheltek az italboltban a délutáni órákban nagy mennyiségű szeszes italt fogyasztottak. Este 21 óra után erősen ittas állapotban kiabálva, lármázva hagyták el az italboltot, és a község főutcáján hazafelé tartva gátlástalanul garázdálkodni kezdtek. Először K. L. lakásának öt utcai ablakát, majd R. J. házának három utcai ablakát törték be.
Ezt követően kövekkel dobálták meg G. I. lakásának utcai ablakredőnyeit, és az emiatt tiltakozó K. J.-t mindhárman megtámadták, majd a lakás udvarra néző ablakát egy nagyméretű blokktéglával betörtek. Ezután visszatérve az utcára hasonló módon rongáltak meg a redőnyöket is.
Továbbhaladva bementek az ÁFÉSZ-iroda udvarába, és az ott álló gépkocsik közül háromról letörték a visszapillantó tükröt. Később visszatértek G. I. lakása elé, K. J.-t megöléssel fenyegették, és az őket csendre intő L. I. udvarába téglákat hajigáltak. Az útjukat folytatva még két házon törték be az ablaküvegeket, végül P. J. ablakredőnyeit téglával dobálták meg.
A terheltek által a 8 sértettnek okozott kár egyetlen esetben sem haladta meg az 1000 forintot.
A jogerős ítélet ellen – mindhárom terhelt vonatkozásában – a rongálás vétségében való bűnösség megállapításának elmulasztása, valamint a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése miatt emelt törvényességi óvás alapos.
I. A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának 93. sz. állásfoglalásában kifejtett helyes jogértelmezés szerint, amennyiben a rongálás a garázdaságot megvalósító magatartástól nem elkülönülten, hanem azzal mintegy egybeesve – valójában magával az erőszakos magatartás kifejtésével – valósul meg: valóságos „alaki-halmazat” folytán bűnhalmazat megállapításának van helye, feltéve, hogy a rongálás törvényi büntetési tétele nem súlyosabb mint a garázdaságé. Kivétel, ha a vizsgált cselekmény csupán a rongálás szabálysértését valósítja meg, ugyanis az ilyen csekélyebb károkozás, jelentéktelen állagsérelem a dolog elleni erőszak fogalmába értelemszerűen beletartozik.
Az 1979. évi 5. sz. tvr. (Btké.) 28. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint – amely visszautal az (1) bekezdés h) pontjára – értékegybefoglalás folytán bűncselekmény valósul meg, ha a tulajdon elleni szabálysértések esetén a dolog értéke a szabálysértési értékhatárt meghaladja. Minthogy az adott esetben a sértetteknek okozott együttes kár összege a 10 000 forintot nem haladta meg, a terheltek cselekménye megvalósította a Btk. 324. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdésének a) pontja szerint minősülő – társtettesként elkövetett – rongálás vétségét. Következésképpen a garázdaság bűntettével bűnhalmazatban –, amelynek megnevezésénél szükségtelen a „csoportos” elkövetésre való utalás (BK 1. sz.) – a terheltek bűnösségét a rongálás vétségében is meg kellett volna állapítani.
II. Törvénysértéssel került sor mindhárom terhelt vonatkozásában a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére.
A cselekmény tárgyi súlya kiemelkedő. A súlyosan ittas terheltek a karácsonyi ünnepeken, a késő esti órákban. gátlástalan módon, jelentős időn keresztül zavarták meg az egész falu nyugalmát, fenyegették, sőt veszélyeztették az őket nyugalomra intő személyek testi épségét, és válogatás nélkül rongáltak meg mások vagyontárgyait.
Az I. és a II. r. terhelteket verekedés szabálysértése miatt előzőleg megbírságolták, tehát a személyükben már korábban is kedvezőtlen – társadalomellenes – vonások voltak felismerhetők.
Az ilyen tevékenység a társadalomban uralkodó általános erkölcsi megítélés szerint különösen elítélendő, és a súlyosabb megítélés alá eső társtettesi minőségben megvalósított cselekmény tárgyi súlya is jelentős. Erre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság V. számú Büntető Elvi Döntésében foglaltakra is figyelemmel a terheltek esetében a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére nem kerülhetett volna sor.
Ugyanakkor a végrehajtandó szabadságvesztés alkalmazása esetén a visszatartó hatás növelése érdekében kiszabott pénzmellékbüntetés szükségtelen, a Btk. 82. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel pedig a pártfogó felügyelet elrendelését is mellőzni kellett. (B. törv. IV. 760/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás