• Tartalom

BK BH 1983/219

BK BH 1983/219

1983.06.01.
Ha az elkövető életszínvonalából és az egyéb körülményekből arra lehet következtetni, hogy az igazolt keresetnél lényegesen nagyobb a rendszeres jövedelme, a pénzbüntetés egynapi tétele összegének meghatározásánál ez utóbbi, reálisan becsült jövedelmet kell irányadónak tekinteni [Btk. 51. §, 58. §, 188. § (1) bek.].
A járásbíróság a terheltet ittas járművezetés vétségében mondotta ki bűnösnek, és ezért 50 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egynapi tétel összegét 100 forintban állapította meg.
A megállapított ítéleti tényállás szerint a terhelt 5500 forint jövedelemmel rendelkező étteremvezető, aki naponta gépkocsival jár más községben levő munkahelyére.
A vádbeli napon a terhelt a személygépkocsiját a város belterületén levő egyik út kereszteződésétől kb. 20 méterre állította le, majd a közeli eszpresszóban szeszes italt fogyasztott. Később gyalog átment egy másik étterembe, majd onnan visszatért az eszpresszóba. Mindkét helyen ismételten fogyasztott szeszes italt.
A járőrszolgálatot teljesítő rendőrök ebben az időben látták az általuk személy szerint ismert terheltet az étteremben italozni.
Az utcában tartózkodó járőr észlelte, hogy a terhelt gépkocsijával elindult, ezért a következő út torkolatánál bevárta, és megállásra szólította fel.
A terhelt járművével megállt ugyan, de az intézkedés során az alkoholszonda használatát megtagadta. Ekkor a terheltet vérvételre állították elő. A vérvizsgálat adatai szerint a terhelt 2,78 ezrelék véralkohol-koncentrációnak megfelelő – szeszes italtól súlyos fokban befolyásolt – állapotban volt.
A járásbíróság a járművezetéstől eltiltásra irányuló ügyészi indítványnak nem adott helyt, miután álláspontja szerint e mellékbüntetés alkalmazása a súlyos fokú alkoholos befolyásoltság mellett sem szükséges, miután a terhelt közlekedési magatartása eddig kifogástalan volt, csupán néhány méteres útszakaszon vezetett, és vezetői engedély hiányában munkakörét csak nagy nehézségekkel tudná ellátni.
A megyei bíróság a mellékbüntetés mellőzése miatt bejelentett ügyészi fellebbezést alaptalannak ítélte meg, és az első fokú ítéletet helybenhagyta.
A főbüntetés eltúlzott enyhesége és a járművezetéstől eltiltás nem alkalmazása miatt emelt törvényességi óvás alapos.
Az alkoholfogyasztási tilalom a közúti közlekedés egyik alapvető rendelkezése, mivel az ilyen állapotban való járművezetés kiemelkedő helyen áll a baleseti veszélyforrások között. E tilalom megsértése súlyos fegyelmezetlenségre utal, ezért – az indokolt társadalmi követelményeknek megfelelően – annak megítélése is szigorú.
A pénzbüntetés napi tételszáma az elkövetett cselekmény tárgyi súlyát hivatott kifejezni.
Az adott esetben a terhelt cselekményének tárgyi súlya kiemelkedő, amelyet az alkoholos befolyásoltság kirívóan jelentős foka jelez.
A terhelt nem alkalomszerűen, hanem több szórakozóhelyet felkeresve, folyamatosan italozott. Az a körülmény, hogy csupán rövid útszakaszon vezette gépkocsiját, nem tekinthető a cselekmény súlyát enyhítő körülménynek, ugyanakkor az ítélkezési gyakorlat szerint ilyen állapotban viszonylag hosszabb út megtétele – a veszélylehetőségek okszerű növekedése miatt – a cselekmény súlyát jelentősen növelő tényező. Egyébként is a terheltet a jármű további vezetésében csak a rendőri intézkedés akadályozta meg, melynek hiányában nyilvánvalóan úticéljának eléréséig – viszonylag hosszabb útszakaszon – közlekedett volna.
A bűncselekmény megvalósulása szempontjából közömbös az, hogy az italozás tényét korábban is észlelő rendőrök – kellő figyelmeztetés útján – megakadályozhatták volna a bűncselekmény megvalósulását.
Az alkalmazott pénzbüntetés napi tételszáma tehát nem fejezi ki a cselekmény tárgyi súlyát. Ehhez kapcsolódóan az egynapi tétel összege sem áll arányban a terhelt igazolt jövedelmi és személyi viszonyaival.
A Btk. 51. §-a (2) bekezdésének II. fordulata értelmében a pénzbüntetés egynapi tételének összegét legalább 50 és legfeljebb 1000 forintban kell meghatározni.
Az egynapi tétel összegének alsó határát a törvény olyan összegben rögzítette, amely lehetővé teszi, hogy a pénzbüntetés a legkisebb keresettel rendelkező elkövető esetében is alkalmazható legyen, ugyanakkor biztosítja a pénzbüntetés „joghátrány” jellegének maradéktalan érvényesülését. Az egynapi tétel összegének megválasztásánál a kötelezően vizsgálandó „létfenntartási költségeket” a társadalmi átlagnak megfelelően kell figyelembe venni. Mindezek figyelembevételével alakult ki az az ítélkezési gyakorlat, hogy amikor az elkövető igazolt kereseti viszonyainál magasabb és rendszeres jövedelemre utaló adatok vannak: a feltárható tényleges vagyoni helyzetből, a meglevő életszínvonal tényleges körülményeiből kell következtetni a napi tétel meghatározásánál alapul vehető rendszeres jövedelemre.
A terhelt igazolt jövedelme mintegy 5500 forint, a vendéglátóiparban azonban mint üzletvezető dolgozik, ahol köztudottan olyan legális jövedelmek (borravaló) is vannak, amelyeknek tényleges összegét nem lehet pontosan megállapítani.
Ilyen körülmények között az egynapi tétel összegének 100 forintban való meghatározása – különös tekintettel a törvényben megjelölt legkisebb összegre is – kirívóan alacsony, ezért az említett törvényi rendelkezés elvi sérelmét eredményezte.
Ugyancsak törvénysértő a közúti járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazásának mellőzése is. Az ilyen jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény esetén feltétlenül indokolt az említett mellékbüntetés alkalmazása, és nem lehet olyan méltányolható magánérdek, amely e vonatkozásban megelőzhetné a közúti forgalom biztonságához fűződő és éppen az említett mellékbüntetés alkalmazásával hatásosan realizálható követelményeket.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az említett határozatok a pénzbüntetést kiszabó részükben és a mellékbüntetés nem alkalmazása miatt, törvénysértőek, ezért azokat hatályon kívül helyezte és a terheltet 80 napi tételű – egynapi 150 forint összegű – pénzbüntetésre, valamint a közúti járművezetéstől 1 évi eltiltásra mint mellékbüntetésre ítélte. (B. törv. IV. 461/1982. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére