BK BH 1983/221
BK BH 1983/221
1983.06.01.
Az előzetes mentesítéshez szükséges érdemesség megállapításánál nemcsak az elkövető személyét és életvitelét, hanem a bűncselekmény tárgyi súlyát és jellegét is értékelni kell [Btk. 104. § (1) bek.].
A városi bíróság a terheltet magánokirat-hamisítás vétsége és csalás bűntette miatt 1 évi – a végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre és 8000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte, egyben a terheltet előzetes mentesítésben részesítette, végül 41 108 forint kártérítés megfizetésére kötelezte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt az Állami Biztosító megyei igazgatóságának írásbeli bejelentést tett, mely szerint a tulajdonában levő házingatlan emeleti teraszát viharkár érte; a felújítás miatt ott levő vasállványokat a szélvihar feldöntötte, és azok a terasz burkoló lapjait nagymértékben megrongálták. A terhelt ugyanilyen szóbeli tájékoztatást adott az Állami Biztosító helyszínen megjelenő kárszakértőjének is.
A káresemény bejelentése előtt a terhelt előzetes költségvetést kért az épület- és lakáskarbantartó szövetkezettől, s ezt a 70 814 forint végösszegű költségvetést az Állami Biztosítóhoz benyújtotta. A terhelt kárigényét 40 108 forint erejéig az Állami Biztosító alaposnak találta, s ezt az összeget részére 1980 júniusában kifizette.
Utóbb megállapították, hogy a terasz burkoló lapjainak megsérülését nem viharkár okozta, hanem az felfagyás következtében töredezett össze. A felfagyásból eredő károkat viszont az Állami Biztosító nem téríti meg.
A városi bíróság ítélete ellen a terhelt előzetes mentesítését kimondó rendelkezése miatt emelt törvényességi óvás alapos.
Az eljárt bíróságok az előzetes mentesítést megállapító ítéleti rendelkezést kizárólag az alanyi oldalon jelentkező körülményekkel, nevezetesen: a hosszú időn át azonos munkahelyen végzett kiemelkedően jó munkával, a terhelt eddigi büntetlen előéletével, valamint azzal indokolták, hogy a nyugdíjazása előtt álló terheltet előzetes mentesítés hiányában a büntetés célját meghaladó hátrány érné.
A Btk. 104. §-ának (1) bekezdése javító-nevelő munka és felfüggesztett szabadságvesztés esetére biztosítja az elítélt előzetes mentesítésének a lehetőségét. Az ilyen büntetésre ítéltek személyének társadalomra veszélyessége, valamint bűncselekményük súlya is igen különböző. Ezért az említett körbe tartozó elítéltek előzetes mentesítésben részesítése bírói mérlegeléshez kötött, és feltétele az erre való érdemesség.
Az érdemesség vizsgálatának körébe nem csupán az elkövető személyisége és életvitele tartozik, hanem a bűncselekmény jellege és a büntetés mértéke is. Ez a vizsgálat tehát több irányú és alapos mérlegelést igényel.
A terhelt által elkövetett bűncselekmény intellektuális jellegű, konkrét elkövetési módját tekintve pedig nehezen felderíthető. A terhelt cselekménye 70 814 forint jogtalan haszon megszerzésére és ugyanilyen nagyságú károkozásra irányult. Ezért a bűncselekmény súlyának megítélésénél az említett összeget kell irányadónak tekinteni még akkor is, ha a ténylegesen keletkezett kár nem érte el a célba vett kár összegét. A bűncselekmény jelentősebb tárgyi súlyát kifejezi az eljárt bíróságok által a terhelttel szemben megállapított felfüggesztett szabadságvesztés 1 éves mértéke is. Ezek mellett figyelembe kell venni azt is, hogy az adott esetben két bűncselekmény halmazatáról van szó. Mindezek a tárgyi oldalt jellemző körülmények az előzetes mentesítés alkalmazhatósága ellen szólnak.
Az alanyi oldalt tekintve a terhelt eddigi életvezetése sem alapozhatja meg az előzetes mentesítés kedvezményében való részesítését, mivel az alanyi oldalon hiányzik a terhelt részéről a bűncselekményével okozott sérelem jóvátételére, valamint a bűnösség belátására irányuló készség is. Az utóbbi körülmények ugyan nem előfeltételei a Btk. 104. §-a alkalmazhatóságának, de az érdemesség megállapításánál ezeket sem lehet figyelmen kívül hagyni.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a városi bíróság ítéletének a terhelt előzetes mentesítésére vonatkozó rendelkezése törvénysértő, ezért az ítélet említett rendelkezését hatályon kívül helyezte. (B. törv. II. 290/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás